Megújulásunk támogatója:  

Így találták ki a busójárást

Maga az elnevezés csupán a 20. század közepén született meg, s a busómaszkok egységesítését egy filmrendező találta ki.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160131busokmohacs/02.jpgIdén február 4-én kezdődik a busójárás, a leghíresebb farsanghoz kötődő magyarországi néphagyomány, amely 2009 őszén felkerült az UNESCO Emberiség Szellemi Kulturális Örökség listájára is. Bár a téltemető rendezvényt a közvélemény általában török-korinak tartja, csupán néhány eleme ősi, a most ismert koreográfiája csupán néhány évtizede alakult ki.

Valójában a mohácsi busók első írásos említése is csak a 18. század végéről való: a pécsi püspökségen őrzött iratban meglehetősen elítélően nyilatkozik a szerző a pogánysággal kacérkodó, bor- és pálinkagőzös mulatságról. Az 1783-as Canonica Visitacio felszólította a település vezetését, hogy vessen véget a botrányos szokásnak, amelyben ekkor még feltehetően a nők is részt vettek. A 19. században ugyan még átvonultak egymáshoz „családlátogatásra” a busójelmezbe öltözött sokácok a pokládé, vagy poklada (vagyis átváltozás) rituáléjának részeként, ám a század végére a polgárosodással, a nemzeti jegyek csökkenésével szinte eltűnt a térségben korábban jellemző népszokás. Korábban például Baján is ismert volt ilyen téltemető szertartás, azonban ott soha nem élesztették újjá.

Mohácson azonban maga a városvezetés igyekezett támogatni a pokládét már az 1910-es évektől. Nem teljesen önzetlenül, hiszen az ünnepség már akkor is utazókat vonzott a városba, akik a „megszelídített” megszámozott busók vonulását nézhették meg, ám igazán országos hírűvé csak az 1950-es években vált. Ekkor próbálták modernizálni a rituálét, ám a sokác gyökerű busók elutasították a pécsi színház segítségét, amelynek rendezői új koreográfiát próbáltak bevezetni. Ekkortájt született meg azonban a ma ismert neve Mándoki László néprajzkutató muzeológusnak hála. Az ötvenes évek végétől már a televízió is beszámolt a busókról. Lényegi változást egy 1955-ös forgatás hozott, amikor a dokumentumfilm rendezője egyenetlen színvonalúnak tartotta a résztvevők saját maguk faragta maszkjait, ezért néhány ügyesebb faragóval készíttette el valamennyi résztvevő maszkját.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160131busokmohacs/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160131busokmohacs/04.jpgAz álarcfaragó mesterek megjelenése egységesítette tehát a klasszikus busójelmezt, ám azért maradt változatosság a maszkok világában. Még divatok is voltak, például az élénkpiros ördögfejek, vagy a majommaszkok, amelyek viszonylag gyorsan eltűntek a süllyesztőben. A maszk egyébként – bár meglehetősen költséges darabja a felszerelésnek – a fogyóeszközök közé tartozik, a tehetősebbek évről évre váltják. A legkorábbi ismert maszk is körülbelül száz éves lehet: csak nyomokban hasonlít a ma általánosan használt darabokra, vastagabb és a faragása is ügyetlenebb. Az elmúlt évtizedekben egyébként igyekeztek minél vékonyabb, ezzel együtt könnyebb álarcokat faragni, hiszen a hosszú viselése meglehetősen megerőltető, a kis szemnyílások miatt pedig csőlátásos tüneteket észlel a viselő (részben ezt igyekeznek enyhíteni a pálinkafogyasztással). A korábban tradicionálisan festékként használt állatvért többnyire klasszikus festék, vagy a kettő elegye váltotta fel.

A busójárás Mohács legnagyobb turisztikai eseménye, amely évről évre látogatók tízezreit vonzza a városba. Mostanság a különböző busócsoportok keretein belül ezernél is többen vonulnak. A sok ember természetesen felborítja a város szokott életét, ám a téltemető rendezvény kibővítésére, több hétre hizlalására aligha kerülhet sor. A hagyomány egész évben való megjelenítésére a 2013-ban megnyitott Busóudvar szolgál, ami tárgyakkal, filmvetítéssel és enteriőrökkel (például a húshagyó keddi máglya másával is) igyekszik a hagyományt ápolni és bemutatni.

 

A mohácsi busójárás honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.01.31

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (2) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (4) felújítás (1) felújítás (8) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) Határeset (4) határon túl (1) határon túl (4) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) I. Géza (1) ICOMOS (2) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (3) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (11) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (5) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (11) rekonstrukció (2) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (1) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (1) tanösvény (1) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (1) Ybl Miklós (1)