Megújulásunk támogatója:  

Muhi: tatárok és örömlányok

Ahogy a muhi csata sem örömünnep a magyar történelemben, úgy az emlékművének is hányatott és – legalábbis eddig – szomorú sors adatott.
Ahogy a muhi csata sem örömünnep a magyar történelemben, úgy az emlékművének is hányatott és – legalábbis eddig – szomorú sors adatott.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170413muhiemlekmu/02.jpgA nemzeti tragédiák – és azok főbb eseményei – emlékezetet kívánnak: ennek szellemében alakították ki 1991-ben az 1241-es muhi csata emlékművét a település határában. Már az átadás körül is akadtak bonyodalmak, hiszen az emlékmű – amely Vadász György tervei szerint született és túlzás nélkül az egyik leginkább drámai, magával ragadó alkotás az országban – visszaemlékezések szerint nem készült el teljesen az átadó ünnepségre. Megemlékezni és koszorúzni viszont kellett az ugyancsak kerek, 750. évfordulón, így gyorsan készítettek egy másikat a település déli határában, az akkor még javában üzemelő muhi csárda mellett lévő apró parkban. Napjaikban áll még néhány kopjafa itt, bár látogatójuk nem nagyon akad, hiszen a csárda már rég leégett, a düledező falak látványa aligha késztet bárkit megállásra.

Kicsit szerencsésebben alakult a nagy, „valódi” emlékmű sorsa. Az átadása után egymásnak adták a nem létező kilincset a látogatók, hiszen a neves építész valóban nagyszerű, mindenki számára könnyen dekódolható művet alkotott. A mellette elfutó, forgalmas 35-ös úton a megközelíthetőségre sem lehetett panasz. Később még bővült is a mesterséges dombon – amelyhez a földet az ónodi vártól hozták ide – álló keresztek, kopjafák sora: a lefelé bukó szárnyas angyal fából készült szobrát (Kiss Sándor alkotása, mint a többi plasztika is) 1992-ben helyezték el a csatában elesett johannita lovagok emlékére. Mára sajnos már csak torzó: az egyik karja és szárnya, valamit a feje odalett.

Mert persze jöttek a hétköznapok, amikor kiderült, hogy korántsem egyszerű üzemeltetni a szabadon látogatható emlékhelyet. Előbb a település gondozta, majd a megyéhez került. A megyei önkormányzat átadta a múzeumnak a telket, amely viszont szintén nem tudott állandó felügyeletet biztosítani. Végül kiadták az üzemeltetését egy vállalkozónak, majd vissza is vették, mert névtelenül nyilatkozó forrásunk határozott állítása szerint felmerült a gyanú, hogy a bejárati épületekben prostituáltak fogadták az autózásban megfáradt (többnyire kamionos) kuncsaftjaikat. Így az emlékmű visszaszállt a múzeumra, s náluk is maradt egészen 2013-ig, amikor egy kormánydöntés értelmében minden múzeumot annak a településnek kellett átvennie, amelyen található.

Muhiban alig több mint félezren laknak, s hiába büszkék az emlékműre, a karbantartást még meg tudják oldani, azonban a felújításra már nem futja.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170413muhiemlekmu/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170413muhiemlekmu/03.jpgSajnos pusztulnak a keresztek, jelenleg nyolc-tíz darabot kellene pótolni, s a többinek a faanyaga is rossz állapotban van. Tavaly irtottuk a borostyánt, ami ugyan romantikus látvány, de nagy kárt okozott a keresztekben. Repedések vannak a beton tartóelemekben is, s a talpfák is tönkrementek. Kiírtuk, hogy balesetveszélyes a meglátogatása, de bezárni semmiképpen sem fogjuk, mindenképpen látogathatónak kell maradnia” - mondta el portálunknak Rácz József, Muhi polgármestere. „Néhány millió forintot költöttünk rá tavaly, de ennél sokkal többre, egy teljes rehabilitációra volna szükség. Mivel történelmi emlékhellyé nyilvánították, kapcsolatban vagyunk a Nemzeti Örökség Intézetével, azt ígérték, igyekeznek majd a felújításban segíteni. Jelenleg egy üzemeltetési tervet dolgozunk ki, hogy pontosan átlátható legyen, mennyibe kerül a fenntartás.

Ahogy eddig, úgy idén is lesz ünnepi megemlékezés a csatáról. A rendezvény április 22-én 11 órakor kezdődik a templomban, majd a vendégek átvonulnak az emlékműhöz. Szokás szerint a meghívottakon kívül várják az érdeklődőket is az eseményre.

Az elmúlt években a kutatásoknak hála sokat bővültek a muhi csatával kapcsolatos ismereteink. Átértékelték az írott forrásokat, Pusztai Tamás régész pedig a 13. századi Mohi településmaradványainak közelében bukkant egy árokban két eltemetett, feltehetően a csatában meghalt férfi maradványaira. Jól halad a topográfiai kutatás, hogy a csata egyes helyszíneit (a híd, a tábor, különböző utak) azonosítsák. A csatán túl sok új eredmény született a tatárjárás következményeiről, az ahhoz kapcsolódó tragikus eseményekről is. Talán lassan időszerű lesz az újabb összegzés kötetben, kiállításban, amihez méltón kapcsolódhatna a muhi emlékhely felújítása is.

 

A muhi csata emlékműve a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2017.04.13


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (7) Ausztria (1) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (4) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (11) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (28) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (12) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (8) királytemetkezés (10) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (3) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Idén áttörésre kerülhet sor a 13. század leghíresebb csatájának kutatásában: a több száz hektár átvizsgálása csak a közösségi régészet keretén belül sikerülhet.