Megújulásunk támogatója:  

Klasszicista korona ezer év történelmén

Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció feltárja a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.
Szinte teljesen elkészült a szekszárdi vármegyeháza felújítása. Az új tervezői koncepció feltárja a terület évezredes történelmét – kár, hogy egyelőre kevesen láthatják.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120516szekszard/02.jpgGyakorlatilag a végére értek a kivitelezési munkálatoknak, az egykori apátsági templom bemutatásából már csak annyi hiányzik, hogy a szentély határát szimbolizáló oszlopok tetejére felkerüljenek az itt talált oszlopfő faragványok másolatai” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Lajtai Zoltán építész, a felújítás tervezője.

Mint arról korábban már beszámoltunk, az Ybl Miklós tervezte szekszárdi vármegyeháza kutatása, s egyúttal az bemutatás tervezése még 2009-ban kezdődött el. Az épület ugyanis nem csupán mint a magyarországi klasszicizmus egyik reprezentatív emléke értékes, hanem azért is, mert az 1061-ben alapított hajdani bencés apátság helyén áll. Az erődített apátság – amelyben I. Bélát eltemették, s így királysírnak is helyet adott – a középkor folyamán többször megrongálódott, de jelentősebb átépítésére csak a XV. században gótikus stílusban került sor (ekkor épülhetett a most feltárt és bemutatott kápolna is). A barokk korban épült déli „U” alakú apátsági épületet 1783-ban megyeháza céljára megvásárolták. A templom barokk újjáépítésére is sor került, ez azonban 1794-ben leégett. Ekkor már nem itt, hanem a mai helyén építették újjá. A megyeházát több ütemben bővítették – fokozatosan körbeépítve a volt várudvart –, végül a területre egyetlen hatalmas épületet terveztek, amelyet több kísérlet után Ybl Miklós tervei alapján valósítottak meg.

Szerencsére már akkor is pénzszűkében voltak, így Ybl sem kapott zöldmezős beruházást, hozott, azaz a helyszínen lévő anyagból kellett dolgoznia. Így a már ott álló épületeket belefoglalta a saját alkotásába. Ennek az eredménye, hogy bár csodásan letisztult klasszicista stílusúnak tűnik elsőre a vármegyeháza, a felmérések során kis túlzással nem találtunk egyetlen derékszöget sem benne” - idézte fel Lajtai Zoltán. „Így érthetővé válik az is, hogy miért illeszkedik egymáshoz annyira harmonikusan a klasszicista udvar és a 11. századi templom maradványa. Ahogyan az évszázadok során újra és újra építettek a területen, mindig olyat alkottak, ami léptékében illeszkedett a korábbi épületekhez. Így bár a stílus különböző, a lépték korszakról korszakra, a román stílustól a klasszicizmusig ugyanaz maradt.

Mint korábbi riportunkban megírtuk, 2009 őszén a szakemberek igyekeztek megtalálni azt a korábbi templomot a vármegyeháza termei és folyosói alatt, amelyben eltemethették I. Béla királyt 1063-ban – halálakor ugyanis az apátsági templom még nem volt készen. Kozák Károly régész hetvenes-nyolcvanas években végzett kutatásai alapján ennek maradványait az udvaron álló, ma látható romtól északra gyanították, ám az épületen belül végzett kutatás során „csak” egy gótikus kápolnát találtak. A feltárás mégsem tekinthető kudarcnak, hiszen sok Árpád-kori világi temetkezés is előkerült, ami azt bizonyítja, hogy Szekszárd első plébániatemplomának a közelben kellett állnia.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120516szekszard/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120516szekszard/04.jpgA mostani bemutatás alapgondolata az, hogy megnyitjuk a tereket. Így az udvar felől a klasszicista épületbe illeszkedő üvegfelületeken át jól láthatóak az épületen belül feltárt korábbi falmaradványok, még a gótikus kápolnában fellelt sírba is bepillanthatunk. Az volt a cél, hogy a bejárást élményszerűvé tegyük, egyik vizuális elem után a következő húzza magával a látogatót, azt sejtesse, hogy érdemes mind beljebb és beljebb lépnie, hiszen valamilyen titkot rejt az épület” - tette hozzá az építész. „A kápolna bemutatásának tervezésben nagy segítséget nyújtott Petkes Zsolt feltáró régész, Gere László, Vizi Márta építés közben kutató régészek, és Buzás Gergely régész-művészettörténész is, aki modellezte a bencés templomot, megcáfolva azt, hogy feltétlenül centrálisan kialakított térnek kellett lennie. Bartos György régész a Pollack épület falkutatásával segítette a rekonstrukciót.

A templom maradványai egyébként a későbbiekben is színpadként és süllyesztett előtereként lesznek használhatók, amikor is az időjárás ellen a fölé kifeszíthető „vitorla” óvja a fellépőket és a közönséget. A bejárattal szemben, a klasszicista épület egykori kápolnájában kávézót, a túloldali traktusban kiállítóteret rendeztek be.

A felújítás csaknem befejeződött, a műszaki átadásra is sor került. Azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy a szekszárdiak – és persze a városba látogatók – előtt mikor nyitják meg az új tereket.

 

A megyeháza és templomrom a műemlékem.hu adatbázisában

 

Kapcsolódó cikkeink:

Láthatóvá tennék a középkort a megyeháza alatt

Sírok és kápolna a megyeháza alatt

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2012.05.16


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)