Megújulásunk támogatója:  

Kőmozaikok a középkori Patakhoz

Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban és annak udvarán berendezett kőtár kiállítás.
Sárospatak történelmének ma már csak alig látható fejezeteit idézi meg a Szent Erzsébet Házban és annak udvarán berendezett kőtár kiállítás.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20121229spatak/02.jpgUgyan a felszínen csak elvétve találjuk meg napjainkban Sárospatakon a 13. század emlékeit, az újdonsült város első évszázadának néhány részlete viszonylag nagy biztonsággal rekonstruálható. Persze már magát ezt az állítást is kétely árnyalja, hiszen az 1201-es Imre király által kiadott, másolatban fennmaradt, hospesek számára készült adománylevél – amelyet a városiasodás útjelzőjének tekinthetünk – egyes értelmezések szerint nem Patak, hanem Olaszi (a mai Bodrogolaszi) lakosait ruházza fel kiváltságokkal (más vélemény szerint pedig a „Patak” kifejezés nem is települést, hanem egy annál nagyobb földrajzilag összefüggő egységet jelentett).

Akárhogy is: a 13. század első felében Patak már a településszerkezetében is városias jeleket mutatott. A század elején a központja minden bizonnyal a mai Szent Erzsébet templom mellett feltárt rotunda. Bár a körtemplom építésének pontos korát nem sikerült egyértelműen tisztázni, de kétségkívül Árpád-kori építmény, léte és a környezetében részlegesen feltárt Árpád-kori épületmaradványok kiegészítették azt az elsőként Laskai Osvát ferences által 1497-ben (vagyis csaknem háromszáz évvel a megtörténte után) lejegyzett adatot, miszerint Szent Erzsébet Sárospatakon „született és pompában dajkáltatott” (… Elysabeth Andreae regis Hungariae filia, dum nata fuisset in oppido Sorospathach et in deliciis nutrita, omnia puerilia contempsit, coepitque bonis operibus assuescere, ludas spernere vanitatis. ...). Feltehető, hogy a ferences-minorita szerzetes a településen lévő ferences kolostorban élő hagyományt örökítette meg.

Hogyan is születhetett egy királylány éppen Patakon? A település királynéi birtok volt, amint erre éppen Szent Erzsébet születésének évtizedéből találunk forrást: Anonymus 1200 táján írt gestájában említi „Ketelpatakát”, amelyet szerinte I. András cserélt el Ketel vitéz utódaival, részben mert a vidék alkalmas volt vadászatra, részben pedig „mert felesége, Anasztázia, Jaroszláv kijevi fejedelem leánya szeretett azokon a tájakon lenni, minthogy ott közelebb volt szülőföldjéhez”. Ezek alapján elképzelhető, hogy létezett egy udvarház is – talán a plébániatemplom közelében –, amely alkalmi szálláshelyül szolgálhatott a királynéknak.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20121229spatak/04.jpgBár az udvarházról nincsenek konkrét adatok, többet tudunk a kolostorokról. A még 1261 előtt alapított ferences és a mellé 1385 körül, Piaszt Erzsébet királyné által emeltetett klarissza rendház, a „felső” kolostor a mai református nagykollégium térségében állt, s az 1970 évek első felében – amennyire a beépítés lehetőséget adott rá – sikerült egy részét feltárni. S miután a források is „felsőnek” említik, kellett lennie egy „alsó” kolostornak is, ami a domonkosok 1238 előtt felépült rendháza volt. A pontos helyét még nem sikerült tisztázni, ám vélhetően a mai vártól délre állhatott. Kőmaradványai azonban fennmaradtak, igaz, másodlagos beépítésekben, hiszen az épületegyüttest a város 16. századi megerősítésekor lebontották (bár erről nem szól forrás) és köveit a falakba építették be. A kőtár kiállítás udvarán így két kapujának és egy mérműves ablakának a maradványai is megtekinthetők. Ez utóbbi már biztosan a tatárjárást követő újjáépítéséből származik.

Patak tehát a 13. században mezővárosias szerkezetű településsé növekedett, két végén egy-egy koldulórendi kolostorral. Vélhetően a tatárjárás után emelt vára nem itt, hanem vagy tíz kilométerre északkeletre, Sátoraljaújhely határában állt. Hogy a rotunda mellett ekkor áll-e már plébániatemplom, nem tudjuk, létére legfeljebb közvetett bizonyítékok vannak. A mai csarnoktemplomot a 15. század végén, 1492 körül emelték, ám feltehetően nem előzmény nélküli épület volt: a templomot körülvevő cinteremfal, amelybe a rotundát is belefoglalták, a későgótikus épületnél kétségkívül korábbi eredetű. Ez felveti azt a lehetőséget is, hogy a későgótikus templomból előkerült 13. századi kövek esetleg a plébániatemplom 13. századi elődjéből is származhatnak. A 15. század végi templom háromhajós csarnokterét későgótikus hálóboltozat fedte.

 

Hogyan veszett el, majd került elő a középkori Patak? A cikk folytatása az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Forrás: Archeologia - Altum Castrum Online
2012.12.29


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)