Megújulásunk támogatója:  

Törökök réme lett a korábbi szentély

Az egri katedrális bástyává alakított monumentális szentélyéből lövette ágyúkkal az 1552-es ostrom idején Dobó a törökök ütegeit – írja az Archeologia.
Az egri katedrális bástyává alakított monumentális szentélyéből lövette ágyúkkal az 1552-es ostrom idején Dobó a törökök ütegeit – írja az Archeologia.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160106archegerszekes/02.jpgA késő gótika egyik legimpozánsabb magyarországi alkotása volt az a harminc méter széles és ugyanilyen magas hatalmas szentély, amelyet a 15. század végén, az egri székesegyház átépítése során emeltek. A 14. századi gótikus szentélyt lebontották, itt folytak a munkálatok, így az építkezés közben így a régi hosszházat zavartalanul használhatták – írja Buzás Gergely régész – művészettörténész az Archeologián megjelent cikkében. A monumentális mű – a templom teljes átépítése – azonban sosem fejeződött be: a szentély ugyan elkészülhetett Bakócz Tamás püspöksége idején, ám aztán a munkálatok lelassultak, 1506-ban pedig villámcsapás következtében tűz ütött ki, ami súlyos károkat okozott a templomban. A következő évek így a javítással teltek el, ám közben elkészült az új szentély berendezése is, amelyben már számos reneszánsz műtárgy is helyet kapott. Ám az új hosszház építése nem haladt előre, mindössze a déli oldalon kezdték meg a tervezett hosszház keleti kápolnájának alapozását. A virtuális rekonstrukció (fenti kép) ezt az állapotot mutatja be.

Miután 1526-ban Mohácson meghalt a király és az országban polgárháború tört ki, 1527-ben János király nevében Bodó Ferenc elfoglalta Egert és a székesegyházat kifosztotta, az ide menekülőket pedig megölette. 1542-ben azonban Perényi Péter Ferdinánd király nevében tette rá a kezét Egerre. Az ostrom során a székesegyház leégett, majd az épületet Perényi is kifosztotta. Talán ebben a tűzvészben omlott be a későgótikus szentély boltozata is. Perényi Péter kapitánya, Varkoch Tamás mindenesetre a romos szentélyben már csak erődítésre alkalmas épületet látott, így bástyaként belefoglalta a várat kettéosztó általa emelt új várfalba, kápolnáinak falaiba pedig lőréseket vágatott. Mikor 1548-ban Dobó István vette át a vár kapitányi tisztét, hozzákezdett a székesegyház kijavításához: az épület még ép részeit lefedette, de a szentélyt már ő is csak védőműnek tekintette: a kápolnák belsejébe fagerendákból boronaszerkezetű falakat emelt, és az így megerősített földszintet a Perényi által emelt várfal előtt kiásatott árokból kitermelt földdel tömette meg. Ekkor már aligha állhatott a szentély felső ablaksora és a támpillérek felső részeiből is csak csonkok emelkedtek ki az újonnan kialakított szentélybástya fölé. Az ilyen módon bástyává alakított szentély aztán jó szolgálatot tett az 1552-es ostrom idején: Dobó az itt felállított ágyúkkal eredményesen lövette az ostromló törökök ütegeit.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160106archegerszekes/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160106archegerszekes/04.jpgSajnos az ostrom mégis súlyos károkat okozott a templomnak: még a harc kezdete előtt a várkapitány leverette a székesegyház tetejét, amelyet nem sokkal korábban éppen ő maga állíttatott helyre, majd a sekrestyében tárolt lőpor felrobbanása elpusztította a sekrestyét és az hosszház északi mellékhajójának nagyobbik, keleti felét. Az egykor hatalmas templomból már csak a nyugati toronypár és a hosszház déli mellékhajója, valamint a mellé épült két kápolna maradtak épen. A következő években ezeket a részeket fedték le újra és használták egy darabig még székesegyházként.

cikk folytatásában az Archeologia – Altum Castrum Online foglalkozik az egri középkori székesegyház lehetséges feltárása kapcsán az első, államalapítás-kori magyarországi székesegyházakkal is. Ezek többségéről (vagy a templomok Szent István-kori periódusáról) nagyon keveset tudunk, így az első püspöki székesegyházak is szinte ismeretlenek. Az írás egyenként veszi sorra a nyolc templom sorsát. 

 

Az cikkek az Archeologia - Altum Castrum Online portálon:

Egy néhai katedrális emléke

Meg sem talált kövek: az első székesegyházak

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2016.01.06


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (2) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (6) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) feltárás (24) felújítás (18) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (6) királytemetkezés (7) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (1) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Az egri várban nem sok látható részlet nem maradt fenn, ami a híres 1552-es ostromhoz kapcsolódna. Most előkerült egy palánkerődítés nyoma, ám néhány nap múlva ez is örökre eltűnik.