Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

2017.03.15
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/02.jpgValójában nem az a legfőbb kérdés, hogy kerüljön-e tető a romtemplom, vagy ahogy mi hívjuk, az öregtemplom fölé, hanem az, hogy van-e szándék az élettartamának kitolására. Vállaljuk-e a felelősséget, ha elpusztul?” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Marthi Zsuzsa, Zsámbék város főépítésze. Az egykori premontrei templom – amely most állami tulajdonban van, bár a helyi plébániaszolgálatot a rend egy tagja látja el – valóban méltatlanul pusztul jelenleg. Marékszámra hullik belőle a kőpor, a szerkezete is kezd tönkremenni. A keleti oldalon a szentély környékén már több részt is elkerítettek a látogatók elől, hiszen a szabadon álló ívek, falcsonkok stabilitása erősen kérdésessé vált.

A ma látható templom közvetlen elődjét 1220 után építtették fel III. Béla második felesége, a francia királyi családból származó Margit királyné bizalmasának, Aynard lovagnak a leszármazottjai. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt premontrei templom az ország akkor egyik legfontosabb útvonala, a Székesfehérvárt Esztergommal összekötő út mentén állt. A forgalmas útvonal már korábban is beépítésre csábított: a szerzetesi templomot egy 11. századi plébánia helyén emelték fel. Felszentelésére (és persze befejezésére) csak a tatárjárás után került sor. A premontreiek több mint két évszázadon át tevékenykedtek a településen, azonban a szerzeteseik gyérülése miatt meggyengült a rend – ez egyébként a 15. századi Magyarországon a rendek többségét sújtó általános tendencia volt –, ezért Mátyás király elvette tőlük a templomot és a monostort, majd a pálosoknak adta. A pálos évtizedek alatt került sor a későgótikus átépítésekre.

A török korban erődítménnyé alakították át az épületegyüttest, így viszonylagos épségben élte a 17. század végét. Az 1763. június 28-i földrengésben azonban leomlott az északi mellékhajója – a romot pedig már senki sem újította fel. Kövei egy részét elhordták, s talán az egész az enyészeté lett volna, ha az 1870-es években Rómer Flóris és Henszlmann Imre nem ismeri fel az értékét. A 19. század végén aztán Möller István konzerválta romként a csonka templomot, amely azóta a magyar műemlékvédelem egyik ikonikus épületévé vált. Az 1930-as években Lux Kálmán tárta fel a templomtorzótól északra található kolostorromot, azonban a terület teljes feltárására máig nem került sor.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/03.jpgTavaly és idén is rendeztünk egy-egy konferenciát, amelyen a műemlékes, múzeumi, turisztikai szakemberekkel közösen arra kerestük a választ, miként lehetne megőrizni, s használhatóbbá tenni Magyarország egyik legértékesebb középkori emlékét” - tette hozzá a főépítész. „Sajnos a romállapot nem tartható fenn a végtelenségig, ezért az is szóba került, hogy lefedjük a templom hajóját. Nagyon nehéz persze megtalálni a határt, hogy mennyire nyúlhatunk hozzá hitelesen a szerkezethez, hiszen egy ilyen beavatkozás, amellett, hogy meghosszabbítaná az élettartamát, hiszen legalább a boltozatokat, a falak belső felületét nem pusztítaná az időjárás, gyökeresen megváltoztatná az épület megjelenését is, mert romból templommá válna. Nincs egyetértés sem a helyi lakosság körében, sem a szakemberek táborában, de legalább halljuk a másik érveit, így közeledhetnek az álláspontok. A másik a hasznosítás kérdése, hiszen egy rom nem integrálható egy közösség életébe, ráadásul nem tud annyi bevételt hozni, hogy az állagát fenntartsuk. A felújításáért erősen lobbizik a rend és az önkormányzat, de fontos, hogy konszenzus szülessen a rekonstrukció módjában is, mert a nagyon erős megosztottság a témában ellene dolgozik a születendő akaratnak.”

 

A zsámbéki templom- és kolostorrom, premontrei prépostság a műemlékem.hu adatbázisában

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább

Fehérvári királysír: tévedhettek 170 éve

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171102kalmansirarcheologia/ciml.jpgEgyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről.

» tovább

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/ciml.jpgFeltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

» tovább

Várja a döntést a nyírbátori múzeum

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026nyirbatormuzeum/ciml.jpgAz épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum.

» tovább

Ismét módosulhat az örökségvédelmi törvény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026semjentorvenymodosit/ciml.jpgA többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is.

» tovább