Megújulásunk támogatója:  

Hazatért a halott grófnő!

Immár a nádasdladányi kastélyban láthatjuk a gróf Zichy Ilonáról korai halála után készült Barabás-festményt.
Immár a nádasdladányi kastélyban láthatjuk a gróf Zichy Ilonáról korai halála után készült Barabás-festményt.

 

 

A Barabás-festmény

Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 – Budapest, 1898) Gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című festménye az ifjú grófnét ábrázolja a súlyos, vörös bársonydrapéria előtt feketeruhában. Mintha az asszony talpig gyászban lenne, tekintetében szomorúság bujkál, keze a kis asztalkán fekvő virágon nyugszik, a virág mögött az egyszerű keretben családi fotó három kisgyermekről. Az egészalakos festmény, ahogy a jelzete mutatja, a grófné halála után négy évvel, 1877-ben készült. A gyermekek bekeretezett fényképe valószínűsíthetően ugyanebből az időből való.  A kép előtörténete csak részben ismert, még újabb művészettörténeti kutatásra vár, az azonban szinte bizonyos, hogy szorosan kötődik gróf Zichy Ilona (Pozsony, 1849 – Agárd, 1873) férjéhez, nádasdi gróf Nádasdy Ferenchez (Pest, 1842 – Budapest, 1907), és általa a nádasdladányi Nádasdy-kastélyhoz. 

Gróf Zichy Ilona gróf Zichy Nepomuk János (1820 – 1911) és felesége, Kray Irma bárónő (1830 – 1913) első gyermekeként 1849. augusztus 28-án született Pozsonyban. Gyermekkorát szülővárosában és a Zichy-család Alsóbogát-pusztai klasszicista kastélyában töltötte, ahol magyar szellemben nevelték. Családjával, korabeli főúri szokás szerint, bejárta Nyugat-Európát. A pozsonyi és a pesti főúri társaságból ismert gróf Nádasdy Ferenc (1842 – 1907) lett jövendőbelije. Életüket 1868. június 6-án kötötték össze a pesti egyetemi templomban. Eleinte a család agárdpusztai kastélyában éltek, onnan költöztek az 1870-es évek elején Nádasdladányba. Júlia lányuk 1869. április 11-én, Tamás fiuk 1870. szeptember 12-én született. A családi boldogságot az alig féléves Anna halála törte meg 1872 márciusában. A negyedik gyermek, Irma 1873 tavaszán látta meg a napvilágot. Abban az esztendőben készültek el a nádasdladányi kastély újjáépítésének tervei, az alapkőletételnél még jelen volt a boldog házaspár, ám 1873. szeptember 5-én a végzetes kolerajárvány elragadta a grófnőt. Zichy Ilonát az alatt az agárdi obeliszk alatt temették el, amelyet apósa, gróf Nádasdy Lipót emeltetett felesége, Forray Júlia grófnő emlékére.

Az özvegyen maradt, fiatal Nádasdy gróf nehezen viselte a tragikus veszteséget, egyedül folytatta a nádasdladányi kastély építését. A Tudor-stílusú, különleges szépségű kastély berendezésekor a családi kultusz megteremtése mellett mindig elvesztett feleségére gondolt, úgy alakította ki, úgy rendezte be a szobákat, mintha ő is ott élne. Amíg a család, a vendégek a kastélyban és a parkban találkoztak lépten-nyomon gróf Zichy Ilona emlékével, a falubelieket a Szent Ilona tiszteletére felszentelt templom emlékeztette úrnőjükre. A gróf többet nem házasodott meg, gyermekeinek, a kultúrának és a közügyeknek szentelte életét.

A festményt a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája 2014 őszén, egy budapesti árverezőház aukciós kínálatában lelte föl. Az örökségvédelmi törvény értelmében védett műtárgy esetében adásvételkor, árveréskor a Magyar Államot elővásárlási jog illeti meg, amelyről a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Iroda jogosult nyilatkozni. Az aukciós leütés után haladéktalanul jeleznie kell, hogy a győztes licitáló helyébe kíván-e lépni, a leütési ár és az árverési közvetítői díj fejében az állam részére megvásárolja-e a műtárgyat. Így történt ez a Barabás-festmény esetében. A Magyar Állam 6 millió 600 ezer forintért megvásárolta Barabás Miklós alkotását.

 

A Cipper-festmények

Giacomo Francesco Cipper, ahogy a korabeli Itáliában nevezték, il Todeschini, „a kis német” Feldkirchben született 1664-ben, egyes feltételezések szerint az 1701-ben, Bécsben elhunyt Jakob Ziper festőművész fiaként. Gyermekkoráról keveset tudunk, az sem ismert, pontosan mikor és miként ment Itáliába. Amit bizonyossággal mond a művészettörténet: 1696-tól tartózkodott Milánóban, ahol feleségül vette egy ottani jegyző leányát. Első ismert festményeinek ideje 1700, 1705. Giacomo Francesco Cipper az elkövetkező évtizedekben Észak-Itáliában dolgozott, mindenekelőtt Lombardiában és Venetóban, élt Bergamóban és Bresciában. Kezdetben csendéleteket festett, utóbb alkotásain megjelentek a tájak, majd  egyre inkább az emberek, a mindennapok jelenetei. A barokk művésze volt, akit megérintett a flamand életképfestészet is. Képei látványosak, mozgalmasak, a figurák életteliek, a színek dúsak, erőteljesek. 

Az érzékelhetően szimmetrikus elhelyezésre komponált két alkotás, az Öreg házaspár ebédje és a Fiatal parasztpár muzsikusokkal egykor a Nádasdy család tulajdonaként a nádasdladányi kastélyban talált otthonra. Előbbi innen került magángyűjteménybe, utóbbit 1949-ben gróf Nádasdy Ferencné ajándékozta a Szépművészeti Múzeumnak. Az Öreg házaspár ebédjét a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája 2014 telén egy budapesti árverésen, élve a Magyar Állam elővásárlási jogával, 9 millió 75 ezer forintért vette meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a festmény így visszakerülhet a Nádasdy-kastélyba párjával együtt, amelyet a Szépművészeti Múzeum hosszú távú letétként átadott a Forster Központnak. S hatvanöt évi „elszakítottság” után Cipper művei ismét méltón, egymás mellett mutatják a barokk festészet magyarországi gyűjtéstörténetének fontos pillanatát.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Hazatér a halott grófnő

 

A nádasdladányi kastély és parkja a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 

 

Szöveg: Forster Központ
2015.03.25


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)