Ahol egy királyság megszületett

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/ciml.jpgA horvát identitás egyik legfontosabb helyszíne. Nin, magyar nevén Nóna a királyság központja volt, egész addig míg a magyarok több mint kilencszáz éve meghódították a Tengermelléket.

2016.10.16
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/02.jpgBár Zára/Zadar népszerű a magyar turisták körében, sokkal kevesebben jutnak el a közeli Ninbe, ahol legalább olyan történetiség és műemléksűrűség fogadja az utazót. Különbségek persze vannak, hiszen a gazdag kereskedőváros, Zára története szerencsésebben alakult a korai királyi székhelynél, amelyet kétszer is igyekeztek elpusztítani az elmúlt félezer évben. Szinte teljesen kiürült, elfelejtették, így páratlan emlékek maradtak fenn az apró szigeten és környezetében.

A középső paleolitikum korszakától rendre kerültek elő leletek Nin területéről és környezetéből. Az első klasszikus település a vaskor elején, Kr. e. 900 táján jött létre Aenona néven az illír liburnok alapításaként. Ezután folyamatosan lakott maradt a rendkívül kedvező fekvésű, illetve mikroklímájú homokpad, így a római korban is Aenona/Enona maradt a neve. A város az adriai kereskedelem egyik fontos csomópontja lett, igaz, a kikötője a némileg nyugatabbra, a mai Zaton településnél volt, ahol a part kevésbé volt sekély. Kr. e. a második évtizedben hódítja meg Róma, hamarosan jelentős municípium lett. A homokpadból kiemelkedő kis szigeten a következő évtizedekben kezdett kialakulni a ma látható településszerkezet elődje, új védőfallal vették körül a várost és hidakat építettek. A korszakból a legjelentősebb emlékek egy hatalmas templom romjai, illetve egy villa maradványai a mai temető mellett.

A Nyugat-római Birodalom bukása után keleti gót, majd bizánci uralom alá került a város. Az első horvát népcsoportok a 7. század táján jelentek meg a térségben és ezzel vette kezdetét Nin kora középkori virágkora. Az önálló horvát állam a 9. század második felében alakult meg, első írásos emléke egy 879-ben kelt, Branimir fejedelemhez írt pápai levél. Nona lett a fejedelemség, majd 910-től, Tomiszláv megkoronázásától a horvát királyág székvárosa, amely több-kevesebb sikerrel igyekezett megvetni a lábát a többnyire itáliai (velencei) és bizánci befolyás alatt lévő tengerparton.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/03.jpgAz önálló horvát királyság bukását azonban nem a tengerparti riválisok, hanem a magyar hódítás okozta. I. (Szent) László seregével éppen Nin térségében ért ki az Adriához 1091-ben, a város 1105-től lett a magyar királyság (perszonálunió) része, Kálmán király azonban a mintegy 25-30 kilométerrel délebbre fekvő, használhatóbb kikötőjű Tengerfehérvárt preferálta közigazgatási központként (1102-ben itt koronázták horvát királlyá, azonban a várost már 1115-ben, majd 1125-ben is elfoglalta Velence, s a második hódításnál részben le is rombolták).

Ninnek szerencsésebb sors adatott meg. 1205-ben szabad királyi városi kiváltságokat kapott II. András királytól, amelyet majd' három évszázados újabb virágkor követett. Velence 1382-ben foglalta el, s ugyan elvesztette kiváltságait, a gazdasági fejlődésnek (elsősorban a sókereskedelemnek) hála tovább gazdagodott. A 16. század elején a török fenyegetés miatt hanyatlani kezdett a város, előkelői többsége a védhetőbb Zárába költözött. 1571-ben, majd 1646-ban a velenceiek vezetésével lerombolták (felgyújtották és szétágyúzták) Nint, mert így akarták megelőzni, hogy a törökök támaszpontja legyen. Ezzel Nin városi fejlődése jó időre megszakadt, 1828-ban hivatalosan is megszűnt az itteni püspökség, a zárai érsekséghez csatolták. A 20. század elején is alig több mint 600 lakosa volt.

Épített emlékeit a 19. század második felében kezdték felfedezni. Ebben oroszlánrésze volt Thomas Jackson brit építésznek, aki adriai utazásai során írta le először a nagyközönség számára a város történelmi épületeit. A műemléki turizmus a második világháború után erősödött meg, városi rangját immár a Horvát köztársaság részeként 1997-ben kapta vissza. Azóta több régészeti kutatás, illetve műemléki helyreállítás is volt a nagy turistaforgalmú városban.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20161016hataresetnin/04.jpgHárom kihagyhatatlan látnivaló a városban:

Szent Miklós-templom

Feltehetően a 11-12. század fordulóján épült három karéjú, román stílusú templom. Hossza és szélessége sem éri el a hat métert, keletelt, bejárata a nyugati oldalon nyílik. Sajátos sziluettjét annak köszönheti, hogy a török veszély idején megerődítették, a tetejére bástyát építettek és őrtoronyként szolgált.

A templom a várostól délre, a Prahulja mezőn, egy meredek dombon áll. A legenda szerint a horvát királykoronázásokban fontos szerepet töltött be, a felkent királynak ide kellett felvágtatnia és a négy égtáj felé csapnia kardjával. A hét Ninben koronázott király idejében azonban ez a templom még feltehetően nem állt, a domb azonban más szakrális jelentősége miatt (a legnagyobb hirtelen terepalakulat a környéken) szerepet kaphatott a koronázási szertartásban. A horvát államiság egyik szimbóluma.

 

Szent Kereszt-templom

Nin történelmi belvárosában áll, a kora középkori horvát építőművészet egyik leginkább kiemelkedő alkotása, feltehetően az ország legkorábbi fennmaradt kora középkori temploma. Egy római kori épület alapjaira emelték, valószínűleg a 9. században. Sajátos alaprajzú román stílusú épület, sem a hossza, sem a szélessége nem éri el a nyolc métert, délkeleti oldalán három kör alaprajzú apszissal, északnyugati oldalán bejárattal. Belső magassága meghaladja a nyolc métert, falán néhány helyen belső kifestés nyomai láthatók. A templom körül temetőt tártak fel.

 

Szent Anzelm-templom

A település középpontjában álló, hozzávetőlegesen keletelt épület. Elődjét a 6. században építették, ez volt a későbbiekben a püspöki székesegyház. A jelenlegi tömeg kiépítésére az 1070-es években került sor. A középkor folyamán többször átépítették, majd a déli oldalához emelték a Szent Marcell-kápolnát. A különálló harangtorony, a templomtól délnyugatra, feltehetően a 13. században épült.

Az épületet a 18. században újították meg, berendezése barokk. A püspöki rang elvesztése után plébániatemplomként használták.

A templomtól északra Nini Gergely püspök szobra áll. Gergely püspök az önálló horvát egyház megteremtésének emblematikus alakja, aki a hagyomány szerint a 10. század első felében kiállt az óhorvát nyelv használata mellett a liturgiában a latinnal szemben. Ez tulajdonképpen a horvát állam egyenrangúságát is hangsúlyozta a döntően itáliai kultúrájú partvidéken. Gergely püspököt végül leváltották, további sorsa ismeretlen, miután a délebbi Skradinba küldték szolgálatba.

 

Nóna/Nin épített emlékei a Határeset adatbázisában

 

Kapcsolódó cikkeink:

Az elveszett magyar tenger

Miért éppen az Isztria?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Megtalálták az ercsi monostort

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170625ercsimonostor/ciml.jpgAz utolsó ásatási napon, szinte az utolsó órában bukkantak rá a legendás monostor bizonyíthatóan középkori kőtöredékeire.

» tovább

Aquincumi pillérdöntés: milliókat fizethet a BMW-s

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170620aquincumkarambol/ciml.jpgAkár több millió forintos örökségvédelmi bírság is kiszabható, ha lezárul a Szentendrei úti baleset vizsgálata.

» tovább

Arany lábvértet találtak Szegednél

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170620labvertszeged/ciml.jpgPáratlan aranykincs került elő Szeged határában. A bronzkori arany lábvértre gombászás közben bukkant egy állampolgár.

» tovább

Itt indul a régészet

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170614lekrifoldmunka/ciml.jpgAz új utak építése miatt szükségessé váló régészeti feltárásokon a gépi földmunka után veszi kezdetét a tényleges ásatás. A kevéssé közismert előkészületek világába a Lekri Group munkatársai avatnak be.

» tovább

Bélapátfalva: kétmilliárd a felújításra

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170611belapatfalva/ciml.jpgA térség országgyűlési képviselője számolt be a kormánydöntésről. A ciszterci apátsági templom megérett már a felújításra.

» tovább