Megújulásunk támogatója:  

Újjászületik a háromszor elpusztult város

Hamarosan több új, elsősorban a látogatók kényelmét és az emlékek értelmezését segítő épület születik Gorsiumban, a háromszor elpusztult római városban.
Hamarosan több új, elsősorban a látogatók kényelmét és az emlékek értelmezését segítő épület születik Gorsiumban, a háromszor elpusztult római városban.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110406gorsium/02.jpgA régészeti park hetvenes évekbeli megnyitása óta nem volt nagyobb, átfogó fejlesztés a romterületen, így több évtizedes lemaradásunk van mind a látogatók kiszolgálását, mind az épített maradványok bemutatását illetően. Így nagyon szükségünk volt már arra a Közép-dunántúli Regionális Operatív Program megnyert pályázatára, amelynek a keretein belül turisztikai fejlesztést valósíthatunk meg” - mondta el a műemlékem.hu-nak a régészeti park vezetője, Nádorfi Gabriella régész. Hozzátette: a tervek elkészültek, a közbeszerzési eljárás lefolytatása után heteken belül indulhat a munka.

Gorsium romvárosa, amelynek eddig csupán 6-7 százalékát tárták fel, egyedülálló az egykori római birodalom területén, hiszen az antik falakra, alapokra csupán egy kisebb, időközben elpusztult középkori település épült, így a bemutatásnak, rekonstrukciónak páratlan lehetőségei vannak. „Természetesen idővel folytatni kellene a területen a régészeti kutatást, jelenleg azonban fontosabb a már feltárt alapfalak megőrzése, hiszen a romkonzerválás felett már sok helyütt eljárt az idő. A látogatók számára is jobb, ha a feltárások helyett inkább a már meglévőt mutatjuk be nekik minél élményszerűbben” - fűzte hozzá a régész.

A hajdani római település egyébként háromszor is elpusztult a története során. A területen – a Sopianae-Aquincum és a Sopianae-Brigetio út kereszteződésében – először katonai tábor épült az I. század közepe táján. Az itt állomásozó lovascsapatnak az őrszolgálat volt a feladata. A területnek rendkívül komoly stratégiai helyzete volt, hiszen az akkor még hajózható Sárvíz közvetlen kapcsolatot jelentett a Dunával is. Miután Pannóniát sikerült a birodalomba olvasztani, az addigi belső katonai táborok fokozatosan elvesztették jelentőségüket, hiszen a védelmi vonal a későbbiekben a limesre (Magyarországon, mivel folyami határ volt, a ripára) helyeződött át. Így a gorsiumi katonai település felszámolása után polgári város épült a telep helyén a második század elejétől. A békés évtizedek gazdasági fellendülésének köszönhetően a város gyors ütemben növekedett, területe a második század közepén meghaladta a 200 hektárt. A virágzást az is elősegítette, hogy még Traianus császár Gorsiumot jelölte ki az alsó-pannóniai tartománygyűlések székhelyéül. A markomann háborúkban azonban (167-180 között) azonban súlyosan megsérül a város, a betörő szarmaták nem csak a külső épületeket, de a császárkultuszt szolgáló központi szentélyeket is felégették. A katonai csapást azonban viszonylag hamar kiheverte Gorsium, a megsérült épületeket részben újjáépítették, részben újakat emeltek. Ha úgy tetszik, a rombolás még serkentette is a város fejlődését, hiszen a külvárosi vályog és faépületek helyett kőházakat építettek.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110406gorsium/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110406gorsium/04.jpgA következő csapásra 260-ban került sor, amikor ismét a szarmaták (és a velük szövetséges roxolánok) lerombolták a várost. Ekkor már sokkal nehezebben tért magához a település, a birodalmi válság miatt csak a század végén kezdték újjáépíteni, ám a korábbinál kisebb, fallal erődített területen. Új nevet is kapott, Herculiának nevezték el. A jelentősége a provincián belül nem csökkent, a negyedik században már keresztény bazilikák épültek. Róma a területet 430-ban adta fel, akkor azonban már Gorsium csak árnyéka volt egykori önmagának. A pusztuló városban azonban valószínűleg maradt némi túlélő népesség egészen a honfoglalás koráig. A tizedik-tizenegyedik században az új uralkodói központ (Székesfehérvár) azonban nem ezen a területen, hanem a romvárostól északkeletre épült ki, így a hajdani Gorsium kőbányává vált. A székesfehérvári feltárások során sok helyütt azonosítottak innen származó köveket, még az egykori koronázó-, illetve temetkező székesegyház kutatásánál is bőséggel akadtak római faragványok (az I. (Szent) István temetkezési kellékeként ismert kőszarkofág is római eredetű, azt azonban nem tudni, hogy az egykori Gorsiumból származik-e).

A mostani gorsiumi fejlesztések mind a látogatók kényelmét, mind a bemutatást tekintve minőségi változást jelentenek majd a régészeti parkban” - jelentette ki Nádorfi Gabriella. „Fogadóépületet emelünk, amelyben egyúttal információkat is kap a romterületről a látogató. Új raktárépületbe költöztetjük a leletanyagot, s kiállítóhely lesz a Zichy-pincében is. A romterületen felújítjuk és kibővítjük az úgynevezett freskós ház védőépületét, ami egy másik falkép bemutatására is lehetőséget ad majd. A lakomaterem alatti pince is védőépületet és korhű berendezést kap. Megépítjük a kései városfal egy szakaszát is, amely kilátóként is szolgál majd.

Az építkezések alatt időszakosan bezárják majd a régészeti parkot. Az új építészeti elemeket tervek szerint legkésőbb 2012 decemberében vehetik birtokba a látogatók.

 

Látványtervek:

Bokor Péter, Villa International Zrt.

Számítógépes modellek:

Mezős Tamás, M&M Architektes Mérnöki Iroda Kft.

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Látványtervek, modellek: Bokor Péter, Mezős Tamás
2011.04.06


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)