Megújulásunk támogatója:  

Pécs: megnyílik a középkori egyetem

Március 18-án nyitják meg ünnepélyesen a pécsi középkori egyetem épületét. Bemutatják a szomszédos Aranyos Mária kápolnát is.
Március 18-án nyitják meg ünnepélyesen a pécsi középkori egyetem épületét. Bemutatják a szomszédos Aranyos Mária kápolnát is.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140310pecsegyetem/2.jpgA mai székesegyháztól északra eső területen a püspöki palotát még a 11. század végén kezdték el építeni az akkor épülő román stílusú székesegyház mellett. Az egyházi vezető székhelyét többször is átépítették, a legjelentősebb bővítésekre Miklós és utódja, Vilmos püspök irányításával került sor a 14. század második felében. Miklós püspök építtette az Aranyos Mária kápolnát, amelyet a nyolcvanas években tártak fel az épületkomplexum nyugati részén. Ebben előkerült a két püspök sírja is.

A 14. század közepe az egyetemalapítások időszaka volt Közép-Európában. Prágában 1348-ban, Krakkóban 1364-ben, Bécsben 1365-ben létesítettek egyetemet. A pécsi intézményt 1367-ben alapította Vilmos püspök. A korszak legtöbb egyeteme királyi székhelyen nyitotta meg a kapuit, a pécsi azonban kivétel volt: a szervezést az ugyancsak eltökélt püspöknek köszönhetjük, s ő volt az, aki vállalta az intézmény fenntartását is. Az előkészületek és Nagy Lajos király jóváhagyása után V. Orbán pápa 1367. szeptember 1-jén írta alá Viterbóban az alapítólevelet.

A pécsi egyetemnek egész biztosan két kara működött: a facultas artium, ahol a továbblépéshez szükséges alapismereteket oktatták, és a jogi kar, ahol a római és kánonjogi ismeretekre lehetett szert tenni. Lajos balkáni törekvéseit lett volna hivatott szolgálni az intézmény, hiszen az itt képzett egyházi emberek segítettek volna a római kereszténységet terjeszteni a keleti rítusú, sőt helyenként bogumil eretnek délvidéken. A király balkáni politikája azonban csődöt mondott, megjelent a török is, a nagy hadjáratokra nem került sor, így az intézmény finanszírozása rövidesen apadni kezdett. Vilmos püspök halála után a pécsi egyetem hamarosan elvesztette egyetemi rangját, de székesegyházi iskolaként egészen 1543-ig, a török megérkezéséig működött.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140310pecsegyetem/3.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140310pecsegyetem/4.jpgA hajdani egyetem korabeli leírását a török világutazónak, Evlia Cselebinek köszönhetjük. „Többi között az isteni Eflatunnak (Platón) a belső várban lévő régi, tudományos főiskolája… A korábbi időben ebben a főiskolában keletről is nyugatról több tanuló lakott…jelenleg azonban e szobácskákban várkatonaság lakik, s a lakosokkal szórakozik” – írta a 17. században az utazó történetíró. A sors fintora, hogy míg az egyetem leírása egy töröknek köszönhetően maradt fenn, addig az épületet a magyar történelem egyik legnagyobb korabeli hőse pusztította el. 1664-ben Zrínyi Miklós horvát bán kísérletet tett a város elfoglalására. Az ostrom ugyan nem sikerült, de Zrínyi katonái egy jelentős falszakaszt felrobbantottak. A detonációban pedig elpusztult az egykori egyetem épületének jelentős része is.

Ami maradt, azt viszont nem bontották vissza. A falak eltemetődtek, majd a 18. századi barokk térrendezés keretében feltöltötték a székesegyház körüli területet, így az egyetem romja – a több jelentős építménnyel együtt – helyenként hat méter vastag föld alá került. A Püspökvár feltárási munkái az 1970-es években kezdődtek el Pécsett. A székesegyház északi fala mellett 1980-ban bukkantak az Aranyos Mária kápolna maradványaira, majd öt évvel később megkezdődött a kápolnától keletre található egyetem feltárása is G. Sándor Mária és Gerő Győző irányításával. Ez a kilencvenes években is folytatódott és páratlan szobortöredékek kerültek elő a kápolna feltöltéséből. Az eredetileg festett kövek a szakemberek szerint művészeti értéküket tekintve egyenrangúak a budai várban talált Zsigmond-kori szobortöredékekkel – csak éppen jó fél évszázaddal korábbiak. Az Anjou-kori faragványok értékét emeli, hogy arany, cinóber, kék festésük jó állapotban maradt meg - a faragványok is láthatóak lesznek az egyetemben berendezett tárlaton.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140310pecsegyetem/5.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20140310pecsegyetem/6.jpgIdőközben védőépület került a hajdani egyetem maradványai fölé, ám a 2000-es évek elején elfogyott a pénz, s a bemutatás lekerült a napirendről. Újabb lendületet 2011 végén sikerült venni, amikor az MNV Zrt. beruházásának keretében elkezdődött az egykori püspökvár északi részén, a székesegyház fölött a romkert kialakítása, melynek során elbontották a 14. századi, egykori belső várfalhoz a 19. században épített köpenyfalat. Hatalmas tömegben kerültek elő míves faragványok, többnyire boltozati bordák és ablakmérművek, amelyek segítettek pontosítani a csaknem ezer éves székesegyház és az egykor mellette álló épületek építéstörténetét. Az Aranyos Mária kápolna falkutatása során jött rá Buzás Gergely régész-művészettörténész, hogy az épület nem volt előzmény nélküli, hiszen egy 13. századi kápolna helyén építették fel.

A romkert kialakítása mostanra befejeződött és ennek részeként nyitják meg a középkori egyetem épületét is 18-án. Egyelőre vezetéssel lesz látogatható 21-től (érdeklődni a Cella Septichora Látogatóközpontban lehet), a kiállítás teljes berendezésére és megnyitására ősszel kerülhet sor.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Korábban is kápolna állt az Aranyos Mária helyén

Középkori faragványok kincsesbányája a pécsi fal

Páratlan érték a székesegyház tövében

Címerkő volt a bizonyíték

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2014.03.10


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)