Megújulásunk támogatója:  

Magyarországnak nem kell Sámuel király?

Az abasári 11. századi királyi központ feltárása és bemutatása fél évtized alatt sem érte el a döntéshozók ingerküszöbét.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160525abasar/02.jpgPusztuló védőtető, bedobált szemét – meglehetősen vigasztalan képet mutatnak napjainkban az abasári Bolt-tetőn található egykori rotunda és a hozzá kapcsolódó feltehetően palotaegyüttes feltárt alapfalai. Az önkormányzat 2011-2012-ben kezdett dolgozni azon, hogy pályázati forrást kerítsenek a Kárpát-medencében páratlan épségben megmaradt fejedelmi, királyi központ feltárására és bemutatására, ám igyekezetüket eddig nem koronázta siker. Bár folyamatosan takarítják és karbantartják a területet, az bárki számára megközelíthető, ezért jelentek meg az enyészet jelei. Nemrégiben annyi pénzt nyertek el, hogy egy tablókiállítást rendezzenek – azt remélik, ezzel sikerül meggyőzni a döntéshozókat, miért volna fontos bemutatni a harmadik magyar király, Aba Sámuel 11. század első felében épült udvarházát. 

Jelenleg még készül a kiállítás, amit először itt a településen mutatunk majd be, aztán pedig igyekszünk utaztatni, hogy másutt is lássák az emberek. Átdolgoztuk a pályázatunkat is, a központban található Bolt-tető, az egykori királyi központ mellett feltárnánk és bemutatnánk a 11. századi települést is, amely Abasár Petermálnak nevezett részén, egy hajdani kis kápolna körül található, ami a középkori, 11. századi plébániatemplom helyén épült. Ezzel talán át tudjuk törni a közönyön és elkezdődhet a munka” - mondta el portálunknak Dr. Lénártné Benei Anikó, Abasár független polgármestere. 

A Bolt-tetőn először több mint ötven éve, a 20. század közepén, végeztek feltárást, a jelenleg is álló kultúrház építésekor. Középkori, köztük 11. századi sírok sokaságát, valamint néhány kőfalat tártak fel, a területet a Krónikából ismert Sármonostor kolostorának temetőjeként azonosították. A szisztematikus feltárást Nagy Árpád kezdte meg az 1970-es évek elején, majd Fodor László, a Dobó István Múzeum régésze folytatta 2006-ban. Egy rotunda, vagyis egy körtemplom, illetve egy hozzá kapcsolódó palota maradványait tárták fel. Ekkor merült fel, hogy az épületegyüttes Aba Sámuel, a harmadik, 1041 és 1044 között uralkodó király palotája lehetett, amit az Aba nemzetség később feltehetően átadhatott a bencéseknek, hogy ott ápolják ősük emlékét. Bár a középkori források, majd az azokra épülő újkori történészi munkák is meglehetősen sötét képet festettek Sámuel királyról, halála után valószínűleg spontán kultusza alakult ki.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160525abasar/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160525abasar/04.jpgUgyan a rotundának még csak a kisebbik részét sikerült feltárni, már most is nagy biztonsággal állítható, hogy annak az épülettípusnak egy képviselője, amelyet Nagy Károly aacheni palotakápolnája inspirált, természetesen közép-európai közvetítőkön keresztül. A korszak királyi központjai az Árpád-háziak révén Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban voltak, míg Abasáron az oldalági Abák éltek. Veszprémben, Fehérváron és Esztergomban a későbbi átépítések, beépítések azonban megsemmisítették a korai épületeket, vagy feltárhatatlanokká tették a maradványokat. Abasár különlegessége elsősorban az, hogy itt érintetlenek a csaknem ezer esztendős részletek” - mondta Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Múzeum (mint anyaintézmény) megbízásából már négy éve bekapcsolódott a későbbi teljes feltárás és bemutatás előkészítésébe. „A korszakból egyetlen királyi kúria maradt fenn ezen kívül, Zircen, ahol 1060-ban meghalt I. András király. Ott térdig érő, Abasáron viszont másfél méter magas falak állnak. Szintén meg kellene kutatni a Bolt-tetőtől alig kétszáz méterre álló plébániatemplomot és környezetét is, az épület története ugyanis feltehetően szintén a 11. századra nyúlik vissza.”

A Bolt-tetői feltárás szintén tartogat még meglepetéseket. Az egykori rotunda nagyobbik részére néhány évtizede egy családi házat építettek, amely során több kőfalazatú sírra is rátaláltak a tulajdonos visszaemlékezése szerint. Az építkezés azonban nem érintette a kápolna középső részét, ahol az alapítónak, feltehetően Aba Sámuelnek a sírja lehetett. A királysír azonosítása az évtized régészeti szenzációja lehetne.

Erre azonban még várni kell. Az eddig feltárt területről egyszer már elvitte a szél a védőtető egy részét, idővel akár ezek a maradványok is veszélybe kerülhetnek az érdektelenség miatt, ha nem sikerül forráshoz jutni és folytatni a munkát.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Felélesztenék a páratlan királyi központot

Európai jelentőségű az abasári feltárás

Megtörnék a királyt sújtó átkot

Átok ülne a harmadik magyar királyon?

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.05.25


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (10) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)