Megújulásunk támogatója:  

Tudomány? Játék? Hollywood?

A számítógépes virtuális rekonstrukciók elterjedése kitágította a műemlékvédelem horizontját. A technikai fejlődés villámgyors – vajon kockáztatunk is vele?
A számítógépes virtuális rekonstrukciók elterjedése kitágította a műemlékvédelem horizontját. A technikai fejlődés villámgyors – vajon kockáztatunk is vele?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111125virtualis/02.jpgAz első számítógépes virtuális rekonstrukció a kilencvenes évek elején született meg. Akkor még több hónapos munkára és az IBM aktív közreműködésére volt szükség ahhoz, hogy elkészülhessen a Cluny apátság úgynevezett harmadik templomának virtuális makettje, hiszen a vélhetően legnagyobb román stílusú egyházi épület jó részét a francia forradalom során, majd az azt követő években elbontották.

Ám ez csupán a CAD-technológia, vagyis a komputerrel segített tervezés hajnala volt. A virtuális rekonstrukció sokkal régebbi hagyományokra tekint vissza. A Cluny apátsági templomnál maradva: már a nagyrészt elpusztult épület egyik legjelentősebb huszadik századi kutatója, Kenneth J. Conant régész is készített a század derekán olyan fotómontázst, amelyen rekonstruálta a harmadik templom már nem látható részeit (napjainkban csak egy kereszthajó, a szentély egy része és egy nyugati torony látható a csaknem százkilencven méter hosszú harmadik templomból, a többi részét, így a főhajót és mellékhajókat is elbontották). A képzőművészetben pedig már a reneszánsz óta találhatunk olyan alkotásokat, amelyek részben a rekonstrukció, részben a pontos felmérés igényével készültek.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111125virtualis/konf.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111125virtualis/011.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20111125virtualis/allo.jpgErről is szó esett a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett Virtuális középkor – Virtuális rekonstrukciók a középkori épületek kutatásában és bemutatásában című konferencián. A rendezvényt szervező Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója, Buzás Gergely a műemlékem.hu magazinnak elmondta: az utóbbi években Magyarországon is mind népszerűbb a virtuális rekonstrukció, ráadásul többcélú a felhasználása, ezért volt időszerű, hogy a – középkorral foglalkozó – szakemberek egymás eredményeit, a lehetőségeket megismerjék és a kétségeket is megosszák egymással.

Mivel az animációs lehetőségek egyre fejlődnek, kétségben sincs hiány. A konferencia egyik előadója, Vasáros Zsolt Hollywooddal vont párhuzamot, ahol a történelmi keretbe ágyazott játékfilmekben gyakran teremtenek látványvilág szempontjából hamis múltat. Példaként a többi között a Gladiátort hozta fel, amelyben Róma városa leginkább egy Albert Speer által tervezett ideális harmadik birodalmi városra hasonlított (azt leszámítva, hogy a háttérben néhány barokk kupola is felbukkant a tökéletes időzavar kedvéért). A filmnézőben így persze hamis kép alakul ki az ókori Rómáról. Kérdés persze, meddig kell tartania a történelmi hűségnek és mekkora szerepet kaphat a rendezői szabadság, hiszen a mai metropoliszokhoz szokott szemet nem biztos, hogy maradéktalanul lenyűgözné az ókor legnagyobb városának hiteles képe. Szintén kétségeket ébreszthet az épületet körülölelő környezet bemutatása a virtuális rekonstrukció esetén, hiszen ennek hitelességéhez további, például archeobotanikai vizsgálatok lennének szükségesek.

A virtuális rekonstrukció kutatásbeli szerepéről tartott előadást Szabó Zoltán a székesfehérvári bazilika kapcsán. Mint bemutatta, már a rajzot megelőző fázisban is nagy szerepet kap a számítástechnika, hiszen lehetőség nyílik a fehérvári – elpusztult – épülettel egykorú templomok arányainak összevetésére, így a virtuális rekonstrukciónak is keretet szab, meghatározza az analógiák segítségével annak arányrendszerét.

A virtuálisan újjáépített épületekkel a múzeumi kiállítóterekben is mind gyakrabban találkozhat a látogató. A stílus többféle: az erősen stilizált, elsősorban az épület tömegére koncentrálótól a fotó-, s újabban filmszerű megjelenítésig, ahol szinte lehetetlen a rajzot megkülönböztetni a valóságtól. A technikai alap szédítő sebességgel fejlődik, így már megjelentek – s nyilván rohamosan elterjednek majd – a 3D-s megoldások is. Lehet „játszani” az élességgel, a különböző optikai torzításokkal, s a fényviszonyokkal. Ez utóbbi akár egy-egy korosztály célirányos megnyerését is segítheti, hiszen például a számítógépes játékokat idéző látványvilág ismerős az iskolások számára és az érdeklődésüket is felkeltheti.

A virtualitással tehát mind a kutatás, mind a tervezés, mind a bemutatás terén egyre inkább számolni kell. Ma még legfeljebb a lehetőségek – egyre táguló – horizontját ismerjük. Egy biztos: az így létrejövő látvány csak az utolsó fázis, amit azonban – szemben az épített rekonstrukcióval – az új tudományos eredmények birtokában bármikor lehet módosítani. Ez azonban méginkább az alapos kutatásra kell, hogy sarkalljon, hiszen ezek a képi információk több emberhez jutnak el, mint egy szöveges leírás. A virtualitás magyarországi felhasználása azonban rendkívül fontos, elvégre középkori épületeink nagyobbik része a hagyományos valóságban már elveszett.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Képkockák a középkorból

3D-s mozival is feltámad Kisnána

Autók dübörögnek a kora gótikus templom felett

Virtuálisan éled újjá az Anjouk palotája

Óbuda: megelevenedett az eltűnt középkor

Életre keltett magyar reneszánsz

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.11.25


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)