Saját kézzel, társadalmi munkában felújított múzeumépület, az alapítói sírhely előkerülése a türjei templomban, felújítást megelőző kutatás a népi műemléki pályázatok esetében – ezek voltak a dobogós témák 2020-ban a Magazinban.
Nem tudjuk, hogy a türjei, vagy az egri téma keltette fel inkább a Közkincs-kereső archívumának hallgatói érdeklődését, mindenesetre ez lett a legtöbbször felkeresett adás 2020-ban.
A volt döblingi elmegyógyintézet, Széchenyi István gyógykezelésének és halálának bécsi helyszíne lett a 2020-ban legtöbbször felkeresett adatlap a Határeset adatbázisában.
A kisvárdai vár légifotó sorozatát Jászai Balázs (Civertan Grafikai Stúdió) készítette – ezt nézték meg a legtöbben 2020-ban a márciusban indult új rovatunkban.
A járvány miatt nem csak a születésnapi megemlékezést rendezték meg végül online formában 2020-ban, de akadozott az UNESCO megbízásából végzett Világörökségi helyszínekhez kötődő szakmai munka is.
Bár a Határeset-program csak 2011 késő tavaszán lett nyilvános, az első adatlapunk napra pontosan egy évtizede készült el és került bele az adatbázisba.
Az apró, kereszt alakú ezüst ereklyetartó egy apró faszilánkot rejtett. Ez az ötvösmunka is látható – egyelőre csak virtuálisan – a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának Középpontban a középkor című kiállításán.
Restaurálták a szombathelyi római helytartói palota fogadótermének 4. századi mozaikját, ám helyszíni védő- és bemutatóépület híján múzeumi raktárba kerül, csak néhány motívumával találkozhatunk majd a kiállítótérben.
Bár feltehetően éppen a hagyományőrzők tiltakozhatnak leginkább a cím ellen, mondván, a lehetőségek szempontjából gyászos év volt 2020, ám nézőként a produkciók színvonala korábban nem tapasztalt szintet ért el.
Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak – adtuk közzé három évvel ezelőtt a szakértők borúlátó véleményét a romegyüttes állapota kapcsán. Most egy kormánydöntésnek hála elkezdődhet a rekonstrukció előkészítése.
Vizsgálják, miként lehetne feltárni és bemutatni a budavári középkori nagyzsinagóga maradványait – közölte Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke. A kutatás leglelkesebb szorgalmazója, Budai Aurél évtizedeken át küzdött a romok bemutatásáért, azonban már nyolc éve elhunyt.
A civil társadalom ereje képes egy középkori templom megmentésére is – Szlovákiában. A henckói Mindenszentek-templom felújításáról David Raška, a Gótikus Út Egyesület tagja írt olvasóinknak beszámolót.
A magyar régészet doyenje decemberben ünnepelte volna 106. születésnapját. Páratlanul hosszú és színes életpálya adatott meg neki, idén tavasszal kapta meg zafírdiplomáját - az ELTE történetében ezt volt az első eset, hogy valakit oklevele megszerzésének nyolcvanadik évfordulóján köszönthettek.
Augusztus utolsó hetében rendezték meg a „Nyitva a Gótikus út“ című progamot, amely a történelmi Gömör-Kishont vármegye középkori szakrális emlékeit igyekszik megismertetni. Ám a Gótikus Út Polgári Társulás céljai ennél nagyobb ívűek. Minderről David Raška írt portálunknak összefoglalót.
253 helyszín, 136 rendezvény, 113 séta – bár a járvány árnyékában, de roppant színes kínálattal várja szeptember 19-20-án az érdeklődőket a Kulturális Örökség Napjai.
Nem volt pénz a szakmunkákra, így saját kezűleg újítják fel a szobi muzeális gyűjtemény, vagyis a korábbi Börzsöny Múzeum épületét az ott dolgozók, családtagjaik és a múzeumbarátok. A munkálatokról Batizi Zoltán intézményvezető írt kordokumentum értékű összefoglalót.
Kiváló állapotban megmaradt ókori pincét tártak fel a régészek Komáromban, az egykori katonaváros területén. Római falfestmény részletei is előkerültek, amely egy egykor mellette álló épület pusztulásakor, a ledőlt fallal került be a pincébe.
Komoly falmaradványok kerültek elő az idei feltárási évad során az egresi ciszterci templom szentélyéből. Egyre biztosabb, hogy korábban helyesen azonosították II. András király és második felesége sírhelyét.
Csákberényben kisebb csoda történt és történik: a település határában lévő hatalmas avar temető tudományos kutatása megmozgatta a település lakóinak fantáziáját, közös üggyé vált a régészet.
Bár mostanság senkit sem biztatnánk dalmáciai utazásra – se –, lesz nyár járvány nélkül is, és érdemes felidézni, hogy Horvátország tengerparti városai, köztük Zára, vagyis a középkori dalmát királyság milyen szerepet játszott a magyar történelemben.
Július 31-étől újra várják a támogatási kérelmeket a Népi Építészeti Programban. Az odaítélhető vissza nem térítendő támogatás összege kérelmenként legalább 500 ezer, legfeljebb 20 millió Ft.
Július 1-jétől ismét látogatható a füleki vár. A hosszú kényszerszünet után az elkövetkező hónapokban több újdonság is várja majd a múzeumot és romvárat felkeresőket.
Az elmúlt hónapok hangulatához igazodva a középkor legrettegettebb járványa, a pestis lesz a témája a Múzeumok Éjszakájának a visegrádi Királyi Palotában.
Losoncon a tavaszra tervezett városnéző séták a járvány miatt elmaradtak, ezért a korlátozások feloldása után az első séta június 28-án vasárnap délután kettőkor kezdődik.
Lezárult a kolostor feltárása Türje Árpád-kori temploma mellett: bár a szerzeteseknek helyet adó első épületszárnyat már a 13. században felépíthették, a teljes kolostor csak Luxemburgi Zsigmond korában, a 15. század elején készült el.
Több mint két hónapos kényszerszünet után kinyitott a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának régészeti parkja. A szombati nyitást hagyományőrzők tették emlékezetessé.
A visegrádi Mátyás Király Múzeum a héten újra megnyitotta a királyi palota kertjét és udvarait, valamint a Mátyás Király Játszóparkot. Várják a látogatókat, ám azok biztonsága érdekében a belső terek egyelőre zárva maradnak.
Az építmény műszaki átadására tegnap került sor, s bár a hivatalos, ünnepélyes átadó késik a járványhelyzet miatt, egyre több látogatója van a nagyobbrészt még feltáratlan, egyelőre foghíjas bemutatású erődnek.
Több hazai kitüntetés után Europa Nostra Díjjal /Európai Örökségdíjjal jutalmazták a Gödöllői Királyi Kastélyt, az Egy kastély titkos élete című rendhagyó ifjúsági projektjükért. Nem csak a kiállítást, hanem az angol nyelvű pályázatukat is diákok készítették.
Az egyik legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi elismeréssel díjazták a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukcióját. A felújítás után 2018-ban újranyílt múzeum épülete a Megőrzés kategóriában nyerte el az Europa Nostra, más néven az Európai Unió Kulturális Örökség Díjat.
Idén rendhagyó módon szervezett ünnepi megemlékezést és konferenciát az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága. A Műemléki Világnap alkalmából „Újragondolt Műemlékvédelem” címmel rendezett online konferenciát az érdeklődők a szervezet honlapján követhették, s utólag is megnézhetik.
Bár a zeleméri csonkatorony – ami egy gótikus templom tornyának nagy magasságban megmaradt torzója – ismert látványossága a Hajdúságnak, tudományos szempontból rendkívül hiányosak az ismereteink róla, illetve a középkori településről. Ez némiképp változhat az újabb kutatásoknak hála.
A zágrábi székesegyház egyik tornya is megsérült a vasárnap reggeli horvátországi földrengés során. 1880-ban már a pusztulás szélére sodorta a templomot egy másik, még súlyosabb következményekkel járó földmozgás.
Új rovatot indítottunk a Műemlékem.hu portálon. A légi- és drónfotók az épített örökség újabb perspektívából való megismerését és megismertetését segítik elő.
A nyolcszáz éve élt Dénes bán falazott sírjában ugyan nem voltak csontok, de az egykor az oltár előtt kialakított sírhely, ha más halottal is, de átvészelte az elmúlt évszázadokat.
A visegrádi királytalálkozóról sokan hallottak, a bagotairól azonban, amelyre nyolc évtizeddel később került sor, feltehetően alig néhányan. A hajdúböszörményi kutatók nemrég azonosították a középkori nemzetközi diplomáciai esemény helyszínét és erődítésmaradványokat is találtak, amelyek pontos kora még nem ismert.
Nem kell vakon beleugrani a felújításba, állagmegóvásba, veszélyelhárításba. A Népi Építészeti Programban mostantól a szakmai előkészítésre is lehet támogatást igényelni.
Az egykori helytartói palota fogadótermének mozaikpadlóját restaurálják Szombathelyen, viszont a romkert állapota továbbra is kritikus, védőépület híján a mozaikot sem lehet majd bemutatni a helyszínen.
A Hajdúböszörményben talált, arccal lefelé eltemetett holttest vonzotta a legtöbb olvasót 2019-ben a magazinban. A kaposvári vár feltárása, valamint Vajdahunyad várának felújítása is felkerült a képzeletbeli dobogóra.
A 2019. október 30-án elhangzott Közkincs-kereső adást hallgatták meg legtöbben a portálunkon a perceken belül véget érő év folyamán. Három témája közül valamelyik – vagy akár mindhárom – ugyancsak felkelthette a figyelmet.
Egy több mint ezer éves, ma is álló templomot, egy délvidéki erődöt és egy elmegyógyintézetet kerestek, s nyitottak meg legtöbbször a Határeset csaknem négyezer önálló adatlapja közül portálunk látogatói 2019-ben.
Ha valaki december 24-én egyszerre sprirituális és esztétikai élményre vágyik, bátran induljon a felvidéki Pelsőcre, a Bebek-család hajdani templomába, amelynek volt szentélyében Krisztológiai ciklus gyönyörködtet.
Bár viszonylag szerények a közvetlen magyar vonatkozásai a stájer nagyvárosnak, mégis érdemes „magyar szemmel” fürkészni látnivalóit, utcáit, különösen a Karácsony közeledtével.
Aki csak belekóstol Budapest történetébe, alighanem rögvest találkozik Felhévízzel, a középkori településsel a Margit-híd budai lábánál. Eddig azt hihettük, hogy nyom nélkül pusztult el, ám két épületének a maradványa is előkerült a Budapesti Történeti Múzeum folytatta ásatás során.
Megjelent Buzás Gergely és Kovács Olivér kötete az Árpád-házi uralkodók temetkezéseiről. A könyv a sírok utáni nyomozás mellett ismeretterjesztő céllal végigvezet a magyar állam Kárpát-medencei történetének első négy évszázadán is.
Öt hónap alatt csaknem harmincezren nézték meg a Budai Várnegyed Táncsics utca 9. szám alatt és a BTM Vármúzeumban található, Az első bástya című pop-up kiállítást. A tervek szerint 2020 tavaszán újra nyitják a helyszínt a látogatók előtt.
Néhány napja újabb ősnyomtatványra, azaz a 15. század végéről származó iratra bukkantak a betléri kastély könyvtárában. Az Andrássyak egykori rezidenciája még hetven év elteltével sem fedte fel minden titkát.
Az elsősorban díszes nyugati kapujáról közismert Szent György templomban és környezetében az az építészettörténeti, restaurátori és régészeti kutatás célja, hogy kellő ismeretet adjon a műemléki helyreállításhoz és az emlékek bemutatásához.
Zala megye legértékesebb szakrális építménye az Árpád-kori templom, amelynek műemléki helyreállítása évtizedek óta váratott magára. A hozzá egykor tartozó kolostorból jelenleg semmi nem látható, azonban az ásatás és a teljes fejlesztés befejezése után ezt is megismerhetik a látogatók.
Október 26-án nyitják meg a legutóbbi években jobbára Olof Palme-házként ismert, eredetileg Műcsarnoknak tervezett épületet a Városligetben. Az elmúlt évek egyik legigényesebb műemlék-felújítása a belső térben érdekes kiállítással lesz látogatható.
A nagyváradi királytemetkezések kapcsán többnyire I. (Szent) Lászlót és Luxemburgi Zsigmondot szoktuk emlegetni. Pedig a középkori székesegyházhoz közel lehet a sírja a méltatlanul elfeledett II. Istvánnak is. Az egykori premontrei prépostság helye régészetileg védett, ám mellette már elkezdtek telkeket beépíteni.
Az épített emlékek megőrzésének egyik lehetséges módja az élményszerű, átélhető bemutatás, amikor egy történelmi épület önmagát fenntartóvá válik. Jó példák erre a budapesti törökfürdők, és Sághi Attila szerint példa lehetne egy római-kori palota, amely még a föld alatt várja a jobb időket.
A Liget Budapest Projekt egyetlen vidéki helyszíneként befejeződött a komáromi Csillag erőd felújítása és bővítése. A létesítmény 7000 négyzetméteres kiállítótérrel gyarapodott, ahol a Szépművészeti Múzeum gipsz szobormásolatait mutatják majd be.
Szeptember 21-22-én rendezik a Kulturális Örökség Napjait. A helyszíni séták közül különösen ajánljuk Mosonmagyaróváron Magyarország talán egyetlen fennmaradt bordélynak épült házát, amelyről Beregszászi Balázs írt kedvcsináló összefoglalót.
A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik.
Tíz pontos zárónyilatkozattal fejeződött be a Csepel Épített Öröksége 2019. című konferencia, amely a remények szerint a kezdete lehet a közös párbeszédnek, kiútkeresésnek.
Sághi Attila évtizedek óta dolgozik „terepen” a műemlékvédelemben: projektekben működik közre, vagy teljes egészében vezényli le azokat. A Forster Központ volt elnökével beszélgettünk a szakma és a védett épületek jövőjéről.
Feltehetően két tumbában, vagyis felszín feletti síremlékben nyugodhatott II. András király és felesége a már Romániához tartozó egresi apátság templomában. A földi maradványaik megtalálására azonban alig van remény.
Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.
Az első középkori pécsi székesegyház helyét akarták meghatározni, egy késő római kori temetőépületet kerestek és remélték, hogy rábukkannak Orseolo Péter király sírhelyére. Mindhárom sikerült.
Magyarország legrégibb – először 1985-ben megrendezett – történelmi fesztiválját idén július 12-től 14-ig, vagyis péntektől vasárnapig rendezik meg a visegrádi királyi palotában és környezetében.
A korábban már feltárt templomtól nem messze megtalált nagy méretű kőépületet 12. századi érmék datálják, vagyis ebben a korszakban is fontos szerepet töltött be a fa-föld szerkezetű vár.
A Népi Építészeti Program idén 1,5 milliárd forint keretösszegből valósul meg és ettől az évtől a Teleki László Alapítvány gondozásába kerül. A jelentkezőknek harminc napjuk lesz a kérelmek beadására.
A májustól ismét látogatható Máré-vár 1956-ban kapott gyászos szerepet. Igazán mégsem a szovjet páncélosok támadása miatt fontos és érdekes, hanem azért, mert olyan nagy számban kerültek elő faragott kövei, hogy azokból hitelesen bemutatható volna az erősség reneszánsz korszaka.
A Régészet Napja rendezvénysorozat keretében megnyitják a budai vár tavaly feltárt Erdélyi bástyáját a látogatók előtt. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb budavári feltárásának tárgyi emlékeit pedig két helyszínen rendezett kiállítás mutatja be.
Befejeződött az első és megkezdődik a borsi Rákóczi-kastély felújításának második üteme. A magyar kormány az első ütem után újabb 1 és negyed milliárd forintot ad a további rekonstrukciós munkálatokra.
Vezetett sétákat indít a budai vár alatt húzódó, több mint három kilométer hosszú barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeiben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.
A felújítás után a közelmúltban megnyitott Galambóc váránál járt a Műemlékem.hu fotópályázatának ikonikus alkotója, Tóth-Piusz István. Képet és szöveg hozott az Al-Duna kapujából.
Átadták az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság műemlékek felújításáért és gondozásáért odaítélt díjait a műemléki világnaphoz kapcsolódó ünnepi rendezvényen, Ozorán. Egy éve valótlanul híreszteltük, ám idén valóban nem osztottak Citrom-díjakat.
Megújult az ország egyik leginkább látogatott tájháza. A poroszlói népi műemlékben évente legalább százezer látogató fordul meg – leginkább a fenntartó Tisza-tavi Ökocentrum vonzerejének hála.
A közép- és török kori források szerint sánccal, palánkkal vették körbe Kaposvár várát. Most nem csak ennek maradványai kerültek elő, de ágyúgolyók is, amelyek ostromokról tanúskodnak.
Bár a kaposvári vár feltárása során látványos alapfalak kerültek és kerülnek elő, a puszta téglák leginkább azért fontosak, mert megidézik a 16. századi várháborúk egy drámai és hősies, Drégelyhez és Szigetvárhoz mérhető, ám szinte teljesen elfeledett epizódját.
Felújítani ugyan nem sikerült, de legalább az életveszélyt elhárították – a korábban kalákaként ismert családiház-építést megszégyenítő együttműködéssel. Csináld magad a műemléked?
Ha nem is restaurált valójukban, de ismét láthatjuk Szent Borbála és Szent Apollónia alakját a felvidéki zselízi templom szentélyének északi falán. A feltételezések szerint lehetnek még ismeretlen középkori falképek az épületben.
A napokban nyílt meg a miskolci Herman Ottó Múzeum új kiállítása, amely egy időutazó expedíció történetének keretében ismerteti meg a látogatókat a mezozoikum élővilágával. A képzeletbeli kalandtól a valóságos gyűjtemény gyarapodását is várják.
A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy Budai Várnegyed ismét a magyarok mindennapjainak része lehessen - mondta Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa kedden Budapesten.
Adakozással szeretnék összegyűjteni a szakemberek a Nagyvázsony határában azonosított római sírépítmény immár teljes feltárásának költségét. Tavaly a sírkamra valószínűleg ezerötszáz éve elzárt bejáratában fejezték be ideglenesen a kutatást.
Hasra fektetve, összekötözött lábakkal temették el az elhunytat, mert nyilván féltek a visszatérésétől. A hajdúböszörményi Perczel Mór utcában talált temetkezés azonban nem csak a népi hiedelmek szempontjából érdekes, de közelebb visz a település Árpád-kori gyökereihez is.
Huszonhét hónapig tart majd a felújítás az erdélyi várban, amely az államilag finanszírozott magyar műemlék-helyreállítás bölcsője is – 1868-tól építészek, kutatók több nemzedéke hagyta rajta a nyomát, olykor eredeti részeket, vagy az előző helyreállítást bontva, átépítve.
A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki.
A budavári Erdélyi bástya feltárása során két kincsleletet, azaz elrejtett pénzeket találtak a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei. Januárban megnézhetjük őket a Vármúzeumban.
Ismét egy, a mohácsi csatáról, azaz pontosabban annak kutatásáról szóló cikk lett a legolvasottabb a Műemlékem.hu Magazinban 2018-ban. Szent László király sírjának remélt bemutatása a második, a Kecskemét melletti gigafeltárás a harmadik helyre volt elég.
A budai vár Erdélyi bástyájának feltárásáról, a Balaton-felvidék ismeretlen kolostorairól és a negyvenöt évvel ezelőtti Aquincumi nagy betörésről hangzottak el riportok a Közkincs-kereső október 3-i adásában. Ezt hallgatták 2018-ban a legtöbben a műsorarchívumban.
Tavaly kora nyáron bukkantak a római kori kelta kocsis temetkezésre a BTM régészei a III. kerületi Csillaghegyi Strand területén. Folyik a gazdag leletanyag restaurálása, az eredményét feltehetően 2020-ban látatja a nagyközönség.
Bár a római császárkorban egy héten át tartott a megünneplése, az Aquincumi Múzeumban egy napig tart majd. Nem lesznek gladiátorjátékok, nagy ivászat sem, cserébe a gyerekek is jól fognak szórakozni.
Két, Visegrád történelméről szóló könyv bemutatójára és a Mátyás király várai című kiállítás megnyitására is sor kerül szombaton a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Festőművész unokája is mesélt az építészről és nagyapáról, azaz Sándy Gyuláról a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiállításának megnyitóján.
A templom falszerkezete sok helyen a megsemmisülésig korhadt, gombásodott. A legnagyobb kárt 1982-ben okozták, amikor az épület tölgygerenda falazatát cementhabarccsal vastagon bevakolták. A mostani helyreállítást a Teleki László Alapítvány szervezte a Rómer Flóris Terv keretében.
Az első világháború egyik utolsó epizódja szinte teljesen ismeretlen a közvélemény előtt. A szerencsétlenül járt magyar katonák tömegsírba kerültek a horvátországi Splitben, ám nem nyugodhattak háborítatlanul. A legnagyobb magyar tengeri katasztrófa áldozatainak emléke azonban még megmenthető volna.
A kilenc éve kezdődött terepi kutatás során összegyűlt adatok és leletek alapján egyre valószínűbb, hogy a mai Majs határában pontosan azonosítható az a terület, ahol a magyar lovasság jobb szárnyát felmorzsolták a janicsárok.
A szentély freskói az Anjou-kor egyik legértékesebb mesterművei a Kárpát-medencében, de a hajó is rejthet meglepetéseket. A templomon belüli régészeti feltárás pedig még mindig várat magára.
Megemlékezést rendeznek a százötven éve született Komor Marcell lakóházánál Budán. Az ünnepségen részt vesz az építész unokája is, aki maga is a Komor-villa lakója.
Jövőre új épületszárnyban mutatja be a "Hajdúság Szent Koronáját", azaz annak és a fejedelmi jelvényeknek a hiteles másolatát a hajdúszoboszlói Bocskai Múzeum.
Megnyílt Csengel-Plank Ibolya és Csengel Péter kiállítása a budapesti FUGA kiállítótermében a budaörsi reptér építészettörténeti emlékeiről, elsősorban a forgalmi épületről és a benne található fotómontázs körképről.
A Nemzeti Kulturális Alap huszonötödik születésnapja alkalmából rendezte meg az Örökségvédelem Kollégiuma Budapesten az Aquincumi Múzeumban a Múltunk jövője jelen időben című konferenciát és emléktáblát is avattak a nyáron átadott Mithrász szentélynél.
A szlovákiai Losonc melletti Gácson az elmúlt évek során luxusszállodaként újult meg a Forgách-várkastély, amelyet tömegesen keresnek fel az épületre kíváncsi látogatók. Kevesebben tudják, hogy a településen áll egy másik ház is, amelynek története és bemutatása legalább ennyi érdeklődőt vonzhatna.
A műemlékvédelem Oscar-díját egy olyan projekttel szerezte meg a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet, amely a vár felújítását idegenforgalmi és oktatási céllal valósítja meg. A Pannon RTV tudósítása.
Kúptetőt kap a visszamagasított ágyúbástya, jövő nyáron megnyílik benne a látogatóközpont, amelyben a környék látnivalóit is kínálják majd a betérőknek.
A határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektjének első ütemére a magyar állam 805 millió forint támogatást biztosít. A kastélyban született II. Rákóczi Ferenc, s egyébként is a felvidéki reneszánsz építészet jelentős emléke.
A lovagkirály földi maradványai szinte biztosan elvesztek, Luxemburgi Zsigmond azonban talán még a nagyváradi várudvar alatt nyugszik, csaknem négy méter mélységben.
Egy dalmáciai vár, az ugyancsak gyakori nevű Novigrad őrzi a középkori magyar történelem egyik shakespeare-i ívű és drámaiságú eseménysorának az emlékét. Bár Zárától alig fél órás autóútra van, kevesen szánnak rá időt nyaralásuk során.
Öt hetes munkával kutatták meg a nógrádi vár barbakánját. A több méter magas falak között a későbbiekben akár egy lefedett teret is létrehozhatnak. Egyébként is elkelne a helyreállítás a várromnak, hiszen a maradványok egy része vészesen pusztul.
Tizennyolc éve várja a Szent Margitról megemlékező kőtábla, hogy felkerülhessen a 13. századi Árpád-házi királylány valószínűsített szülőhelye, a dalmáciai Klissza várának falára. Tavaly ugyan felszentelték, de az elutasító várfenntartók eltökéltségét az ima sem enyhítette.
Kezdetét vette a Vaskor-Duna projekt rendezvénysorozata: a régészeti tábor keretében a többi közt ásatás megtekintésére, előadásokra, erdei sétákra is várják az érdeklődőket.
A gedipa nép több évtizedes távlatban is egyik legizgalmasabb Kárpát-medencei régészeti emlékanyagát tártak fel a szakemberek Tiszaug határában. A tárgyakat rendkívül jó állapotban őrizte meg az agyagos talaj.
Március óta tart Pétermonostora egykori kolostorépületeinek feltárása. Kis túlzással a sztereotípiáktól teljesen eltérő, anyagi értelemben roppant gazdag középkori világ emlékei bontakoznak ki Bugac határában.
Magányos temetkezés volt az a halomsír, amelyben egy nagyon magas rangú szkíta nőt temettek el Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen. A sírmellékletet feltehetően még az ősszel bemutatják a nagyközönségnek.
Szombaton, szeptember 1-jén ünneplik a szolnoki RepTár második születésnapját. A térségünkben egyedülálló repüléstörténeti gyűjtemény egy részének közlekedéstörténeti szempontból fontos épület ad helyet, amelyet még a repülés korszaka előtt építettek.
A restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.
Újabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.
A pontos program még titok, de az biztos, hogy testközelből ismerkedhet meg a látogató a Visegrádi Mátyás Király Múzeumban a középkori igazságszolgáltatással a Múzeumok Éjszakáján.
Szombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg.
A víz alatti régészet nagy éve lehet az idei – az átfogó kutatást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Legalább huszonöt helyen kutathatnak, gyűjthetnek és elemezhetnek adatokat.
Bár a Műemléki Világnapon nem kapott nyilvánosságot, idén is három Citrom-díjat osztott ki az ICOMOS-MNB. Két budapesti és egy váci épületnek jutott hely a szégyenpadban.
Áprilisban végeznek az épület kivitelezésével, utána következik a kiállítás berendezése, a megnyitásra pedig a tervek szerint egy júniusi estén kerül sor.
Idén is megrendezték a Műemléksorsok nyomában – Kisnemesi Otthonok Országos Találkozóját Békéscsabán, Célja a tájékozódás, a helyzetek, lehetőségek és lehetetlenségek számbavétele.
Kolozsvár emblematikus műemlékét húsvét után kezdik felújítani, s 2021 őszéig jobbára zárva lesz a látogatók előtt. Lássuk, mit nem láthatunk több mint negyven hónapig.
Az ICOMOS-pályázat célja a hiteles népi építészeti értékek továbbélésének segítése a példák ismertté tételével, ahol a jelenkori használat és az értékek megőrzése kiemelkedő színvonalon valósult meg.
Március 12-én nyitják meg a múzeum régi-új állandó kiállítását, a Kiscelli Nyomda című tárlatot. Forradalmi hangulatú látogatók az eredeti gépeken nyomtathatnak tizenkét pontot.
Bolygatatlan gyermekszarkofág került elő a Budapest III. kerületi Zápor utcában tíz másik gyermek temetkezésével együtt – számolt be a Régészet Budapesten honlap.
Kormányzati döntés értelmében 570 millió forintos felújítási támogatást kap a váci Szent Kereszt ferences templom - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
A sátoraljaújhelyi vasútállomással szemben, a Fasor bal oldalán egy mesterséges dombon áll az az épület, amelyet a helyiek Bortemplomnak neveznek, pedig istentiszteletet nem tartottak benne soha.
Az egykor szebb napokat is megélt Olimpia Hotel a következő hetekben végképp az enyészeté lesz. A halálos ágyán felfedi néhány titkát a a Hispan's photoblog szerzőjének.
Sietnie kell annak, aki látni akarja a Középpontban a középkor című kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában: a tárlat vasárnap zár – tudósít a Régészet Budapesten honlap.
Tizenkét milliós költséggel restaurálják az ország első Ford márkakereskedésének falképeit. A makói épület egy zseniális autó-konstruktőr emlékét is őrzi.
A szervezők sem számítottak arra a hatalmas látogatótömegre, amelyet a vár alatti járatrendszer vonzott 2018 első szombatján. Aki lemaradt, májusban bepótolhatja!
A magyar királyok temetkezései, földi maradványaik azonosítása, romemlékeink visszaépítése, teljes rekonstrukciója – ezek voltak a legnépszerűbb témák.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.
A három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.
Fotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.
Rohamosan romlik a Rákóczi Zsigmond fejedelem maradványaiként ismert csontok állapota – a konzerválás mellett meggyőződnének kilétéről, hitelességéről is.
Győr-Moson-Sopron megyében egy nagyberuházás keretében végez régészeti próbafeltárásokat a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a Lekri Group Kft közreműködésével. A kutatást és a feltárt lelőhelyek dokumentálását a Pazirik Kft. légi fotózással segíti.
Két gyapjas mamut maradványaival kezdődött 2012-ben Feldebrő –Bakoldal lelőhely kutatása, amely hamarosan Európa akár egyik legígéretesebb paleolitikus lelőhelyévé válhat.
Az új utak építése miatt szükségessé váló régészeti feltárásokon a gépi földmunka után veszi kezdetét a tényleges ásatás. A kevéssé közismert előkészületek világába a Lekri Group munkatársai avatnak be.
A közvéleményt felcsigázta Zrínyiújvár napokban befejeződött feltárása, ám a döntéshozókat mindeddig kevésbé. A kútház feltárt elemeit a pusztulás fenyegeti.
Idén áttörésre kerülhet sor a 13. század leghíresebb csatájának kutatásában: a több száz hektár átvizsgálása csak a közösségi régészet keretén belül sikerülhet.
Nagyon magas építészeti, kivitelezési színvonalat sikerült elérni a losonci zsinagóga felújításánál. Ideje átértékelnünk, amit korábban a szlovák örökségvédelemről gondoltunk.
Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága április 18-án, a Műemléki Világnapon négy ICOMOS Díjat, három Példaadó Műemlékgondozásért Díjat, és két Műemlékvédelmi Citrom Díjat osztott ki.
A bontás után, az építési munkákkal megkezdődött a komáromi Csillagerőd csaknem hatmilliárd forintos felújítása, várhatóan 2019 közepén fogadhatja az első látogatókat.
Részlegesen felújítják a vár homlokzatát, rendezvény- és kiállítótereket, vetítőtermet alakítanak ki, várhatóan interaktív történeti tárlatokat rendeznek be.
Elsősorban a római kor kutatásában szerzett múlhatatlan érdemeket, ásott Dunapentelén és Fenékpusztán éppúgy, mint Núbiában és Tuniszban a legendás régész.
Egy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.
Késő bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.
Túlteljesített a régészeti magáncég: a Lekri Group nem csak feltárta a páratlan rézkori leletegyüttest, de restaurálta, megújulását pedig filmen is dokumentálta.
A középkori magyar királytemetkezéseinkről indított cikksorozatot az Archeologia. A fejedelmi temetkezések és Szent István után már Aba Sámuelnél tartanak.
Rejtélyes „cseppkőtemetkezések”, kannibalizmus nyomai – a Baradla-barlag kutatásainak eredményeiről Rezi Kató Gábor őskoros régész írt összefoglalót. Kezdjük a kőkori kételyekkel!
A Magyarország várainak topográfiája sorozat negyedik kötete a mai Nógrád megye erődítményeit veszi sorra az őskortól a kuruc korig. Néhány hét múlva már olvashatjuk!
Még ha nem is kalandozó magyar harcos nyilaz hátrafelé az altemplom falképén, Aquileianak az egyetemes történelemben fontos, a magyarban pedig epizódszerepe van.
A műemlék helyreállítások gyakorlati feladatai címmel rendezi meg a 47. Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetemet az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága júniusban.
Míg a középkorban nyugatabbra többnyire a kóborló nincstelenek jelentettek veszélyt a közbiztonságra, a magyar királyságban a tehetős urak - írja az Archeologia.
Hét évtized után jelent meg egy újabb, tudományos igényű kötet a városról. A szerző Balassa Zoltán olvasmányos formában mutatja be Kassa történetét, nevezetességeit.
Elkezdődött az egykori zugligeti lóvasút-végállomás helyreállítása. A hajdani indóházban alakítják ki a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria új otthonát a felújítás után.
Az Esztergom-Kovácsi templomrom egy részét már feltárták korábban. Az azonban csak a napokban derült ki, hogy ilyen monumentális falmaradványokat rejt a vasúti töltés.
A horvát identitás egyik legfontosabb helyszíne. Nin, magyar nevén Nóna a királyság központja volt, egész addig míg a magyarok több mint kilencszáz éve meghódították a Tengermelléket.
Szent László reformjainak hatása meghatározta a 12. század belpolitikai viszonyait is, sőt egyes elemeiben napjainkban is érezhető módon alakította Magyarország történelmét. Az Archeologia cikke.
A múlt évtizedben a fémkeresősök a régészeti leletek hiénáiként vonultak be a köztudatba. Ideje újraértelmezni ezt a „köztudatot” - írja publicisztikájában az Archeologia.
Az egy évtizede elkezdett feltárások eredményei már láthatók a felújított nagyváradi várban, a fejedelmi palota alatt, ám az ásatások kétharmada még hátravan.
Lezárult a középkori egri székesegyház próbaásatása, amely nem várt új tudományos eredményeket hozott. Az is kiderült, hogy a maradványok egy részét korábban épp a műemlékvédők pusztították el.
Június 11-én lesz kétszáz éve, hogy lerakták a Kálvin téri református templom alapkövét. Nagy Gergely építész a kripta helyreállításának történetét meséli el.
Márciusban hirdetett fotópályázatot a Nemzeti Örökség Intézete az Emlékhelyek Napja kapcsán. A hatalmas érdeklődés és a számtalan jó kép miatt kettő helyett öt díjat oszt ki a NÖRI.
Még ebben a ciklusban újjáépül a budavári lovarda, a Főőrségi épület és a Stöckl-lépcső, s 2018-ig rekonstruálják a palota Szent István-termét is - mondta L. Simon László.
Az egri katedrális bástyává alakított monumentális szentélyéből lövette ágyúkkal az 1552-es ostrom idején Dobó a törökök ütegeit – írja az Archeologia.
Váci királytemetkezés, szolnoki cölöphíd, templom a templom alatt, Gül Baba türbéje, várépítő állam, belvárosi templom, óbudai szarkofág. Közkincs-kereső toplista, 2015.
Valószínűleg jövőre láthatja a nagyközönség a belvárosi templom alatt a 12. századi, korábbi templom szentélyének alapfalai felhasználásával kialakított altemplomot.
Alig több mint száz éves az a teória, amely a 11. századi apátságot alighanem tévesen azonosította I. László ideiglenes nyughelyeként - írja az Archeologia.
Skóciában és Franciaországban ez a rendszer jól működik és ott a kastélyban lakó tulajdonos sok esetben megnyitja az épületet és környezetét a látogatók előtt.
Wellness az ókorban – Fürdőkultúra Aquincumban címmel nyílik kiállítás az Aquincumi Múzeumban november 17-én. Fényes Gabriella régész, a tárlat rendezőjének ajánlója.
Spekner Enikő könyve hiánypótló munka, hiszen egyszerre szól a középkori városfejlődésről és a hatalomszervezés változásáról. Az Archeologia ismertetője.
Háromszáznál is több helyszín nyitja meg kapuit és több mint 650 programmal várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 19-én és 20-án.
A nemzeti és a történelmi emlékhelyek szimbólumait ábrázoló új 50 forintos érmét bocsájtott forgalomba a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) kezdeményezésére.
Az Aquincumi Múzeum sátrának központi témája a szigeten elhelyezkedő helytartói palota, melyet még Hadrianus kezdett építtetni pannoniai helytartóként.
Nemzetközi ötletbörzét szervez az aradi önkormányzat a vár hasznosításáról, melyet a közeljövőben készül átvenni a védelmi minisztériumtól. A Krónika cikke.
A rotundát idén teljes egészében sikerült feltárni. A most lezárult feltárási idényben a kolostor történetének újabb epizódjának találták meg a nyomait.
Jékely Zoltán: Oroszlánok Aquincumban című darabját mutatják be az aquincumi romterületen július 3-4-5-én, 19.30-tól. A színmű aktuálisabb, mint gondolnánk.
Európa a népvándorlások földje, egyúttal birodalmak határainak metszőpontja is volt, amelyek igyekeztek lezárni, megvédeni határaikat. Inkább kevesebb, mint több sikerrel.
2015. május 27-ről 28-ra virradó éjszaka, Budapesten, életének 81. évében elhunyt Trogmayer Ottó, a szegedi múzeum egykori igazgatója, Szeged város díszpolgára.
Kétnapos, a budai vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferenciát rendeztek a Várkert Bazárban - összefoglaló.
A műemléki világnaphoz kapcsolódva átadták a Forster Gyula- és Schönvisner István-díjakat, az ICOMOS szakmai elismeréseit, valamint a Példaadó műemlékgondozásért járó kitüntetéseket a Várkert Bazárban.
Az Európai Bizottság és az Europa Nostra nyilvánosságra hozta az Európai Unió Kulturális Öröksége-díj/Europa Nostra-díj 2015. évi nyerteseinek listáját.
Április 15-én nyitják meg a BTM és a Mátyás templom plébániája közös, több helyszínes kiállítását. Néhány a kiállított tárgyak közül képben és szövegben.
Hétvégén a Nőnap alkalmából ihletett programokkal várják a látogatókat a Vármúzeumban, az Aquincumi Múzeumban, a Kiscelli Múzeumban és a Budapest Galériában.
Megújult szemléletű Iparművészeti Múzeumot szeretne és az intézmény átfogó rekonstrukcióját, valamint bővítését készíti elő Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató.
A hetven éven át látogatók elől elzárt, raktárként használt Román Csarnok emblematikus eleme a Szépművészeti Múzeum felújításának. Filmmel a munkálatok kezdetéről!
Koncertekkel, tárlatvezetésekkel, filmvetítéssel, éjszakai nyitva tartással, különleges programokkal búcsúzik a február 15-én éjfélkor három évre bezáró Szépművészeti Múzeum.
A Határon túli örökségvédelmi programra év közepéig 31 millió forint jut. Ebből kutatásokat, dokumentációt, értékfelmérést, s kisebb értékmentést is végeznek.
Vácott, a hajdani várban minden együtt van ahhoz, hogy a tömegek számára is vonzó műemléki együttest lehessen kialakítani. Ám mintha megállt volna az idő.
Január 22-én, amely a Várkert Bazár tervezőjének, Ybl Miklós halálának is évfordulója, az épületegyüttes kiállításait ingyen tekintheti meg a közönség.
Elveszett várak, újjáépült középkor, útmutató az NKA pályázataihoz, a pécsi középkori egyetem és újraálmodott városliget. Közkincs-kereső toplista, 2014.
Nem csak a szakmai közösséget szólította meg, hanem széles társadalmi nyilvánosságot próbált teremteni a magyar örökségvédelem és a magyar építészet ügyének is.
Megújult a rendházépület, állandó kiállítást rendeztek be, s az adventi vasárnapokon jótékonysági programot rendez a műemlékegyüttesben a Forster Központ.
A rekonstrukciós terv felülvizsgálatára, új alapító okiratra, akonfliktusok elsimítására van szükség az Iparművészeti Múzeumban Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató szerint.
Gróf Nádasdy Ferenc, felesége Zichy Ilona halála után négy évvel festtette meg Barabás Miklóssal az imádott nő egészalakos portréját. A festmény most hazatér.
A honfoglaló magyarság megjelenése előtt évszázados lyuk tátong a magyar történelmi tudaton. Jól sikerült a Magyar Nemzeti Múzeum kísérlete a befoltozására.
A Forster Központ vállalta, hogy statikai szakvéleményen alapuló acél- védőszerkezetet épít a július 15-én súlyos tűzkárt szenvedett Andrássy út 83-85. számú palotára.
Globális probléma, hogy a műemlék-helyreállításoknál legtöbbször a gazdasági és a turisztikai szempontok kerülnek előtérbe - hívta fel a figyelmet az ICOMOS elnöke.
Hiányoztak volna az ősz vibráló színei a fotókról? Nem kell abbahagyni az élménygyűjtő kirándulásokat, hiszen meghosszabbítottuk a pályázat határidejét.
Hat kiállítás, parknyitó művészeti promenád valamint táncelőadások várják augusztus utolsó hétvégéjén a látogatókat a Várkert Bazárban. A programokra a belépés díjtalan.
Augusztus 30-án adták át kevesebb mint egy éves kivitelezői munka után az újjászületett diósgyőri várkastélyt. Az Archeologia két részes riportot közöl ennek alkalmából.
Néhány napon belül átadják a szlovákiai véglesi várat. A felújítása egy időben haladt rokonáéval, a diósgyőri várral – igaz, a szlovákok ismét merészebbek voltak.
Nem csak az apátsági templom szentélye, de egy rotunda maradványai is előkerültek az almádi monostorban végzett régészeti kutatás során - írja az Archeologia.
Mintául is akar szolgálni a vajai református templom felújítása arra, miként lehet érdekesebbé tenni egy történelmi szakrális teret a látogatók számára.
Páratlan ipartörténeti látványosság lesz látogatható a keddi megnyitó után a sárospataki vár parkjában. A látogatók is belekóstolhatnak az ágyúöntésbe.
A feltárásra a padlózat cseréjéhez kapcsolódva kerül sor. A közép-, sőt néhol római kori falak egy része a későbbiekben is látható marad föld alatti sétával.
Átláthatóbb NKA-t szeretne Doncsev András, a szervezet új alelnöke. A korábbi alelnök, L. Simon László kijelentette: nagy változást terveznek az örökségvédelemben.
A Múzeumok éjszakáján a Forster Központ az ország különböző tájain, hét helyszínen várja hosszabbított nyitva tartással, különleges programmal az érdeklődőket.
A Lágymányosi Dohánygyár épületeit, a Lechner Lajos Tudásközpont főhadiszállását mutatja be Prakfalvi Endre művészettörténész írása Hack Róbert fotóival.
A szekszárdi vármegyeháza kutatása, felújítása idén egyike volt az ICOMOS-díjazottaknak. Az előzményekkel csaknem ezer évet ölel fel az épület története.
Magyarország legimpozánsabb középkori lakótornya, a Salamon-torony a felújításra vár: a közelmúlt műemlékvédelmi beavatkozásait kellene javítani - írja az Archeologia.
Megújult az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély és parkja. A jelentősen leromlott kastély 2,4 milliárd forintból, zömmel uniós forrásból született újjá.
Valóban gyökeresen átalakította volna a Kárpát-medence kulturális képét a magyar honfoglalás? Az Archeologia cikke szerint át kell írni az államalapítás történetét.
A törvény módosításai – az egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXVII. törvény alapján – 2014. január 12-én léptek hatályba.
Megújult a múzeum régi kiállítási épülete és új tegulárium is épült a terület déli részén. Hamarosan sor kerülhet a rommezőre is – legalább a tervek szintjén.
Egy rejtélyes őskori véset, a Mutasd meg a középkort fotópályázat cikke és a hatvani kastély alatt talált templom - ezeket olvasák legtöbben 2013-ban a magazinban.
A tervek szerint csaknem egy éve kellett volna átadni a megújított gorsiumi régészeti parkot. Talán most elkezdődhet a beruházás az elromosodott intézményben.
A budavári De la Motte – Beer-palota volt a színhelye a Forster központ rendezésében az Európai Táj Egyezmény tárcaközi munkacsoport műhelykonferenciájának.
Migazzi váci püspök 1778-ban építtette a ma álló veresegyházi katolikus templomot. A kutatás azonban román kori és gótikus falakat, sőt mumifikálódott holttesteket is talált.
Az itáliai barokk és rokokó festészetet mutatja be a Szépművészeti Múzeum legújabb tárlata. Világszínvonalú, emberöltőnként legfeljebb egyszer látható anyag.
Kormánybiztossá nevezte ki L. Simon Lászlót Orbán Viktor miniszterelnök - közölte a Fidesz-frakció hétfőn az MTI-vel. Zumbok Ferenc munkáját folytatja majd.
A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) rendhagyó diákprogramot szervezett a Fiumei úti sírkertben, az 1956-os szabadságharcosok parcellájánál október 18-án.
Megnyílt a nádudvari művelődési házban a Mutasd meg a közékort! című – immár – vándorkiállításunk. November első hetének végéig bizonyosan megtekinthető.
Elhunyt Zumbok Ferenc, a budai Várnegyed és a fertődi Esterházy-kastély megújításáért felelős kormánybiztos - közölte a Kormányzati Információs Központ.
A bugaci monostor, a Sibrik dombi ispáni vár Visegrádon, honfoglalók Cseljabinszkban - az elmúlt hónapok legjelentősebb régészeti eredményeit mutatják be a várkastélyban.
A középkori Kána története újabb epizóddal bővült: felavatták a rég tervezett emlékművet. Tennivaló persze akad még a völgyben éppúgy mint a hegygerincen.
A 11. század végétől 1241-ig nem folyt kiterjedt háború a magyar királyság területén. A béke elképesztően gazdag tárgyi kultúrát hagyott maga után - írja az Archeologia.
A Heves megyei Visonta templomának szentélye ma is gótikus eredetéről tanúskodik. Most bebizonyosodott, hogy van román kori előzmény - írja az Archeologia.hu.
Július 20, 27-én, augusztus 3, 10, 17, 24-én koncertekkel, harcművészeti bemutatókkal és kiállítási szakvezetésekkel várja látogatóit a visegrádi királyi palota.
Csapek 1935-ben alkotta meg a világ egyetlen porcelánablakát, ami egyszerre kuriózum és remekmű. A művet a herendi római katolikus templomban helyezték el.
Folytatjuk az Archeologia portál szó szerinti útikalauzát a Kárpát-medencéről. Kiderül az is, hogyan és miért is maradt le a térség Európa nyugati felétől.
Március 15-e alkalmából kapott Ybl-díjat Molnár Csaba építész, részben a fertődi Eszterházy-kastély, azon belül a marionett színház lenyűgöző felújításáért.
A misszió felméri, milyen hatással van a határ osztrák oldalán létesülő három, új szélerőmű telep a kiemelkedő egyetemes értékre – áll a Forster központ közleményében.
Cselovszki Zoltán látogathatóvá szeretné tenni a Táncsics utcai székház mögötti területet: a tervezett gesztus egyúttal egy nagyobb szabású terv része.
Egy Árpád-kori épület, valószínűleg templom maradványait azonosították a Nemzeti Örökségvédelmi Központ szakemberei a Grassalkovich-kastély pincéjében.
Bár a látogatók év végétől a majki kamalduli remeteség felújításnak, fejlesztésének első ütemét élvezhetik, a Forster központ készen áll a folytatásra.
Jelenleg ugyan pályázati tartaléklistán van a pécsi Jakováli Hasszán dzsámi felújítása, ám a Forster központ arra számít, hogy még idén elkezdődhet a felújítás és fejlesztés.
A közösen megrendezett pályázat díjátadójára és a kapcsolódó kiállítás megnyitására 2013. április 5-én pénteken 16 órakor kerül sor a visegrádi Mátyás Király Múzeumban.
Az Archeologia portál korántsem elvont elmélkedése, hogy miként vívjuk meg és vesztjük el az újabb szellemi Mohácsunkat – úgy, hogy mi vagyunk a saját ellenségeink.
Három új kiállítással készül a Füleki Vármúzeum a turistaidény megnyitására. Dokumentumok, fényképek, fegyverek, céhek, nyelvhasználat - van választék!
1863. júniusában égett le a máriacsalád-pusztai pálos templom és kolostor. Ám ez csak egy stáció volt a szinte biztosan a teljes pusztuláshoz vezető úton.
Egyik oldalukon szöveges vésetű, ám eddig arccal lefelé fordított kövek kerültek elő a Baross téri aluljáró bontásakor. Izgalmas? Igen. Meglepő? Természetes.
Február 16-án kezdődik a visegrádi Mátyás Király Múzeum, az Archeologia – Altum Castrum Online és a műemlékem.hu fotópályázata.
Mutasd meg a visegrádi középkort!
Mutasd meg a középkort - bárhol!
A pécsi székesegyház altemploma – ha átépítve is – napjainkban is őrzi Boldog Mór, a 11. század egyik legérdekesebb alakjának emlékét. Az Archeologia portréja és tanulmánya.
Vác középkori német lakosságának állít emléket a kiállítás. Nem csak a bemutatott tárgyak érdekesek, de maga a kiállítóhely is, hisz jó öt méter mélyen a belváros alatt van.
A volt érsek visszaadná a földi maradványokat és már Meciarék is szívesen megváltak volna a szlovák történet(újra)írásba nem beilleszthető kuruc vezérektől.
Tartogathat még meglepetéseket a solymári vár. A részben – évről évre mindinkább – megkutatott és helyreállított erősség egyre büszkébben magasodik a település fölé.
Bár a műemlékeket szeretők többsége joggal borzad a falfirkáktól, akadnak olyanok, amelyeket a tartalmuk, vagy az idő valódi értékké tesz. Néhány a teljesség igénye nélkül.
A hajdan 70 pincéből álló pinceterületet nem csupán megmenteni, de újraformálni is kellett – a helyi civilek a pusztulásból hozták vissza a másfél hektáros ligetet.
Átadás-átvétellel, a munkaterület bejárásával vette kezdetét Székesfehérvár Fő utcájának felújítása. A munkálatokkal kevesebb mint fél év alatt akarnak végezni.
Aba Sámuel királyi központja, az elveszett és megtalálásra váró egresi apátság, a részben újjáépített szendrői vár - 2012. legnépszerűbb témái a magazinban.
Vélhetően jelentős maradványai vannak a föld alatt az érdi középkori kastélynak – mondta a helyszíni bejárás után portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész.
Négy szent királylánnyal írta be nevét az Árpád-ház a 13. század történelmébe. De vajon hogyan alakult ki az általuk képviselt szenttípus? Az Archeologia összefoglalója.
December közepén lesznek kész a tervek, utána indulhat a várhatóan több hetes munka: a karácsonyi mise idén valószínűleg elmarad a bátaszéki templomban.
Befejeződött a feltárás a győri Dunakapu téren, bár a régészek még a hónap közepéig dolgozhatnak a területen. Hogy azután mi lesz, egyelőre rejtély - írja az Archeologia.
2012. október 20-án hivatalosan elkezdődött a március 10-i tűzvészben megrongálódott vár felújítása. A munkálatok alatt nem lehet látogatni a várat – írja a FELVIDÉK.ma.
A régészet rejtelmeibe kap bepillantást a látogató, sőt a részese lehet a felfedezésnek az első ízben megrendezett Archeologia Napokon október utolsó hétvégéjén.
Kulturális örökségünk megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy a műemlékek tetőszerkezetére a régi korokat idéző, ám a mai kor legmagasabb minőségi követelményeinek megfelelő tetőcserép kerüljön. A TONDACH számos olyan híres épület műemlékvédelmi felújításában vállal szerepet, amely jelentős történelmi múlttal büszkélkedhet– például a Műegyetem tetőszerkezete.
2012. szeptember 30-án adják át a megújult siroki várat. Legalábbis az alsóvár megújult részeit, hiszen a romos és még részben meg sem kutatott felsővár újabb ütemért kiált.
Bár óránként tervezték a túrákat, húsz percenként indultak végül a csoportok. A Magyar Gyógyszerészi Kamara székháza befogadóképessége határán járt a hétvégén.
A KÖH helyét a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ veszi át, amelybe október 31-én a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is beolvad.
Bár halottról vagy jót, vagy semmit, tanulságos visszaidézni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal életének és haldoklásának főbb mozzanatait. S elgondolkodni, mi lesz utána.
Egy gazdag, a 20. század eleje óta ismert római kori villagazdasághoz tartozhatnak azok a falak és ókori emlékek, amelyek egy pinceépület bővítése során kerültek elő a Csúcshegy oldalában.
Interjú Cselovszki Zoltánnal pályája alakulásáról, az elmúlt tíz évről, az alsóbogáti Kiskastély példaértékű helyreállításáról, az örökségvédelem helyéről.
A szerzetesi élet már a tatárjárás idején megszűnt benne, évszázadokon át kőbánya volt, ám még most is lenyűgözőek a maradványai – írja az Archeologia.
A közép-európai komolyzenei élet egyik fellegvárává tennék a fertődi Esterházy-kastélyt. Ennek érdekében a jövőben újjáépítenék a barokk Operaházat is.
Eddig csak az ókeresztény sírkápolnáról tudtak a szakemberek, ám a területet az új lelet szerint már emberöltőkkel korábban is temetkezésre használták - tudósít az Archeologia.
Az épületet egy csaknem negyven éve folytatott feltárás azonosította. Bár ez nem volt teljes, a szolnoki dzsámi története már felvázolható - írja az Archeológia.
Július 1-jén lép hivatalba Cselovszki Zoltán, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal régi új elnöke. Az építész 2000 és 2002 között már vezette az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt és az abból általa létrehozott KÖH-öt.
Megjelent Lupescu Radu monográfiája Mátyás király kolozsvári szülőházáról. Bár a borító külcsínre nem túl ingergazdag, a csaknem 160 oldalon alaposan feldolgozott, színes történet tárul elénk - írja az Archeologia.
A középkori templomok korai építési periódusainak a padlója általában megsemmisül az átépítések miatt. Miskolctapolcán azonban szinte érintetlen a valószínűleg 12. századi kőpadló – írja az Archeologia.
Lemondott vezetői munkaköréről Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke július 1-jei hatállyal - tájékoztatta a KÖH kedden az MTI-t.
Új élményelemek, két hektárral nagyobb bejárható terület, 600 négyzetméterrel bővült múzeumi tér – ez az Aquincumi Múzeum legújabb fejlesztésének mérlege.
Az együttműködés célja, hogy az örökségvédelem valamennyi ágazat politikájában megjelenjen, az oktatáson, gazdaságon keresztül áthassa az emberek mindennapjait.
L. Simon László lesz a kultúráért felelős államtitkár Szőcs Géza lemondása után - adta hírül az MTI. A távozó államtitkár korábban szerencsét és sok sikert kívánt utódainak.
A Tondach Magyarország Zrt. évek óta elkötelezett a műemlékvédelem és a műemléképületek felújítása mellett, amit több műemlék-felújítási projektjük és arra alkalmas termékük is alátámaszt. A gyártó nemrég megjelentetett egy új termékcsomagot, amely kifejezetten a műemlékvédelem alatt álló épületek tetőszerkezeteinek felújítására ajánlott.
A Mária-úthoz kapcsolódóan mérnek fel történelmi épületeket hamarosan Kolozsvár környékén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanárai és hallgatói.
A balatonfelvidéki település lakói fűrésszel, kaszával küzdenek a 12. század elején épült apátság és a körülötte lévő hajdani település kutatásáért és bemutatásáért.
Bár a jásdi bencés apátság pontos helye nem ismert, s az oklevelekben is ritkán említik, kőtöredékei és következtetések útján nem teljesen feltárhatatlan a története - írja az Archeologia.
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció feltárja a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
A bejáratnál az információs tábla Móré László váraként nevezi meg, holott nem sok köze volt hozzá. A kisnánai vár romként való fennmaradását azonban mégis részben neki köszönhetjük - írja az Archeologia.
Bécsben mutatja be a Römermuseumban Aquincum kutatásának legújabb eredményeit az Aquincumi Múzeum. Beszélgetés az intézmény igazgatójával, Zsidi Paulával.
Hamarosan elkezdődhet a bükkszentléleki pálos kolostor feltárása: a templom helyreállításával egy időben az újonnan talált falak bemutatására is sor kerül.
A középkori Szombathely várát Savaria egykori helytartói palotája helyén, s annak átépítésével emelték: a nyolcszögletű központi épületből a vár lakótornya lett – írja az Archeologia.
Nyílt napot tartott a Parlament Felsőházi termében az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága – a konferenciát díjátadó, majd kiállításmegnyitó követte.
A Műemléki Világnap alkalmából egy napig nyitva lesz az edelényi L’Huillier–Coburg–kastély. Belépődíjat sem kell fizetniük azoknak, akik a megújuló műemlékre kíváncsiak.
Ipolyi Arnold és az intézményes magyar műemlékvédelem, amely fennállásának most van a 140. évfordulója, Pécs Zsolnay-negyede - csak néhány téma az Örökség áprilisi számából.
Az abasári templom nyugati bejárata fölött egy faragott kőlap van befalazva a toronyba. Érdemes megszemlélni, hiszen egy római szarkofág részlete - írja az Archeologia.
A hellenisztikus gondolkodás és hit késő ókori világából törésmentesen vezetett át az út a kora középkorba. A két korszak határán Szent Ágoston munkássága áll - írja az Archeologia.
Borsod megye egyik legjelentősebb vára-erődítménye volt a 16-17. században, ám 1707-ben lerombolták. A szendrői Felsővár kutatása még mindig szolgálhatna meglepetésekkel.
Sok oka volt a római birodalom, s vele a hellenizmus bukásának, ám a hitélet területén tanúsított túlzott szigorral általában aligha vádolhatjuk a korszakot - írja az Acheologia.
Azt gondolhatnánk, hogy nem maradt nyoma az államalapítás-kor világi építészetének a Kárpát-medencében. Pedig igen, csak épp nem okvetlenül követ, vagy téglát kell keresnünk.
A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély tervezett megújulása, a KÖH nyilvántartásának revíziója és térinformatikai revíziója - csak néhány téma a lapból.
Április 1-jén lesz húsz éve, hogy megalapították a Műemlékek Nemzeti (akkor még Állami) Gondnokságát. Interjú Varga Kálmánnal, az intézmény igazgatójával.
Bár nem szemtanú jegyezte fel a budavári Nagyboldogasszony-templomban bekövetkezett katasztrófát, az eseménynek nyomai maradtak még több mint hatszáz év távlatából is.
Húsz építményt le kellene bontani ahhoz, hogy a székelyudvarhelyi Székely Támadt vár falain a felújítási munkálatokat elkezdhessék. A Krónika.ro cikke.
A dégi Festetics–kastély Közép-Európában egyedülálló, másfél kilométer hosszú tavának leglátványosabb része, a kastéllyal szemközti tószakasz újul meg.
A Maros partján fekvő Egrest ugyan könnyedén megtaláljuk a térképen, ám azt, amiről híres, még a helyszínen sem. Pedig itt temették el II. András királyt.
Rendkívül változatos termékek kerülhettek ki abból a bronzöntő műhelytől, amely Visegrád központjában Zsigmond király korában működött - írja az Archeologia.
Szenzációs eredményeket mutat be a Pécsett szerdán megnyílt kiállítás. Az új régészeti módszereknek hála egyre inkább talajbolygatás nélkül ismerhető meg a múlt.
A kulturális örökség szakszerű megőrzését elősegítheti és garantálhatja a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részvétele a felújítás előkészítésében és megvalósításában.
Európai minőségű régészeti kiállítóhely található Detken. A település a múlt bemutatása iránt elkötelezett polgármesterének és a bányának köszönheti a kulturális kuriózumot.
Valószínűleg már a 13. században kápolnát építettek Pécsett a székesegyháztól északra lévő területen, ahol később Miklós püspök híres Aranyos Mária kápolnája állt. Az Archeologia cikke és tanulmánya.
A két, egymástól függetlenül megtalált albarelló, vagyis orvosságos edény hosszú utat járt be, míg végül a királyi palotában szemétbe vetették őket - írja az Archeologia.
Bár a főúri díszkerteket általában barokk találmánynak tartjuk, már a középkorban is léteztek. Sőt, a gótika idején „kézikönyv” segített az építésben - írja az Archeologia.
A tőr a középkor egyik legnagyobb tömegben használt fegyvere lehetett, ám talán éppen hétköznapi volta miatt kevésbé közismert a kultúrtörténete. Cikkajánló az Archeologia tartalmából.
Bár külsőleg felújították az egyik legszebb magyarországi román stílusú műemléket, a lébényi Szent Jakab templomot, nemrégiben a főhajó boltozata vált életveszélyessé.
Szűkös határidővel dolgoznak a szakemberek a pesti belvárosi plébániatemplom hosszhomlokzatainak felújításán: a műemléket a főváros augusztus 20-ig szeretné átadni.
Nincs még egy technikai újítás, amely az elmúlt ezer évben annyira mélyrehatóan megváltoztatta volna a hadviselést mint a tűzfegyver – igaz, az ágyú csak az egyik eleme volt a korszakváltásnak.
Folytatjuk a Kis magyar várhatározót – a középkori várak tatárjárás után bekövetkezett virágzásával, egészen az ágyúk elterjedéséig, ami gyökeresen átalakította a várépítészetet.
A Zalaváron még csak részletében feltárt, vélhetően Karoling kori palota, Aba Sámuel királyi központja Abasáron, a gorsiumi régészeti park fejlesztése – ezek voltak 2011 legolvasottabb cikkei.
A kárpát-medencei, középkori várak többsége rom csupán. Útmutató – a teljesség igénye nélkül –, hogy kiismerjük magunkat a falmaradványok és a várépítés fortélyai között.
Örökségvédelem és közfoglalkoztatás, a Danube Limes program, egy titokzatos női képmás sorsa, örökségünk a Salzkammergut nagy tavainál - csak néhány téma a lapból.
Abasáron a kora középkori, nagyrészt még feltáratlan romterület bemutatására készül az önkormányzat. Aba Sámuel egykori királyi központja egyedülálló az országban.
A számítógépes virtuális rekonstrukciók elterjedése kitágította a műemlékvédelem horizontját. A technikai fejlődés villámgyors – vajon kockáztatunk is vele?
Jól haladnak a fejedelmi palota restaurálásával a nagyváradi vár felújítását végző szakemberek, az épület homlokzata lassanként elnyeri végső formáját – írja a Krónika.ro.
Bár az első magyar királyt és fiát tartjuk a legkorábbi magyar szenteknek, egy püspök és két felvidéki remete – ha csak néhány héttel is – megelőzte őket.
Országos Műemléki Konferencia Baján, a csempeszkopácsi Szentháromság festmény elrablása és megkerülése, búcsú dr. Gerő Győző turkológustól - csak néhány téma a lapból.
Megjelent a Fejér megye várait az őskortól a kuruc korig feldolgozó és bemutató kötet. Ez a könyv már a harmadik a sorban Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye után.
A legmodernebb virtuális rekonstrukciós eszközökkel is bemutatják a szakemberek a helyszínen a kisnánai vár történetét. Csütörtökön nyílik a páratlan kiállítás.
A pécsváradi az egyik legkorábbi bencés apátság, a magyar gyógyászat és gyógyszerészet bölcsője, amely alapításának ezredik évfordulójára születhet újjá.
A magyarországi kastélyok grafikus látványtérképe követi a Magyarországi várak látványtérkép hagyományait, melyben Ferenc Tamás grafikái mutatnak be egy-egy műemléket.
Abszurdnak tartják a régészek a parlamentnek benyújtott törvénytervezetet. Vélemény a Sírásók Naplója régész blogról és nyílt levél a miniszterelnökhöz.
A határhoz közeli romániai Csanádon szinte semmi nem emlékeztet a hajdan itt állt város ezer éves múltjára. Egy kőkoporsó és majd százötven éves leírások idézik meg a püspöki székhelyet.
Három különböző korban is lakott település nyomaira bukkantak a régészek a Lévától tizenkét kilométerre nyugatra fekvő Újbars községben – tudósít az Új Szó.
Újabb örökségvédelmi programokat indít a kulturális tárca – jelentette be vasárnap az Európai Örökség Napja alkalmából Kelemen Hunor miniszter. A Krónika.ro cikke.
A világörökség státusz elnyerésére terjesztik fel a csíksomlyói búcsút – döntött a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériumhoz tartozó Országos Szellemi Örökség Bizottság.
A siklósi vár és általában a műemléki helyreállítások, az egri érseki palota belső falkutatása, a sümegi vár turisztikai megújulása - csak néhány téma a lapból.
Az egyházközség pályázata akár meg is kaphatja az uniós támogatást, ám az önrész biztosítása és a telekjogi problémák veszélyeztetik a beruházást. A Krónika.ro riportja.
Hatalmas leletbőséget hozott az aquincumi romterületen a beruházást megelőző feltárás. A fal és padlómaradványok visszatemetése cikkünk megjelenésekor kezdődik el.
Idén szeptember 17-18-án rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait. Bár a mottó 1000 magyar ház, ennél több helyszínre invitálnak. Kertész Margit szervező ajánlója.
Növekszik az ügyintézés hatékonysága, csökken az ügykezelői időráfordítás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közszolgáltatásainak elektronizálása révén.
A komáromi Öreg- és Újvár felújítására ugyan minden évben csurran-cseppen az állami- és önkormányzati költségvetésből, ám nagyobb léptékű megújulást a befektetők hozhatnak.
Az idei Média Építészeti Díján az Építészfórum megváltoztatta a szavazás menetét. Több szakmai szálat fűztek a kiválasztásba, így született meg az előzsűri gondolata.
Feltárták a régészek a zirci gótikus ciszterci templom felét – a főhajó egy része egy sírral és az északi mellékhajó azonban továbbra is a barokk fal és a 82-es főút alatt marad.
A dunai limes világörökség jelölés, a megújult királyi váró Gödöllőn, egy másik Mauthausen, a műemlékem.hu fotókiállítása - csak néhány téma az Örökség július-augusztusi számából.
Egy, a magyarlónai református templomról szóló könyv nem csak az épület felújításában nyújtott segítséget, de a helybéliek is jobban átérzik a megjelenése óta a műemlék fontosságát.
Aba Sámuel életében balszerencsésnek bizonyult, halála után pedig a krónikaírók bántak vele mostohán. Valószínű nemzetségi központjának és temetkezési helyének feltárása sem sikertörténet.
Egy „pokolraszállás” története és freskók egy felvidéki templomban: a középkor egyik legdrámaibb élettörténete lehetne, ha sikerülne összekapcsolni két személy életét.
10-11. századi település nyomára bukkantak a régészek az egri érseki palota kertjének részleges feltárása során. A leletek valódi jelentőségét csak további feltárás tudná tisztázni.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 35., párizsi ülésszakán tárgyalt a két magyar helyszín megőrzési állapotjelentéséről. Újra kell jelentenünk, 2013 elején.
Egész őszig látható a KÖH Pince galériájában a műemlékem.hu 2010-es fotópályázatának kiállítása. Az NKA támogatásával létrejött tárlatot Entz Géza nyitotta meg.
Uniós szintű programmá válik az Európai Örökség cím. A kezdeti kormányközi megállapodás felsőbb szintre emelése a magyar uniós elnökség alatt vett kedvező fordulatot.
2011. június 22-én, szerdán, 17 órakor kerül sor a műemlékem.hu 2010-es fotópályázatából összeállított kiállítás ünnepélyes megnyitójára. A kiállítás az NKA támogatásával valósul meg.
A nyírbátori várkastélyban nyílt kőtár-kiállítással azt is igyekeznek bebizonyítani, hogy korántsem feltételezések alapján állították helyre az épületet.
Hammerstein Judit kultúrpolitikáért felelős helyettes államtitkár, Tamási Judit, a KÖH elnöke és Mihályfi László, a tárca főosztályvezetője számolt be a törvénytervezetről.
A Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. május 21-22-én tizenhatodik alkalommal rendezik meg a Múzeumok Majálisát. Csaknem 120 múzeum költözik majd be a Múzeumkertbe.
A helyreállított dunaharaszti Laffert-kúria, a Kulturális Örökség Napjai, a TÉKA-projekt, a salzburgi Mozart-ház - csak néhány téma az Örökség májusi számából.
Jogerős ítéletében semmisnek mondta ki a Fővárosi Bíróság az ötödik kerületi Bécsi utca páros oldalára tervezett ingatlanfejlesztő projekt első- és másodfokú elvi építési engedélyét.
Kána még a középkorban elpusztult, most templomának alapfalai mellé emlékművet terveznek, hogy felhívja a figyelmet az egyik legnagyobb feltárt Árpád-kori településre.
A kuratórium alakuló ülésével hivatalosan is munkához látott a Magyar Műemléki Topográfia Támogatására Alapítvány. A cél Magyarország tudományos leírása.
Hamarosan több új, elsősorban a látogatók kényelmét és az emlékek értelmezését segítő épület születik Gorsiumban, a háromszor elpusztult római városban.
Ercsi monostorának köveit találták meg a szakemberek a szigetújfalui barokk kori templom falában. Az épület ugyanis javarészt a középkori apátságból épült.
A Kárpát-medence épített öröksége, a műtárgykiviteli rendszer tapasztalatai, nemrég megtalált középkori templom Perkáta mellett - csak néhány téma a tartalomból.
Az elhúzódó válság miatt gyakorlatilag szünetel Szabadka történelmi belvárosának bontása. A városátépítési terveket szerencsére most a politikai számítás is mérsékelheti.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Államvasutak Zrt. a vasúti építészeti értékek megőrzése érdekében együttműködési megállapodást írt alá március 9-én.
Az alulfinanszírozottság és a társadalmi beágyazódottság hiánya miatt a huszonkettes csapdájába került a műemlékállomány egy része - állítja Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettese.
Hamarosan remélhetőleg múzeumként lesz látogatható a csepeli Csillagtelepen található vezetési pont, vagyis föld alatti bunker, amely teljes berendezésével maradt fenn.
Hivatalosan is megszervezi a kapcsolatait a civil szervezetekkel, magánszemélyekkel a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága. Munkájukat jelenleg is 700 önkéntes segíti.
A páratlan utcarészlet nem csupán a város kevéssé ismert látványossága, de a föld alatt választ kapunk arra a kérdésre is, hogy tényleg földrengés semmisítette-e meg Savariát.
Bár valóban ismét rábukkantak olyan kövekre, amelyek Nagyvárad középkori székesegyházához tartoztak, túlzás azt állítani, hogy előkerült a legendás épület. Hiszen nem is veszett el.
A komáromi tisztipalotán olvasható ma is Ferenc József jelmondata, a Viribus Unitis (egyesült erővel, magyarosabban egységben az erő), amely rávilágít a város hanyatlásának egyik okára is.
Hátravannak még a belsőépítészeti munkák, majd a kiállítás berendezése – ezután nyithatja meg a kapuját a szombathelyi Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház.
A jó ügy, a bemutatkozás, vagy a mézes sütemény tette meg a hatását? Elsöprő fölénnyel győzött a szemerjai (Sepsiszentgyörgyhöz tartozó falu) ház a Balsorsú Műemlékek Bálján.
A németújvári ferences templom és rendház alatti kriptában őrzik a Batthyány-család tagjainak földi maradványait. Ez a legnagyobb sírbolt az országban a Császári kripta után.
Eddig csupán négy és fél megyét és a budai kerületeket mérték fel a műemléki topográfia módszerével a szakemberek. Ám sajnos már ezek a felmérések is jórészt elavultak.
Kissé tán túlzás a cím, hiszen a háromból kettő kastély. Bár a kismartoni épület is egy erődítmény átépítésével nyerte el mai formáját. És nem csak ezért különleges.
Továbbra is szükség volna a határon túli emlékek támogatására, az állam és a magánemberek szintjén is – állítja Entz Géza, a kultúráért felelős államtitkár szakmai főtanácsadója.
2011. január 1-jétől hatályos a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló Kormányrendelet.
Lendva 1920-ig a magyar királysághoz tartozott – történeti épületeit azonban csak 2000 után dokumentálták igazán részletesen. S nem szlovén, hanem magyar szakemberek.
A mohácsi csata virtuális rekonstrukciója, a gödöllői kastély Horthy-bunkerének titokzatos jelei, szabadkőművesek a dégi kastélyban - ezek voltak 2010 legolvasottabb cikkei.
Az elmúlt hónapok felújítási hullámát ismerve azt gondolnánk, hogy a gödöllői kastély teljes egészében megújult, ám valójában eddig alig több mint a felét állították helyre.
Francia kutatók 10 hónapos munkával azonosították az 1610-ben meggyilkolt IV. Henrik 200 éve elveszett fejét. A magyar szakemberek egyhamar aligha számolhatnak be hasonló sikerről.
Immár tizedik alkalommal rendezik meg 2011. február 5-én a Balsorsú Műemlékek Bálját. A szervezők várják a „legbalsorsúbb” címre és persze a báli bevételre pályázó jelölteket.
A telente kevéssé látogatott kiállítóhelyeknek évszaktól függetlenül nyitva kell lenniük. Az ideiglenes zárva tartáshoz a jogszabályi környezetet kellene módosítani.
Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter az eddigi megbízott elnököt, dr. Tamási Juditot kinevezte a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökévé – tudatta a hivatal honlapja.
Az egykori OMVH volt elnöke, a kultúráért felelős államtitkár főtanácsadója szerint, ha a jelenlegi folyamatok folytatódnak, három évtized alatt eltűnhet az épített örökség jó része.
Sokan kételkedtek amikor elkezdődött a gödöllői kastély lovardájának és barokk istállójának felújítása, hogy készen lehetnek-e a decemberi határidőre. Már az átadás küszöbén járnak.
A második világháború idején a dégi kastélyban pusztító tűz semmisítette meg a legnagyobb részét annak a levéltárnak, amely a magyar szabadkőművesség dokumentumait tartalmazta.
Átadták a sopronbánfalvai, egykori bencés-karmeltita kolostor magánerőből felújított épületegyüttesét. A több száz éves falak közt a hajdani cellák várják a meditálni vágyókat.
A tervezett ütemben haladnak a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen az új, hatalmas Szent Koronát idéző fogadóépület építésével. Jövő tavasszal már birtokba vehetik a látogatók.
Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy megtalálják a kertben a gödöllői kastély gigantikus lószobrát, a műszeres vizsgálat szerint nem nyelte el a föld - vagy legalábbis nem ott.
Csütörtökön nyitják meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Segélykiál(lí)tás - Vörösiszap Katasztrófa 2010 című jótékonysági tárlatot. A teljes bevétel a devecseri károsultaké lesz.
Mire a középkor végére jórészt elfogytak a kibányászható ókori romok, jöttek a törökök és a reformáció, ez pedig újabb forrásokat nyitott meg a kőbányászok előtt. Folytatjuk a cikket.
Dr. Gyermek László a helyszínen, rajzokon örökítette meg 1945-1948 közötti szovjet fogságát. A kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában 2011. január 9-ig látható.
Egy jól faragott kő, vagy megfelelő tégla akár a római kortól „utazik” épületről épületre. Buzás Gergely régész-művészettörténész és a magazin szerkesztőjének írása.
A Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertje a kolozsvári házsongárdi temető. A csupán területileg védett sírkert értékei szinte hétről hétre fogyatkoznak.
Elsősorban műemlékvédelmi szakemberek vettek részt az ICOMOS MNB Kulturális Turizmus Szakbizottsága által szervezett látogatáson a Gödöllői Királyi Kastélyban.
A virtuális csatarekonstrukció tudományos és pedagógiai szerepe mellett szórakozásnak sem utolsó: néhány paraméter megváltoztatásával akár meg is nyerhetjük a mohácsi csatát.
Ugyan a szakemberek azt remélték, hogy a helyükön maradhattak a nagyrészt elpusztult szegedi vártemplom kapuzatának faragványai, a feltárás – ebből a szempontból – csalódást okozott.
Az elmúlt évek legjelentősebb szentföldi régészeti feltárása folyik a szíriai Margat várában. A johannita erődítményben dolgozó magyar misszió eredményeiről számol be a pécsi kiállítás.
A gödöllői kastély muzeológusai Grassalkovich I. Antal kedvenc paripájának szobrát keresik: a legenda szerint a kastély személyzete ásta el a kertben, hogy megmentse.
Néhány hete már rendes nyitva tartási időben látogatható az esztergomi Vízivárosban az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi. Az épület másfél évtizede még egyszerű, földszintes ház volt csupán.
A határon túli magyar vonatkozású kulturális örökség megmentése és fenntartható fejlesztése nemzetpolitikai kérdés. A KÖH elnökének konferenciát megnyitó beszéde.
Kedden nyitják meg a Budapesti Történeti Múzeumban az Erdély ezeréves püspöksége című kiállítást. A tárlat a gyulafehérvári székesegyház kutatását, helyreállítását követi nyomon.
Magyarország történelmének valószínűleg leggyorsabb felújítása folyik a gödöllői kastélyban. A Térfotó-galériában virtuális sétát tehetünk a megújuló falak között.
Már olvasható az Örökség legújabb, szeptember-októberi száma. Interjú a KÖH elnökével, beszélgetés a Világörökség jövőjéről, harangtörténet - csak néhány téma a tartalomból.
Az 1932-es árvíz mosta ki az aradi vértanúk földi maradványait - legalábbis azokét, akiknek a holttestét a bakó lefizetésével nem sikerült a családjuknak hazavinni.
Talán már jövőre elkezdődhet a Keszthely melletti Fenékpuszta rehabilitációja. A római kort és a 18-19. századot egyaránt megidéző terület évtizedek óta csak vegetál.
Hatalmas érdeklődés kísérte „Az arisztokrácia porcelánja” című kiállítás megnyitását a Gödöllői Királyi Kastélyban. Ez az első tárlat a felújított Rudolf-szárnyban.
Életének 84. évében 2010. szeptember 25-re virradó éjszaka elhunyt Bak Jolán, a fertődi Esterházy-kastély nyugalmazott igazgatója, aki 1947-től élt a műemlékegyüttesnek.
A visegrádi királyi palotában megnyitott kiállítás a méltatlanul kevéssé ismert magyar Anjou királyok időszakát idézi meg, a kort, amikor az ország Közép-Európa vezető hatalma volt.
Kis túlzással éjjel-nappal dolgoznak a gödöllői kastély lovardájában és barokk istállójában a felújításon. A határidő ugyancsak szoros: ez év december 31-e.
A közösségi terek mellett lakásokat is kialakíthatnának a kistarcsai internálótábor megmaradt épületeiben. A település közepén lévő komplexum jelenleg kihalt, bejutni csak engedéllyel lehet.
Vasárnap sor került a Gödöllői Királyi Kastélyban a közös fotópályázat díjátadójára. A négy győztes alkotás a díszlépcső mellett kapott jó néhány hétre helyet.
Hamarosan megjelenik Kresz Albert fotóművész új albuma a komolyzene meghatározó alakjairól. 1967-től a '90-es évekig örökítette meg a muzsikusokat, most egy szent szobrai nyomába eredt.
Elkészült az a lista, amelyben a Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozó helyszíneknek megtalálhatóak a koordinátái. Így akár gps-szel is navigálhatunk a célpontok között.
A koncertidény lezárultával elkezdődik a fertődi Esterházy-kastélyban a díszudvar rekonstrukciója is. A munkálatok alatt a műemlékegyüttes – ha nem is zavartalanul, de – látogatható.
Ugyan a hivatalos átadásra még várni kell, csaknem elkészült a szombathelyi Iseum rekonstruktív bemutatása. A megszokott térdig érő falak helyett valódi római látványt kap az érdeklődő.
A településszintű védelem – színe és fonákja címmel járják körül a témát magyarországi és határon túli tapasztalatok tükrében a XVII. Békési Népi Építészeti Tanácskozáson.
Szinte teljesen elkészültek Sopronban a Fő tér rekonstrukciójával. A Tűztorony tövében megtalált római kori utat a föld alatt tennék láthatóvá és bejárhatóvá.
A pályázati határidő letelte után alig néhány órával már összeült a zsűri a Gödöllői Királyi Kastélyban, hogy döntsön: mely képek lettek a legjobbak a négy kategóriában.
A nagyváradi vár uniós forrásból megvalósuló felújításába továbbra sem férhet bele a várudvaron található, királyok temetkezési helyéül szolgáló székesegyház feltárása és bemutatása.
Szeptember első hétvégéjén birtokba vehetik a látogatók a visegrádi történelmi játszóparkot. A park hagyományokat, kreativitást és a képzőművészetet ígér.
Talán túlságosan szem előtt volt Sajószentpéter református Nagytemploma, mert az elmúlt évszázadban nem vizsgálták meg alaposan. A műemléki falkutatásra a napokban kerül sor.
Ezúttal nem akadályozott senkit a havazás, hogy eljusson a Gödöllői Királyi Kastélyba a fotópályázatra. A meghirdetettel ellentétben négy kategóriában is várjuk a képeket.
Olvasható az Örökség július-augusztusi száma. A természeti környezet pusztulása, Tájhasználat és tájátalakulás, Tájkép és magyar hadtörténelem – néhány cím a tartalomból.
A frank birodalom keleti bástyája, a szláv írásbeliség egyik bölcsője, majd mocsárvár, amelyet a török nem tudott bevenni - Zalavár sorsát csupán a békésebb 18. század pecsételte meg.
Biblia helyett tisztítószerrel, porszívóval, felmosó- és porronggyal érkeztek a hívek a türjei templomba. A nagytakarítással remélhetőleg új fejezet nyílik a páratlan műemlék történetében.
Augusztus 29-én vasárnap délelőtt megnyitják a felújított Rudolf- és Gizella-szárnyakat a Gödöllői Királyi Kastély és a műemlékem.hu közös fotópályázatának résztvevői előtt. A fotózáshoz előzetesen regisztrációra van szükség!
Ha az igazi olasz reneszánsz kőfaragványaira vagyunk kíváncsiak, nem kell Itáliáig utaznunk: eredeti faragványokat láthatunk az ország északkeleti csücskében is, Füzérradványban.
Egy templom a szlovák határ közelében, amely különlegessége mellett is a kis falusi templomok mindennapi gondjaival küzd. Látogatás az egyetlen magyar ikerszentélyes templomban.
Augusztus 7-8-án Barokk Kastélynapokra várják az érdeklődőket a Gödöllői Királyi Kastélyban. Az új fotópályázatra augusztus végén kerül sor műemlékegyüttesben.
Huszonegy új jelölés elfogadásával 911-re nőtt a Világörökségi Helyszínek száma az UNESCO Világörökség Bizottságának brazíliai ülésén. Sikertörténet? Vagy talán túlságosan is az?
Az egykor virágzó bácskai nagyváros belső tömbjeinek lerombolása nem szerb-magyar kulturális összecsapás – a műemlékvédelem gyöngesége és a pénz uralma az oka.
A nemzeti erőforrás miniszter felmentette tisztségéből Dr. Mezős Tamást, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökét. Az elnöki teendők ellátásával Dr. Tamási Juditot bízta meg.
Körárok nyomát mutatta ki a próbafúrás a százhalombattai földvár bronzkori rétegének legmélyén. A település egy részét, vagy egy szentélyt kerített körbe? A válaszra még egy évtizedig várni kell.
Ugyan átadták a Gödöllői Királyi Kastély megújult Gizella- és Rudolf-szárnyát, azonban egyelőre nem fogadnak látogatókat. A nyitáshoz 18-20 millió forint hiányzik.
Már olvasható az interneten az Örökség júniusi száma. Adalékok az Örökségvédelmi Hivatal munkáját és egyben a gazdasági fejlesztő szándékot akadályozó tényekhez - a KÖH elnökének írása.
Ma ér Dunaszekcsőre a Legio Brigetio csapata. A tizenegy vállalkozó szellemű légiós július 3-án indult el Komáromból, hogy gyalog tegye meg a több mint 300 kilométeres utat.
Kettőszáz-negyvenezer forint felajánlást tettek a vasárnap esti, Gödöllői Királyi Kastélyban tartott jótékonysági koncert vendégei az árvíz- és viharkárokban megsérült műemlékek javára.
A Legio Brigetio tizenegy tagjának több mint háromszáz kilométeres felvonulása teljes harci díszben a Római Birodalom egykori határát, a limest (ripa) követi.
Elhunyt Horler Miklós professzor, műegyetemi tanár, az OMH volt elnökhelyettese. A temetése 2010. július 19-én, hétfőn 14.15-kor lesz a Farkasréti temetőben.
Közvetlen károkat nem okozott az árvíz az edelényi kastélyban, azonban a felújítás alatt álló barokk épület pincéjében még most is magasan áll a talajvíz.
Július 11-én vasárnap este hét órakor jótékonysági hangversenyt szerveznek a Gödöllői Királyi Kastélyban a tavaszi, nyár eleji áradásokban, viharokban megsérült műemlékek javára.
A Szent Korona és a Szent Jobb után Magyarország harmadik legfontosabb, kiemelt nemzeti ereklyéje Szent László hermája, amelyet a török kiűzése óta őriznek a győri székesegyházban.
Kevesebb mint tizenkét hónap leforgása alatt három komoly szakmai díjat is kapott a gyöngyösi Mátra Múzeum: a sikerhez a szerencsén kívül jókora munka is kellett.
Szakértők, geológusok segítségét várják Abaújvár lakói, hogy megtudják, mekkora a baj és miként lehetne megállítani a települést veszélyeztető földcsuszamlásokat.
A többször is kitüntetett pápai Kékfestő Múzeumból tavaly decemberben bocsátották el az utolsó dolgozót. A munkatársak azóta társadalmi munkában tartják nyitva a múzeumot.
Már olvasható az interneten az Örökség májusi száma. Drégely-vár feltárásának eredményei és állagvédelmi munkái, Lovasberény feltámadása és egy cipőbolt emlékezete.
A Koronázási Hétvége programjain belül szombaton ismét elhelyezik a Gödöllői Királyi Kastély déli előkertjében Erzsébet királyné két kedvenc kutyájának a sírkövét.
Siker koronázta a kutatást Szegeden: a régészek csaknem három méteres mélységben rábukkantak a vár északi falára. Középkori és újkori maradványok egyaránt előkerültek.
A római kori Borostyánkő-út egy szakasza is előkerült Sopronban a Fő tér rekonstrukciója során: a szakemberek most a bemutatásának lehetőségét mérlegelik.
Védett épületek Dombóváron címmel nyílott meg Németh Gabriella, Sebrek Zsuzsa, Sebrek Csaba és Tilinger Sándor csaknem háromszáz képét bemutató tabló-sorozata.
A Szent Korona formáját idéző fogadóépülettel gazdagodik a Mohácsi Történelmi Emlékhely: az építkezés június közepén kezdődik Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész tervei alapján.
Egyszer már megtalálták a festőlakást Aquincumban, de a szakemberek attól tartottak, hogy a lőtér építésekor minden részlete megsemmisült. Ám épen maradt a római kori pince is.
Hamarosan látogatható lesz az a bunker, amelyet Horthy Miklós számára építettek a gödöllői kastély kertje alatt. A létesítménynek van olyan titka, amelyet eddig nem sikerült megfejteni.
A műemlékem.hu magazin egyik első riportja számolt be arról, hogy római kori sírépítmény köveire bukkantak a régészek a 11. kerületben. Most már azt is tudjuk, hogyan nézett ki a síremlék.
Ugyan évszázadokra elveszett, ma már ismét a település fölé magasodik a solymári vár. A helyszínen a romjai láthatók, ám Szalay Gábor építész elkészítette az egykor virágzó erősség virtuális modelljét.
Már olvasható az interneten az Örökség áprilisi száma. Képzelt veszélgetés Möller Istvánnal és Zsigmond király „európa parlament”-je a budavári Duna-parton.
Megkezdődött Sárospatakon a még feltárás alatt lévő páratlan ágyúöntő műhely falainak konzerválása. A romterület fölé nemrég ideiglenes védőtetőt építettek.
Tavaly július 1-jén kezdték el a Gödöllői Királyi Kastély helyreállításának most is folyó ütemét: az ennek keretében megújuló kastélyparkot a hétvégén már birtokba vehették a látogatók.
Harminckilencezer négyzetméter, rajta tizenkilenc műemlék, s mintegy kétszáz védett műtárgy. A pécsi Zsolnay-gyár még meglehetősen ostromállapotot mutat.
A Grassalkovich II. Antal idején épült gödüllői színház száz esztendőre elveszett, s csupán egy 1986-ban bekövetkezett balesetnek hála találtak ismét rá.
Két ásatási szelvényt nyitnak a régészek Szegeden, hogy a hajdani vár északi és déli főfalát azonosítsák. Az erődítményt rég elbontották, ám már felrajzolható a belváros térképére.
Az ICOMOS nemzetközi műemlékvédő szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága ismét három díjat, illetve három citromdíjat osztott ki a Műemléki Világnap alkalmából.
Történelmi játszópark épül a visegrádi királyi palota előtt – az MNM Mátyás Király Múzeuma olyan létesítményt tervezett, ahol a történelmi hagyományok, a kreativitás és a képzőművészet is jelen van.
Második alkalommal vehették át a műemlékem.hu győztes játékosai a díjaikat a Műemléki Világnap központi ünnepségén Mezős Tamástól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökétől.
Csaknem kétszáz műemlékbe várják a látogatókat a hétvégi világnapi akció keretében. A listát végigolvasni is nehéz, nem hogy választani. Tíz biztosnak ígérkező tipp következik!
Pénteken nyílt meg a Van új a föld alatt című kiállítás az Aquincumi múzeumban. A tárlat – immár tizennegyedik alkalommal – mutatja be a BTM legszebb, legérdekesebb ásatási leleteit.
Az április 19-i, hétfői ünnepség után emlékülésen méltatják majd az előadók Möller István építész munkásságát születésének 150 évfordulóján a Budapesti Műszaki Egyetemen.
Árpád-kori templomok, műemlékfürdők, borospincék kapuit nyitják meg április 17-18-án. Összesen kétszáz műemlékben várják a látogatókat a világnap alkalmából.
Ugyan ma csodájára jár a világ a kazanlaki „királyok völgyéből” előkerült leleteknek, a páratlan bulgáriai temetkezések nagy részét már kifosztották a kutatók megérkezése előtt.
Havonta tízezernél is több nézője lehet a január 30-i kastélyfotózás győztes képeinek: a fotók a díszlépcső mellett kaptak helyet a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Amikor 1906-ban eltemették II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban, senki sem gondolta, hogy másfél évtized múlva külföldön lesz a város.
Április 4-én, vasárnap lesz a Gödöllői Királyi Kastélyba januárban szervezett amatőr fotópályázat díjátadása. A négy győztes kép készítői tárgyjutalmakat és "örökbelépőt" vehetnek át.
A somoskői vár akár a jelképe lehetne a magyar épített emlékek Trianon utáni sorsának: a település szélétől alig néhány méterre van, mégis évtizedeken át szögesdrót zárta el.
350 millió forintos uniós támogatásból finanszírozzák a siroki sziklavár fejlesztésének és hasznosításának első ütemét. A munkálatok elindításáról hétfőn tartanak sajtótájékoztatót a helyszínen.
Döntött a kormány: a Gödöllői Királyi Kastély fejlesztésének újabb ütemeként elkezdődhet a lovarda és a barokk istálló felújítása. A beruházás tervezett költsége mintegy egymilliárd forint.
650 ezren tekintették meg Japánban a bécsi Kunsthistorisches Museum és a Szépművészeti Múzeum közös kiállítását. A műveket Tokyóban és Kyotóban láthatta a nagyközönség.
Óbuda középkora szinte nyom nélkül pusztult el, bár a vár falai egész a 17. századig álltak. A korábbi ásatási eredmények alapján három impozáns gótikus épületét is sikerült rekonstruálni.
1971-ben a pártbizottság utasítására tették a földdel egyenlővé az érdi kastélyt. A klasszicista és a középkori falak egyaránt elvesztek, ám az emlékek egy része ma is megtalálható a föld alatt.
A Melange Galéria után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal galériájában mutatkozik be csütörtökön a híres esztergomi falképek hányatott sorsát is bemutató kiállítás.
Mire jó a testvérvárosi kapcsolat: az elmúlt évek egyik legrangosabb kiállítása nyílt Nagykanizsán. Az aranykincsek egy több mint kétezer éve letűnt világról mesélnek.
A legendás T-modell magyar tervezőjének egyedülálló emléke található Makón egy épület falán: igaz, tán nem sokáig, hiszen pusztulnak a Ford márkakereskedés falképei.
A Kresz Albert fotóművész vezette zsűri március 11-én ült össze, hogy kiválassza a négy győztes képet a több száz közül, amelyet a kastélyfotózáson készítettek a pályázók.
Március 11-én átadták Székesfehérváron a megújult Árpád-fürdőt. A szecessziós műemlék épület egyre romló állapota miatt sokáig a belváros egyik szégyenfoltja volt.
Március 12-én nyílik meg a komáromi Klapka György Múzeumban a Klapka-légió tisztjeiről készült fotók tárlata. Az 1866-os katonai felvonulás a Szabadságharc utolsó "hadjárata" volt.
A hontszentantali Koháry-Coburg kastélyról, a szentesi kazánházról, egy sávolyi késő római telepről és a Duna-Ipoly térség hajóleleteiről is akad olvasnivaló.
Megújult az egri várban található kőtár teteje. A korábbi már jó ideje beszakadással fenyegetett. A beavatkozásnak hála megmenekültek a középkori faragványok.
Nem csak Sopron középkorát ismerik meg jobban a szakemberek a bencés (más néven Kecske-) templom felújítást megelőző régészeti feltárásán: az épület a hajdani Borostyánkő-út mellett áll.
Mi az eredeti? Az egri Buttler (más írásmód szerint Butler) -háznál kompromisszumos megoldás született a mai ízlés, a városépítészet és a tudományos kutatás eredménye közt.
Már márciusban dönthet a kormány a Gödöllői Királyi Kastély rekonstrukciójának következő üteméről. A kiviteli tervek készen vannak, a lovarda és a barokk istálló még az idén megújulhat.
A megfelelő világörökségi törvény mielőbbi megalkotását sürgeti felhívásában a nemzetközi műemlékvédő szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának elnöksége.
A többi között a falusi örökségvédelemről, a magyarvistai falképekről, a majki remeteség megújulásáról, a zsámbéki rakétabázisról olvasható cikk az Örökség januári számában.
Hamarosan működőképes lesz a Magyarországon egyetlen megmaradt Nimród – a második világháborús páncélozott légvédelmi gépágyút a budapesti Petőfi-laktanyában újítják fel.
A BTM a főváros területén az eddigi legnagyobb szkíta kori temetőt tárta fel az M0 autóút tervezett déli szakaszán. A leletanyag egy részét tavasszal kiállítják az Aquincum Múzeumban.
Nem sokkal a temetések után már fel is dúlták az avar temető sírjait a 7-8. században. Ám így is bőséges leletanyagot: övvereteket, kardokat, fülbevalókat találtak a többi között a régészek.
Egy falkép felfedezésének és eddigi restaurálásának története: a szerzők meggyőző bizonyítékokat sorakoztatnak fel, hogy Botticelli volt az esztergomi palotában a falképek alkotója.
Hatvanhét ezüst tallért rejtett el valaki Hódmezővásárhelyen a tizenöt éves háború (1591-1606) vége felé. A régészek lakossági bejelentés alapján mentették meg a leletegyüttest.
Öt védett, vagy éppen védtelen, de mindenképpen megmentésre váró épített emlék: egy miskolci faportál és egy korábban ellopott pinnyei Madonna szobor is a bálozók jóindulatára vár február 6-án, szombaton.
Hiába a havazás, száznál is többen gyűltünk össze szombaton a gödöllői kastélyban. A fotózás utáni pályázat elkezdődött, tavasszal pedig újból kastélybejárásra és fotózásra kerül sor.
A január 30-i rendezvényhez pályázat kapcsolódik, a feltöltött képek közül a Kresz Albert fotóművész vezette zsűri választja majd ki a legjobbakat. Összesen négy fotót díjaznak majd.
Öt jelölt mérettetik meg a nagyközönség előtt február 6-án, a Balsorsú Műemlékek Bálján: az abaújvári templom freskója után egy kőszegi kápolna és egy dobri présház mutatkozik be a magazinban.
Tizenkét műemlékes, régész, művészettörténész, építész összetanakodék, hogy magos Déva várát feltárnák és bemutatnák... Az eredeti ballada jobban kezdődött, s ez még rosszabbul folytatódik.
Az Aquincumi Múzeum, kapcsolódva a Magyar Kultúra Napjához, január 22-én mutatja be R. Facsády Annamária: Aquincumi ékszerek /Jewellery in Aquincum című könyvét.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal folyóirata, a műemlékekkel, régészettel, műtárgyakkal foglalkozó Örökség januártól elektronikus úton jelenik meg. A korábbi számok már olvashatók!
Teljes régészeti feltárás még sohasem folyt a váci vár területén, ahol eltemették Szent László bátyját, Géza királyt. Érintetlen sírt nem, sok részletet viszont remélnek a szakemberek a helyszínen.
„Láttam, amint Perényi Pétert, azt ki megfestetett, 1423-ban, nem sokkal a vizitáció után eltemetik lábaim elé” - az abaújvári 15. századi Szent Bertalan falkép 98 éve vár a megújulásra.
Nem csak a katonatiszteket nyilvánították bűnösnek a háború után: a haditechnikai eszközök is pusztulásra ítéltettek. Hogy lesz-e ismét Toldink, Botondunk, Turánunk, az oroszokon múlik.
Már január 26-án ismét megnyitja kapuit a Gödöllői Királyi Kastély. Az igazgató annak örülne legjobban, ha a téli nagytakarítás, javítás idejére sem kellene bezárniuk a műemlékegyüttest.
Még mindig kerülnek elő magyar katonák földi maradványai a Don-kanyarnál: a katonai és nemzeti katasztrófa évfordulójára a napokban emlékeznek országszerte.
Időutazásban lehet majd részük a hamarosan megnyíló Rác fürdő vendégeinek: olyan építészeti részletek várják őket, amelyeket évtizedek, évszázadok óta nem láthatott senki.
Pusztuló román kori templomok, tévedésből elcserélt 900 éves oklevél, pince az egri vár alatt. Összeállításunkból kiderül az is, miért lehet keserű a szilveszteri pezsgő.
Alig tíz hónap telt el a magazin indulása óta, ám az hamar kiderült, hogy a műemlékek világa érdekesebb, mint hinnénk: visszatekintésünk első részében a föld alá is leereszkedünk.
A lelőhely tudományos értékét külön kiemeli, hogy ez a kora bronzkori kultúra egyetlen olyan magyarországi régészeti lelőhelye, ahol a település mellett a temető részlete is előkerült.
2010. január 30-án az amatőr fotósok paradicsomává válik a Gödöllői Királyi Kastély: olyan tereket nyitnak meg néhány órára a fotósok előtt, amelyek jelenleg lezártak, nem látogathatók.
A Füleki Vármúzeum elindította a dél-szlovákiai várklaszter megszervezését. A cél egy közös európai kulturális útvonal bejegyeztetése és a közös programszervezés, érdekképviselet.
„Az ilyen fotók ereje többet tehet a szemek és lelkek felnyitására, mint sok beszéd és előadás. Örülök, hogy megnézhettem. 2009. XII. 18. Sólyom László” - az első bejegyzés a műemlékem.hu fotókiállításának vendégkönyvéből.
Már megérkezett a Szépművészeti Múzeumba a január végén nyíló új kiállítás anyaga a moszkvai Puskin Múzeumból. Látogatás a képzőművészeti kincsek között a föld alatti raktárban.
Azért nem az utolsó lakó, mert kellett, hogy eltemesse valaki az agancsfésű tulajdonosát a 4. század végén - az 5. század elején. Dr. Lassányi Gábor ásatásvezető régész cikke a feltárásról.
A tervek szerint február végére lesznek készen a Gödöllői Királyi Kastély belső falrestaurátori munkálatai. A szakemberek barokk kori és klasszicista kifestéseket egyaránt helyreállítanak.
A civilek javaslatait is várják a szakemberek, hogy melyik műemléket próbálják megmenteni a februári bál bevételéből. Fontos, hogy a tervezett költség ne haladja meg az egymillió forintot.
A nagyközönség is láthatja majd azt a két középkori épületmaradványt a hozzájuk tartozó pincékkel, amelyeket az idei évadban tártak fel a Hajógyári-szigeten a BTM régészei.
Hol tartunk? Milyen tendenciák érvényesülnek, miként vélekedünk a műemléki, épített örökségi értékek megőrzéséről, kezeléséről? Dr. Fejérdy Tamás, a KÖH elnökhelyettesének írása.
A Szeged-öthalmi lelőhely egy felső paleolit réteg miatt lett világhírű és országosan védett lelőhely. Most viszont kiderült, hogy érdekes honfoglalás-kori temetkezéseket is őriz. Beszámoló az ásatásról.
A tervezett ütemben halad a Gödöllői Királyi Kastély parkjának rehabilitációja. Már a kandeláberek nagy részét is felszerelték, a lehetőség tehát már megvan a későbbi díszkivilágításhoz.
A szekszárdi vármegyeháza eddig is királyi temetkező templom romjait rejtette az udvarán. A felújítás keretében újabb középkori falakat mutatnának meg, immár az épület alatt.
Római ház rekonstrukciója, virtuális élménytér, ahol akár gladiátorküzdelmet is vívhatnak a látogatók – hamarosan új látványosságokkal bővülhet az aquincumi múzeum kínálata.
Ünnepélyesen felavatták a visegrádi királyi palota bejáratának falán azt a táblát, amely tanúsítja: a műemlékegyüttes és rekonstrukció elnyerte az Európai Örökség címet.
Bár a Sisi Baráti Kör nevet viseli az egyesület, a tagok mégis inkább Erzsébet királyné életét igyekeznek megismerni. A romantikus cukormáz sem képes elrejteni a nagy formátumú magyar királynét.
Már a középkorban is védték az oklevelek hitelességét. Ám a hamisítványok világában így sem könnyű az eligazodás: még a Levéltár szakemberei is elcserélték tévedésből legkorábbi oklevelüket.
Nem sok idő adatott meg, hogy a reneszánsz építészet remekműveket hagyjon hátra az országban. Mégis milyen lehetett a magyar reneszánsz? Megismerhetjük egy most megjelenő kötetből.
A Magyar Országos Levéltár 108 ezer középkori oklevelét digitalizálják és töltik fel az internetre az intézmény szakemberei. Jelenleg 38 ezer dokumentumhoz lehet hozzáférni a honlapon.
A várható rossz időjárás miatt más időpontra halasztják a szombaton délelőtt 10 órára meghirdetett "bajnoki faültetést" a Gödöllői Királyi Kastély parkjában - tájékoztatott az intézmény.
November 19-én fejeződik be a régészeti munka El-Lahunban. A helyszín a kései Középbirodalom korában Egyiptom egyik legfontosabb regionális központja és kultikus emlékhelye volt.
Megjelent a Szép Magyarország magazin Királynék, hercegnők, szentek című lapszáma. Ha a megrendelésbe beírja a „műemlékem” jeligét, a kiadó átvállalja a postaköltséget.
Megkezdődött a gödöllői kastélypark növénytelepítése - szombaton olimpiai bajnokok ültetnek majd fákat, hogy megmutassák: kiállnak a kastély, az épített örökség megőrzése mellett.
Hudec László volt hadifogoly Szibériában, ünnepelt sztárépítész Sanghajban, és segített feltárni Szent Péter sírját is. Életéről és műveiről nyílik kiállítás az Örökség Galériában.
Eredményt hirdettek a Székesfehérvári Nemzeti Emlékhely fejlesztésének építészi ötletpályázatán. A több mint félszáz pályamunka egyike sem fog jelen formájában megvalósulni.
A gránátos házak megújítása, rózsakert, a kínai lakkszoba helyreállítása – ezek is szerepelnek a fertődi Esterházy-kastély helyreállításának véglegesített második ütemében.
Akit érdekelnek a halotti kultuszok és temetkezési rítusok az ókori provincia helytartói székhelyén, péntekig jelentkezhet előre Beszédes József régész előadására.
Ugyan Törley József virágoztatta fel Budafokot, ám impozáns mauzóleuma évtizedek óta romosodik, s a mágnásnak és családjának földi maradványai örökre elvesztek.
A dombóvári városszépítő és városvédő egyesület tagjai közül többen s a múzeumbarátokon túl is számosan őrzik a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb, ma is élő-létező vasúti csomópontjának történetét.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-dunántúli Irodája 2009. október 14-én elrendelte Veszprém, Jókai utca 8. számú műemlék épületen ideiglenes védőtető építését.
A Mátyás-templommal Schulek Frigyes zseniális épületet alkotott. A tornyokban és a tetőzetnél kisebb útvesztő fogad, amelyből a jövőben ízelítőt kapnak a látogatók is.
Évi 600 ezer látogatójával az ország egyik legismertebb műemléke. Ám nem csupán látványosság, s nem is csak Schulek zseniális újraépítése: séta pincétől a padlásig, altemplomtól a toronyig.
Jövőre minden bizonnyal kiállítják, s akár kerti utazáshoz igénybe is vehetik a látogatók azt a szánt, amelyet a néphit szerint Horthy Miklós kormányzó használt egykor a gödöllői kastély uraként.
Késő reneszánsz hadművészet – a vékony, ám annál tartalmasabb könyv azt a technikai forradalmat mutatja be, amely megteremtette a hadviselés, katonai gondolkodásmód új formáját.
Október 17-én a tervek szerint leemelik a kőlapot arról a sírboltról, amelybe Árpád-házi Imre király testét temethették az egri vár székesegyházában. Ha nem esik az eső, bárki láthatja a temetkezőhelyet.
Sok középkori forrásban tűnik fel a castrum patak kifejezés. Ezt korábban a sárospataki várral azonosították, ám az első pataki vár Sátoraljaújhely mellett található. A föld alól ássák most ki a várat.
A szekszárdi vármegyeháza udvarán láthatóak annak az apátsági templomnak a romjai, amelyben eltemethették az alapító I. Béla királyt. Most néhány kutatóárkot nyitottak a folyosók, termek alatt is.
Néhány éven belül az egri várhegy gyomrában is sétát tehet a látogató. A vár központi része alatt, 10-12 méter mélyen ugyanis 250 méter hosszú pincerendszer húzódik, amit még a híres 1552-es ostrom előtt vájtak a sziklába.
Békéscsaba határának késő török korából is találtak leleteket azon az ásatáson, amelyet egy tervezett agyagbánya helyén folytattak. Az egyik legérdekesebb lelet egy fa evező – három-ötszáz évvel ezelőtt még csónakokkal járták a ma száraz határt.
A gödöllői kastély feltáratlan pince- és alagútrendszere sok évtizede foglalkoztatja a városban élők fantáziáját. A járatokat befalazták a szovjet katonák, mintha attól tartottak volna, hogy a föld alatt támadják meg az akkor laktanyaként használt kastélyt.
Az arany, cinóber, kék festésű szobortöredékek művészeti értéküket tekintve egyenrangúak a budai várban talált Zsigmond-koriakkal – csak éppen jó fél évszázaddal korábbiak azoknál. Folytatjuk a pécsi középkori egyetem történetét.
A Regionális Operatív Program pályázatának segítségével szeretnék bemutathatóvá tenni Pécsett a székesegyház melletti középkori egyetemet. A belső tereket már évekkel ezelőtt csaknem teljesen helyreállították, azonban elfogyott a pénz.
Megjelent az alsóhetényi és ságvári késő római erődök kutatásának eredményeit ismertető monográfia. A római kori "Iovia" erősségének fala csaknem két kilométernyi hosszú volt, ötvenegy toronnyal.
Elkezdődött az építkezés, így jövő nyáron talán már látható lesz az Iseum rekonstrukív bemutatása Szombathelyen. Az Ízisz-kultusz szentélye távolról szemlélve római korinak tűnik majd, közelről azonban észrevehető lesz, hogy modern technikájú újraépítés.
Ugyan a Szakrális terek címet viseli idén a Kulturális Örökség Napjai, ám templomon, kápolnán, kegyhelyen kívül sok mindent láthatunk szeptember 19-20-án. Szubjektív ajánló és élménybeszámolók, fotók!
A visegrádi főesperesi templom ’70-es években végzett feltárása óta múzeumi raktárban pihennek az eddig megtalált egyik legkorábbi magyar falkép töredékei. A restaurálásukra és bemutatásukra nincs pénz.
Repedések a téglafalakon, tornyokon, boltozaton. Átvizesedett falak, fakuló freskók, az egykori restaurálás helyenként ma már inkább rombolásnak tűnő nyomai: a türjei templom megmentésére egyelőre nincs remény.
Visegrád ismét beszédtéma lesz a műemlékesek és a látogatók körében. A királyi palota nagy vihart kavart rekonstrukciója után megnyitják a Sibrik dombi rekonstruált főesperesi templomromot, amelyben egy titokzatos sírhelyet is találtak.
Vastag beton falakkal övezett bunker védte volna a kormányzónak és környezetének életét, ha bombatámadást kap a gödöllői kastély a második világháború alatt. A föld alatti folyosót és helyiségeket hamarosan a látogatók is megnézhetik.
Sokkal kevesebb anyagtechnikai vizsgálatot végeznek el Magyarországon, mint arra szükség lenne. Az eredmény: ismét málló falak, néhány év múlva pusztuló kövek a műemlék-helyreállítások egy részénél.
A Hölgy hermelinnel című festményt sokan a világ első modern portréjának tartják. A nyolcvan milliárd forint biztosítási értékű műalkotást október 28-tól február közepéig tekinthetjük meg a Szépművészeti Múzeumban.
Lyonból és Barcelonából szállították Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításának arcául választott, különleges műtárgyakat. A tárlat szeptember 5-én nyílik „Királylányok messzi földről – Katalónia és Magyarország a középkorban” címmel.
Az érdeklődők, a civil szervezetek és a műemlékes szakma számára is érdekes szervezetet hívna életre Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója. A példa a brit National Trust, ám azt a magyar igényekhez – és lehetőségekhez – igazítanák.
Kiállítással emlékeznek a szigetország és az Osztrák-Magyar Monarchia diplomáciai kapcsolatfelvételének évfordulójára. A műtárgyak a bécsi Kunsthistorisches Museumból és a Szépművészeti Múzeumból érkeznek a tárlatra.
A kapuban elhelyezett emléktábla figyelmezteti a látogatót arra, hogy az Európai Örökség egyik helyszínén jár. Az esztergomi vár néhány évtizede csupán szétdúlt romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak.
10 és 14 centiméteres „kidőlés” a tornyoknál, statikai problémák, vizesedő falak, pusztuló kőanyag – részletek a lébényi templom szakértői vizsgálati anyagából. A KÖH elnöke szerint mielőbb el kellene kezdeni a helyreállítást.
Nem nyitják fel ebben az évben a székesfehérvári romkertben azt a kőlapot, amely alatt a koronázó és temetkező bazilika feltárása során talált emberi maradványok, köztük az uralkodók csontjai találhatók.
Nem csak a megfelelően helyreállított és funkcióval ellátott épület jelenti a kastélyt, a kert is nagyon fontos. Gödöllőn a kastély további szárnyainak felújításával párhuzamosan már folyik a park rehabilitációja.
A kastélyok az őket ölelő parkokkal, kertekkel élnek igazán. Míg néhány nyugat-európai kastélyparkot több millióan látogatnak, addig Magyarországon annak is örülhetünk, ha néhány helyen legalább rekonstruálni lehet az egykori park egy részletét.
Magyar, osztrák, finn és brazil fotósok képeiből nyílt kiállítás a szlovákiai füleki várban. Természet-, és szociofotók, távoli kultúrák elevenednek meg a Bebek-toronyban, s láthatók szeptember 30-ig.
A jegybevétel fontos, ám egyetlen fenntartó sem álmodhat arról, hogy intézményét a látogatók tartsák el. Templom, múzeum, vár, kastély: költségvetések a Szépművészetitől a pécsi ókeresztény sírkamrákon át a jáki templomig.
Augusztus 13-án délután kettő órakor kezdődő ünnepség keretében leplezik le a gyöngyösi Mátra Múzeum épületén az Europa Nostra-díjat jelképező emléktáblát. Az ünnepségen részt vesz Dr. Andrea H. Schuler, az Europa Nostra szervezet tiszteletbeli elnöke.
Veszély fenyegeti hazánk legismertebb román stílusú műemlékét, a jáki templomot. Az állandó vizesedés miatt a főhajó boltozatán repedések jelentek meg. A problémák kijavítása 200 millió forintba kerülne.
Hétvégén a Barokk Kastélynapok keretében mutatták be a látogatóknak Mária Terézia egészalakos portréját a Gödöllői Királyi Kastélyban. A hatalmas festmény fél évig tartó restaurálás során nyerte vissza régi pompáját.
Sokan elzarándokoltak a Haydn-emlékév kapcsán a fertődi és a kismartoni kastélyba. Ám a világi pompánál is különlegesebb élményt talált az, aki Haydn síremlékét és mellette lévő egyedülálló kálváriát kereste fel az osztrák városban.
Egyre fenyegetőbb ütemben mállanak a lébényi Árpád-kori templom kövei. Nemrégiben a templom főhajójában zuhant le egy kődarab – éppen csak elkerülve egy látogatót –, két hete a homlokzatról esett le egy faragvány részlete.
17 éven át üzemelt a pataki vár tövében I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. Halála után abbahagyták a munkát, az épület sorsát tűzvész pecsételte meg. Ennek köszönhetjük, hogy a felbecsülhetetlen érték ránk maradt.
Ipartörténeti szenzáció az az ágyúöntő műhely, amelyet I. Rákóczi György építtetett a sárospataki vár tövében. Amikor 2006-ban a feltárásába fogtak, pontosan tudták, mit keresnek, ám senki sem remélt ilyen ép olvasztókemencét és falakat.
Uniós források és egy minisztériumi rendeletmódosítás: a történelmi települések főtereit, városmagjait a hirtelen érkező pénz és a tervek engedélyezési eljárásának megváltoztatása, a szabályok lazítása egyaránt veszélyezteti.
Hivatali engedély nélkül kibontotta, majd elszállította a kivitelező Szepessy Ignác püspök szobrát a pécsi Szent István térről. Két napba tellett, mire a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal egyáltalán értesült arról, hova vitték a műemlék szobrot.
Új, azaz régi, a kastély eredeti berendezéséhez tartozó cserépkályhával gyarapodott a gödöllői kastély, amelyért mindössze egy kávét kért a tulajdonosa. Közben megkezdődött a kastélyfelújítás, ám a műemlékegyüttes munka közben is várja a látogatókat.
Augusztus 5-én kezdődik a szegedi vártemplom feltárásának idei évadja. A régészeket már két éve kábelek akadályozzák, hogy a térszint alatt eljussanak a gótikus, egyes elemeiben reneszánsz templom remélt díszes kapuzatáig.
„Ha a Világörökségi helyszíneknek ismét nevezniük kellene, hogy most megfelelnek-e a ma érvényes elvárásoknak, érdekes eredményt kapnánk”. Beszélgetés a műhelytitkokról a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának titkárságvezetőjével.
Még nem készült el az a terv, amelynek alapján a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dönthetne arról, hogy mi legyen a pécsi Széchenyi tér rekonstrukciója során előkerült Árpád-kori templom romjainak a sorsa. A falak mellett egy csontkamrát is találtak.
Fél év alatt született újjá Mária Terézia egész alakos portréja, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet a gödöllői kastélyban. A gigantikus méretű festmény két restaurátor művész munkájának köszönhetően nyerte vissza pompáját.
Vasárnaptól egy héten át a füzérradványi kastélynál szorgoskodnak az épület és a park rendbetételén a Város és Faluvédők Szövetsége nyári diáktáborának résztvevői. A munka mellett persze a környék látnivalóival is megismerkednek majd.
Nem ismerjük a történeti épületállományunkat, így nem is tudjuk megvédeni a látókörünkön kívül eső épületeket – véli a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Mezős Tamás szerint 35 ezer épületet kellene műemlékké nyilvánítani.
Rendhagyó kötet jelent meg Magyarország őskori emlékeiről az Itinerarium Hungaricum sorozat tagjaként az Archaeolingua kiadó gondozásában. Olyan praktikus és tudományos útikönyv, amely egyedülálló Magyarországon.
Ugyan az egykori Brigetio leghíresebb látogatójának, az ott elhunyt I. Valentinianus császárnak a sírját nem lehet megtalálni a mai Szőnyben, hiszen máshol temették el, mégis akad bőséggel feltárni való a hajdani katonai tábor és város területén.
A harmadik falazási idény kezdődik idén nyár végén a csobánci várban. Az újraépítést régészeti kutatások előzik meg, vagyis csak olyan falszakaszok épülnek, amelyek eleve is álltak, nem szárnyalhat a várvédők fantáziája.
Kirándulás, városnézés során gyakran eltöprenghetünk, hogy egy festményen, vagy szobor formájában ábrázolt szent vajon kicsoda. Ám akadnak jegyek, amelyek alapján felismerhetőek. Útmutató - a teljesség igénye nélkül - a szentek azonosításához!
Ugyan a Simaságon nemrég lebontott barokk kúriát, ahogyan a helybéliek nevezték, a púpos kastélyt megmenteni már nem lehet, a polgármester meglepő ötlettel állt elő, amellyel emléket állítanának az épületnek: újraépítenék a nemrég lerombolt falakat.
Két Árpád-kori templom maradványa, egy földvár – ugyancsak bőséges történelmi környezetben éli mindennapjait Abaújvár háromszáz lakosa. A településen nemrég egy titokzatos pincét tártak fel egy csaknem háromszáz éve elbontott sekrestye alatt.
A Gödnél soha fel nem épült erőd alaposan befolyásolta a római birodalom történetét. A helyét azonban egész a közelmúltig nem tudták meghatározni – pedig a helybéliek emberöltők óta ólak, kamrák építéséhez használták a földből előkerült tégláit.
Nincs talán még egy épület a hajdani római birodalom területén, amely olyan mértékben befolyásolta volna a történelem menetét, mint az erőd Göd határában – egy olyan erőd, amely sohasem épült fel. A helyszínen ma is tégla- és kőtöredékek mesélnek az utolsó erős kezű császárról.
Értékes, barokk kori kúriát bontatott le az önkormányzat a vas megyei Simaságon. A polgármester nem tudta, milyen építészettörténeti értéket képvisel az épület. A KÖH elnöke szerint az eset tanulsága, hogy valamennyi védett épületet a hivatalnak kellene nyilvántartania.
A konzerv, a bagett és a kávéházak, vendéglők divatja – mindezeket a Napóleoni háborúknak és az azt megelőző francia forradalomnak köszönhetjük. Sok más mellett ez is kiderül egy kiállításon, amely a komáromi Monostori erődben nyílik szombaton.
Szimbolikus földmunkával és a Horthy-bunker szivattyúzásával vette kezdetét a Gödöllői Királyi Kastély felújítása. A megújult épületszárnyakat és a parkot a tervek szerint kilenc hónap múlva vehetik birtokba a látogatók.
A tokaji borvidék és a Belső-Erzsébetváros esetében is 2011 februárjáig kell új jelentést benyújtani a Világörökség Bizottságnak. A testület addig is eredményeket vár. Ez a döntés született a 33., sevillai ülésszakon.
1907-ben találta meg az első olyan leleteket Kadič Ottokár a Lillafüredhez közeli Szeleta-barlangban, amelyek arról tanúskodtak, hogy ősember használta a barlangot. Ám a sikeres megtalálás története tizenhat évvel korábban kezdődött.
Tizenkét éve tart az abaújvári református templom felújítása. A műemlék télen hatalmas meglepetéssel szolgált, amikor egy óvatlan lépésnek köszönhetően kiderült: járólapként használták a sírkövet, amely alatt a Perényi család egy jeles tagja nyugodott.
Megjelent a Szép Magyarország magazin tematikus lapszáma, amely a Római Birodalom határát, a limest mutatja be. A kiadvány ingyenesen hozzáférhető a római kort bemutató múzeumokban, nagyobb kiállítóhelyeken.
A tettes ugyan mindig, a régész azonban csak ritkán tér vissza a tett színhelyére. Bátaszék határában most mégis ez történt, ráadásul a korábban az M6-os autópálya nyomvonalán kutató régészek saját szakállukra folytatták az újkőkori lelőhely feltárását.
Törölte a Világörökség Bizottság a drezdai helyszínt a világörökségi listáról. A magyar helyszínekkel kapcsolatos – ilyen veszéllyel nem fenyegető – tanácskozásra a program csúszása miatt még nem került sor.
Az elkövetkező években 150-200 házat nyilváníttatna védetté helyi rendelettel Nagybörzsöny polgármestere. A település vezetői szerint csak a múlt lehet az ugródeszkájuk a jövőbe. A műemlék vízimalom felújítását még a márianosztai fegyház elítéltjei is segítették nemrég.
Két nap folyamatos esőzés után pusztító vihar zúdult tegnap délután Kőszegre. A fél - sokak szerint egy - méteres víz és sáráradat egyelőre felbecsülhetetlen károkat okozott a történelmi belvárosban. Volt pince, amelyet csordultig elöntött a víz.
Száz íjászt várnak az egykori Nógrád vármegye egyik legjelentősebb műemlékéhez szombaton, a 10. Füleki Történelmi Várjátékokra – tájékoztattak a szervezők. Az erősségnél a nyílzáporon kívül is akad majd bőséggel harci cselekmény.
Várhatóan csütörtökön tárgyalja a Világörökség Bizottság azokat a megőrzési állapotjelentéseket, amelyeket a két problémás magyar helyszínnel kapcsolatban készítettek a szakemberek. Úgy tűnik, nincs félnivalónk.
Az UNESCO Világörökség Bizottsága 2008 júliusában a kanadai Québecben tartott 32. ülésszakán tárgyalta az Andrássy úti világörökségi helyszín, s védőzónája, a Belső- Erzsébetváros kérdését. Felkérte Magyarországot, mint Részes Államot, hogy 2009. február elsejéig tegyen részletes jelentést a terület városrendezési helyzetéről és az érvényben lévő megőrzési lépésekről. Jelentéstételi kötelezettségének Magyarország 2009. január 30-án eleget tett.
A Világörökség Bizottság 32. ülésén Magyarországtól, mint Részes Államtól megőrzési állapotjelentést kért Tokaj Történelmi Borvidék Kultúrtájról - e jelentéstételi kötelezettségének Magyarország 2009. január 30-án eleget tett.
Legendás lovagrend, amelyet hétszáz éve ugyan tűzzel-vassal kipusztítottak, ám jelenkori képviselői mégis közöttünk élnek. A templomosok sorsa és mesés kincse apropóján temérdek spekuláció született a történettudomány és az okkultizmus határmezsgyéjén.
Immár negyedik éve magyar régészek és restaurátorok kutatnak a szíriai Margat (Al-Markab) várában. Az egykori johannita erősségnek ugyanis magyar kapcsolatai vannak – igaz, a 13. század elejéről.
Kihirdették a kastélyszárnyak és a park rehabilitációs munkálatainak győzteseit – a gödöllői kastélyban indulhat a munka. A kiemelt projekt állami szerepvállalása információnk szerint adminisztratív okokból csúszik.
Nem kerül sor egyhamar a nagyváradi vár belső udvara alatt található székesegyház feltárására, amely a magyar királytemetkezések egyik legkiemeltebb helye volt, Szent László és Zsigmond is ide temetkezett.
Szabadságharcos emigráns, a párizsi szalonok megbabonázó alakja, a Kiegyezés utáni első miniszterelnök, a monarchia külügyminisztere, a király és királyné bizalmas tanácsadója – a sok-sok szerep mind megfért a Gödöllőn most bemutatott gróf Andrássy Gyula életében.
Egy hét leforgása alatt két templomból is értékes műtárgyakat raboltak el egyelőre ismeretlen tettesek. A behatolás módja hasonló, s a két tetthely légvonalban alig negyven kilométerre van egymástól. A két megye rendőrei már felvették egymással a kapcsolatot.
Szombaton avatják és szentelik fel Biatorbágyon az Iharos-Szily sírkápolnát, amely egy helyi alapítványnak és az összefogásnak köszönhetően menekült meg az enyészettől. A felújítás története tizenhat évvel ezelőtt kezdődött.
Akár ingyenes buszjárattal is eljuthatnak az érdeklődők a Gödöllői Királyi Kastély egyik legnagyobb szokásos ünnepére, a Koronázási Hétvégére. Június 5-7 között Ferenc József és Erzsébet királyné 142 évvel ezelőtti megkoronázására emlékeznek a kastélyban.
Június közepére el kell készíttetnie a kormánynak az elemzéseket, hogy támogatható-e az építőiparban és azon belül a műemléki felújításoknál a júliustól 25 százalékos áfa 5 százalékra mérséklése. Mentőövet dobnak az ágazatnak és sok száz, ezer védett épületnek?
A szakemberek sem nagyon értik, miként maradhatott tökéletes épségben a huszadik század második felében a felvidéki betléri kastély. Néhány ottani műtárgyat hamarosan a gödöllői kastélyban mutatnak be az érdeklődőknek.
Sokan gyűjtenek bélyeges téglákat szerte a világon, így Magyarországon is. Az ország első ilyen közgyűjteménye, a Tegularium a veszprémi várhegyen várja a látogatókat.
Dokumentumfilm készült a budai vár egyik „titkos” szenzációjáról, az eltemetett középkori zsinagógáról és Budai Aurélról, aki 45 éve küzd a romok bemutatásáért.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal aulájában május 25-én, hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik a Gerő László Emlékülés. Gerő László a huszadik századi magyar műemlékvédelem kiemelkedő személyisége volt.
A rang a dicsőségen és a lehetőségen kívül lemondást is jelent: az egyik legelső magyar helyszín, Hollókő példája is bizonyítja, hogy a cím dacára (vagy éppen az abból adódó kísértések miatt) lehetnek nehéz időszakok.
Nem várt – csak remélt – sikert hozott a hétvégére meghirdetett romtúra a Gödöllői kastélyban. A látogatók egymásnak adták a kilincset: azaz csak adták volna, mert e romos, lezárt szárnyakban az ajtókon többnyire kilincs sincs.
Idén a Petőfi Irodalmi Múzeum nyerte el az Év Múzeuma díjat. A hétvégi Múzeumok Majálisán száznál is több kiállítóhely és intézmény mutatkozott be (legtöbbjük már sokadszor) a nagyközönségnek a Múzeumkertben.
Május 16-án és 17-én látogatható lesz a Gödöllői Királyi Kastély Rudolf- és Gizella szárnya. Az érdeklődők ezúttal abba nyerhetnek betekintést, hogy néha mennyire a romjaiból kell helyreállítani egy nagy múltú épületet. Műemlék csak erős idegzetűeknek!
A kiszáradás és így a pusztulás megakadályozása miatt ismét víz alá kerül az a hajóroncs, amelyre még januárban bukkantak a Dunában. Az eddig megtalált legkorábbi, 17. századi roncs a dorogi tóban kapott – remélhetőleg nem végső – nyughelyet.
Száznál is több érdeklődő gyűlt össze szombaton, hogy megcsodálja a Várkert kioszktól északra nemrég megtalált ciszternákat. A KÖH elnöke szerint fogadótermeket lehetne kialakítani a föld alatti terekben, amelyek a Várkert bazár bemutatását szolgálnák.
Tisztújítást tartott az ICOMOS nemzetközi műemlékvédő szervezet magyar nemzeti bizottsága. A szakmai testület elnöke ismét Nagy Gergely lett, a főtitkári székbe Fejérdy Tamás, a nemzetközi ICOMOS volt európai alelnöke került.
A Gödöllői Királyi Kastély érdeklődők százezreit vonzza évente. Azt hihetnénk, jól ismerjük, holott az épületegyüttesnek jelenleg csupán negyede látogatható. A turisták előtt egyelőre elzárt terekben az egykori pompa és az enyészet megdöbbentő keveredése tárul a szemünk elé.
Megnyitják a látogatók előtt a Várkert kioszktól néhány méternyire nemrégiben feltárt ciszternákat: az érdeklődők május 9-én szombaton 15 órától ereszkedhetnek le a föld alatti világba.
Összesen hat teremből áll az a ciszterna-rendszer, amelyet az elmúlt napokban tártak fel az eredetileg szivattyúháznak épült Várkert kioszk mellett. A műszaki létesítményt hajdan a királyi palota vízellátására építették, ám az elmúlt évtizedekben feledésbe merült.
Magyarországon még jelenleg is 25 működőképes gőzmozdony van, holott az utolsót éppen fél évszázada, 1959-ben gyártották. Ám a javításukhoz értő mesterek száma vészesen apad: már csak tizenhárman dolgoznak az Istvántelki Főműhely gőzmozdony-javító műhelyében. És szinte éppen ugyanennyi mozdony várja egy düledező tető alatt, a végső pusztulás szélén a felújítást.
Összeomlás szélén áll a Nemzeti Kegyhelyen a Basilica Minor templomban található hatalmas barokk oltár. A ferencesek a felújításra gyűjtenek, de ha kell, lezárják a szentélyt, hogy ne veszélyeztessék senki életét.
Sajnos bozótharccá vált a küzdelem a régi pesti belváros műemléképületeiért, elvesző hangulatáért – véli a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Mezős Tamás szerint a megfelelő támogatási rendszer hiánya az oka a sokszor kilátástalannak tetsző harcnak.
Lakossági bejelentés miatt vonultak ki március 25-én leletmentésre a BTM régészei a 11. kerület egyik építkezésére. A betelefonáló arról számolt be, hogy faragott kövek hevernek egy építkezési területen.
A bemutatott tárgyak megszerzésében ugyancsak serénykedniük kellett a muzeológusoknak, szakembereknek, hiszen kurrens manapság az egykori nomád nép leletanyaga.
Magyarország egyetlen teljes egészében helyreállítható kastélyparkja nyílik majd meg három év múlva a Helikon kastély mögött. A kellő atmoszféra eléréséhez kész erdőt vesznek a keszthelyiek.