Megújulásunk támogatója:  

Látogatói csúcs Komárom várában

Háromezer emberrel több volt kíváncsi tavaly a komáromi Öreg- és Újvárra, mint egy évvel korábban. Összesen 12300-an váltottak jegyet.
Háromezer emberrel több volt kíváncsi tavaly a komáromi Öreg- és Újvárra, mint egy évvel korábban. Összesen 12300-an váltottak jegyet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170201komaromvarlatogatok/2.jpgMár több mint egy évtizede látogatható a komáromi vár központi része csoportosan, ahol a Pro Castello Comaromiensi civil szervezet tagjai az önkormányzat munkatársaiként vállalnak idegenvezetést. A belépőkből befolyó összeget mindig az erőd rendbetételére fordítják.

Gráfel Lajos, a Pro Castello Comaromiensi elnöke a Delta - A komáromi régió hetilapja munkatársának elmondta: tavaly több mint 12 ezren látogattak el a várba, miközben egy évvel korábban 3 ezerrel kevesebben, de például 2013-ban csak 6 ezren. Ez jelentős növekedés, és magasan az eddigi legmagasabb látogatószám.

A valós szám azonban ennél is magasabb, hiszen a rendkívüli várlátogatásokat, például a Komáromi Napok, vagy a Matica-napok keretében érkezőket nem számolták bele.. A rekord részben a kaszárnyatető felújításának is köszönhető, hiszen erre nemcsak a régiós média, hanem a szlovák országos és magyarországi is felfigyelt.

A hazai turistákon kívül már hagyományosan a magyarországi és cseh látogatók érkeztek a legtöbben, de például a Fülöp-szigetekről, Japánból, Izraelből, Ausztráliából és Kanadából is akadtak érdeklődők.

Bízom benne, hogy idén és a következő években folytatódik a trend, és egyre többen keresik fel a komáromi erődöt“ – mondta Gráfel Lajos.

A komáromi Öregvárat 1546-tól kezdték kiépíteni a Duna és a Vág torkolatánál, a hegyes szögű földnyelven. Azonban nem ez volt az első vár, hiszen a 10-11. századtól kezdődően bizonyíthatóan itt állt Komárom vára, a kezdetekben még földsáncokkal védett erődítmény, amelyet a tatárjárás után erősítettek meg kőfalakkal (a még korábbi, római kori esetleges erődre nem találtak régészeti bizonyítékot). 

A középkori komáromi vár Csák Máté és I. Károly küzdelmében kapott katonai szerepet a 14. század elején, amikor a felvidéki nagyúr egy hosszas ostromban védte a király csapataitól. Az 1317-es ostrom során súlyosan megsérült a vár, újjáépítésére az ezt követő években került sor. Az ország ismételt egyesítésével azonban Komárom korábbi harcászati szerepe csökkent (bár a folyók védelme továbbra is fontos feladata volt), így a 14-15. században a vár mindinkább palotaként funkcionált. Mátyás idejében is komoly építkezésekre került sor és a király – a fennmaradt források szerint – szívesen és gyakran időzött komáromi palotájában.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170201komaromvarlatogatok/3.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170201komaromvarlatogatok/4.jpgMátyás emlékét azonban hiába keressük napjainkban a várban. A mohácsi csata, majd Buda eleste után Komárom végvárrá lett, s az új igényeknek megfelelően alakították át a várat is. Már ekkor, az 1546-1556 között folyó munkálatok során kiépítették a ma látható fülesbástyás rendszert, amely a korábbi kerek és négyszögletű tornyoknál, s az azokat összekötő egyenes várfalaknál hatékonyabb védelmet nyújtott a tűzfegyverek, elsősorban az ágyúk ellen. Az Öregvár ma is meglévő Ferdinánd-kapuján, annak építéseként az 1550-es dátum szerepel.

Az Öregvárnak, majd különösen a nyugati irányból új védelmi rendszernek szánt Újvárnak az 1663-1673 közötti felépítése szinte teljesen eltüntette a középkori Komárom városának valamennyi nyomát. A 16. század előtti város részben az Öregvár nyugati részén, részben az Újvár területén állhatott, azonban az erődépítés során lebontották az épületeket. A tereprendezés olyan jól sikerült, hogy – mint ahogyan arról már beszámoltunk – a próbafeltárás során egyáltalán nem találtak középkori leletanyagot a Duna Menti Múzeum munkatársai. A tűzfegyverek korában ráadásul szükség volt a helyre a külső védművek számára és a térre az ágyúk kilövése miatt, így Komárom városa mind nyugatabbra költözött az erőd elől (ezt a „vándorlást” a 19. század elején épített nyugati véderőmű, a Nádor-vonal zárta le, így érthető, hogy a 19. század végi fellendülés idején jobbára már csak dél felé, a Duna túlpartján, a mai magyar oldalon tudott terjeszkedni Komárom).

A 19. századi újabb fejlesztésekkel, különösen a század második felében kiépült a teljes erődrendszer, amelynek az Öreg- és Újvár továbbra is meghatározó eleme maradt. A huszadik század második felében ugyan eltérően alakult a szlovák és a magyar oldalon álló létesítmények sorsa (akkor még Csehszlovákiába a szovjetek csak 1968-ban vonultak be és vették birtokukba az erődöket, amelyek 1990-ig maradtak a kezükön), ám hosszú távon az erődrendszer egyes elemei nyilván elválaszthatatlanok egymástól.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Befektetőket várnak a bevehetetlen erődbe

Komárom: egységben volt az erő?

 

Komárom épített emlékei a Határeset adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Forrás: Delta.sk, műemlékem.hu
2017.02.01


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)