Megújulásunk támogatója:  

Megtörnék a királyt sújtó átkot

Abasáron a kora középkori, nagyrészt még feltáratlan romterület bemutatására készül az önkormányzat. Aba Sámuel egykori királyi központja egyedülálló az országban.
Abasáron a kora középkori, nagyrészt még feltáratlan romterület bemutatására készül az önkormányzat. Aba Sámuel egykori királyi központja egyedülálló az országban.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111206abasar1/02.jpgArra készülünk, hogy pályázatot nyújtsunk be a Bolt-tetőn lévő romok teljes feltárására és azok bemutatására. 2006 óta ugyan minden esztendőben sor került régészeti kutatásra a területen, azonban csak kisebb források álltak rendelkezésre, így még feltáratlan a terület nagy része. A kutatás után, s talán már részben közben is bemutathatóvá tennénk az Aba-nemzetség egykori központjának maradványait, amely egyedülálló látványosság lenne” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár polgármestere. Hozzátette: a program előkészítésében való részvételre az ország legjobb szakembereit és a Magyar Nemzeti Múzeumot is sikerült megnyerni.

Mint arról korábban már beszámoltunk, ebben az évben csupán 500 ezer forint állt a régészek rendelkezésére a feltárás folytatására. Fodor László, az egri vármúzeum osztályvezető régésze, aki idén Lovász Emesével, a miskolci Herman Ottó Múzeum régészével folytatta a kutatást, már attól tartott, hogy a források elapadása miatt az eddig feltárt emlékeket vissza kell majd temetni. Így, ha úgy tetszik, folytatódott volna Aba Sámuel balszerencséje, hiszen a harmadikként, 1041 és 1044 között uralkodó király már az alattvalóit is megosztotta (a Képes Krónika szerint saját emberei ölték meg a trónt visszaszerezésére törekvő Péterrel folytatott vesztes ménfői csata után), ráadásul a történelmi emlékezetben is trónbitorló, rossz királyként maradt fenn az emléke.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111206abasar1/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111206abasar1/04.jpgElutasítottságának nyilván az volt az oka, hogy csak női ágon tartozott az Árpád-házhoz, csupán anyja, egyes vélekedések szerint esetleg felesége révén, aki I. István testvére, vagy inkább a lánya lehetett. A trónt 1041-ben szerezte meg „palotaforradalom” során az István által kijelölt utódtól, a félig olasz Orseolo Pétertől, aki szintén anyai ágon állt rokonságban Istvánnal (akinek a trónra emelése István sokat vitatott döntése volt). Péter ugyanis német és olasz kegyenceivel háttérbe szorította a magyar előkelőket, akik a részleteiben máig ismeretlen puccs során Aba Sámuelt emelték hatalomra. Hívei abban reménykedtek, hogy Sámuel király szakít Péter nyugatos politikájával, 10. századi viszonyokhoz visszatérve a pogány hagyományokhoz vonzódó nemzetségfőket és szabad paraszti réteget fogja erősíteni, ami azonban ellentétben állt a főúri és főpap réteg lokális centralizációs törekvéseivel. E reményeket azonban a keresztény Sámuel nem váltotta be, így hamar szembe került korábbi támogatóival, akiknek egy részét – miután szembe fordultak vele – a Csanádra összehívott országgyűlésen lemészároltatta. Az időközben német sereggel visszatérő Péterrel szemben azonban alulmaradt a ménfői csatában.

Nyilván sokkal árnyaltabb volt Sámuel személyisége, mint ami a későbbi forrásokból, majd meglehetősen elítélő történetírói munkákból ránk maradt” - jelentette ki Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Királyi Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum (mint anyaintézmény) megbízásából az elmúlt hónapokban szemrevételezte az ásatási területet. „Már maga a Képes Krónika is úgy említi Sámuelt, mint akit kegyességéért Abának hívtak és beszámol az első sírja felnyitásakor tapasztalt csodás eseményekről (midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták, s eltemették osztán testét tulajdon monostorában – a szerk.). Sámuelnek a 11., de még a 12. században is komoly kultusza lehetett” - tette hozzá.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111206abasar1/05.jpgA szakember szerint Sámuel földi maradványait egy ideig talán Feldebrőn őrizhették, majd innen hozhatták át a családja kérésére Abasárra. Az eddigi feltárások egy körtemplom és egy hozzá csatlakozó épület, talán egykori királyi palota részleteit hozták a felszínre. "Sámuelt talán korábbi családi, királyi palotájának kápolnájában temették el, amire Nyugat-Európában több példát is találunk, a Kárpát-medencében azonban egyedülálló, hogy fennmaradt. Kétségkívül hasonló palota állhatott a legkorábbi királyi székhelyen, Esztergomban és talán Veszprémben is, azokat azonban a későbbiekben jelentősen átépítették, és maradványaik nagyrészt ma is hozzáférhetetlenek. Itt szinte érintetlen a 11. századi uradalmi központ, mert ugyan a későbbiekben minden bizonnyal a bencések tulajdonába került, ám nagy építészeti beavatkozásokra, legalábbis ezen a területen nem került sor a szemrevételezés szerint" - fejtette ki Buzás Gergely.

Sok még a vitatott kérdés a területen, s ezek megválaszolása nyilván a szakemberek dolga - véli a polgármester. Benei Anikó hozzátette: miután a feltárás szomszédságában áll a település használaton kívüli művelődési háza (sőt, az épületet részben rá is építették az ötvenes évek második felében a romokra), abban lehetne berendezni azt a látogatóközpontot, amelynek kiállítása élményszerűen mutatná be Aba Sámuel, az Aba-nemzetség és a magyar királyság első évszázadának történelmét. Az itteni interaktív kiállításból nyílna a rommező bejárata, ahol a látogatók megnézhetnék a majd ezer éves falakat és járószinteket.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Átok ülne a harmadik magyar királyon?

Örökre elvesztek a magyar királyok?

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Járólap lehet a király sírköve

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.12.06


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)