Megújulásunk támogatója:  

Tükör kísérte a túlvilágra a szkíta fejedelemnőt

Magányos temetkezés volt az a halomsír, amelyben egy nagyon magas rangú szkíta nőt temettek el Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen. A sírmellékletet feltehetően még az ősszel bemutatják a nagyközönségnek.

A Mátraalján, Aldebrő–Ilona-tábla lelőhely megelőző feltárása során egyetlen egy szkítakori, fagerendás szerkezetű, női szórthamvas halomsír került elő 2017 nyár végén. Az eltemetett személy egy igen előkelő fejedelemnő lehetett sírjának szerkezete és temetkezési rítusa alapján. 2018 nyarán, leletmentő feltárást végeztek a sír környezetében, de a megnyitott feltárási szelvényekből nem kerültek elő újabb síregyüttesek.

Aldebrő–Ilona-tábla lelőhelyen, a Mátrai Erőmű Zrt. tulajdonában levő Visonta K–i bányatelken, 2015. október vége és 2018. július eleje között több, mint 18 hektár nagyságú területen végeztünk feltárási munkákat. A lelőhelyen 2015 és 2017 között őskori, elsősorban neolitikus AVK Kr. e. 6. évezred, bronzkori Kr. e. 3. évezred, vaskori szkíta és kelta telepjelenségeket Kr.e. 1. évezred azonosítottunk. Ezenkívül üveges kvarcporfírból készült őskőkori, középső paleolitikus jellegű, bifaciális megmunkálású levélhegy és levélkaparó eszközök (45–40 ezer év) kerültek elő. Ezek az eszköz típusok szórványosan a felső paleolitikumban is előfordulnak. A feltárási terület délkeleti területrészén, 2017. augusztus végén egy szórthamvas, szkítakori, női halomsír (O:2404, S:4875, 4876) látott napvilágot” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Gutay Mónika régész-muzeológus (Dobó István Vármúzeum), a feltárás vezetője. 

927_20180831_21103390.jpg

A szkíta jellegű kultúra (Kr.e. 7–5. század) leleteinek az előkerülési területe az Alföldnek a középső, északi részét, az Északi-Középhegységet, valamint a Kisalföld északi részét öleli fel. Központi területe az Alföldön feküdt, ezért a szkíta kultúra Alföld-csoportjának nevezhető el. Emlékeinek nagy többsége temetkezésekből származik. Szkítia, amely népeinek a nevét Hérodotosz görög történetírónak (Kr. e. 484-425) abból a könyvéből ismerjük, amelyben I. Dareiosz perzsa királynak a Kr. e. 513-ban a perzsák ellen vezetett hadjáratát írta le. Hérodotosz elbeszélése szerint az Isztrosznál (Duna) Szkítiát az agathürszoszok földje határolta, az Isztroszon túl pedig a szigünnák laktak. Hérodotosz adatait értelmezve az agathürszoszok településterülete Erdély lehetett, ahonnan nagyszámú, a Kr. e. 7–6. századból származó, korai szkíta tárgyat tartalmazó temetkezés került a napvilágra. A szigünnák által benépesített vidék Hérodotosz szerint a vénetekkel volt határos. Ez a vidék csak a Közép-Tisza-tája lehetett, amelyet a Duna választott el az illír-venét kultúrkörhöz tartozó Dél-Dunántúltól - foglalja össze Kemencei Tibor Az Alföld szkíta kora. In Hatalmasok viadalokban. Az Alföld szkíta kora. Gyulai Katalógusok 10. 2001. című publikációban.

927_20180831_21103645.jpg

A sír alakja téglalap alakú, mérete 330 centiméterszer 310 centiméter, tájolása kelet-nyugati, mélysége 110–205 centiméter volt. A négy sarok mindegyikében egy-egy cölöphely, a sírgödör alján pedig még egy gödör helyezkedett el. A sírgödör keleti falán, lépcsőlejárót lehetett megfigyelni. A kalcinált csontok, hamvak a sírleletekkel együtt a sírgödör nyugati részén helyezkedtek el. A sír gödör alján előkerült gödör talán áldozógödör lehetett (mélysége a sír aljának a felületéről számolva 105 centiméter), melynek a szélén egy homokkőlap volt elhelyezve. A sírban vöröses elszínezédésű földmintákat és korhadványokat figyeltünk meg. A négy cölöphely elhelyezkedése és a korhadványok jelenléte arra utalt, hogy egy faládás/fagerendás szerkezetű temetkezésről lehet szó. A cölöphelyek a sír aljának felületéhez képest 60 fokot zártak be. A cölöphelyekbe ferdén helyezték be az oszlopokat, melyek közeit bedeszkázták vagy gerendával összefogták. Összesen 95 darab sírleletkísérő számot osztottunk ki, melyben a női sírhamvak is benne voltak. A sírleletek között: voltak: egy 13 centiméterszer 11, 5 centiméteres, két oldalán rovátkolt valószínűleg ezüsttel bevont bronztükör és hozzátartozó több töredékből álló vasnyél, 62 darabból álló aranyveret, 2 darab elektron spiral és egy spiráltöredék, 3 darab arany gyöngy, 5 darab elektron gyöngy, rengeteg üvegpaszta, borostyán és pár darab horzsakőgyöngy, 2 darab bronzkarkötő, 1 darab talán grafit vagy bitumenrög, 5 darab különböző méretű orsógomb, 1 darab vastű és korhadványok. A sír feltehetően a kora szkítakori megtelepedés idejére tehető a temetkezés módja és a sírmellékletek alapján. Jelenleg az emberi kalcinált csontok és a sírban található korhadványminták radiokarbon vizsgálata folyamatban van” - tette hozzá Gutay Mónika.  

927_20180831_21104192.jpg

A szkíta korban a Felvidék déli részétől Erdélyig helyeztek tükröket a sírokba, a Nap, az örök élet szimbólumaként. A tükörlapok anyaga általában bronz. A Kárpát-medencében előkerült, mintegy 2500 szkítakori sír közül még csak 40 sírba sem helyeztek tükröket. Ez azt jelenti, hogy a szkítakori sírok kb. 1,6 százalékban volt tükör. Heves-megyéből mostanáig csak Hatvan–Boldogról ismerünk szkítakori törött tükörleletet. 

927_20180831_21102954.jpg

Az aldebrőihez hasonló díszítetlen, egyszerű vasnyelű tükrök ritkábbak. Sírba helyezésük valószínű legkorábbi ideje a Kr. e. 7. század második fele. Az Aldebrőn talált tükör különlegesnek mondható. Anyaga feltételezhetően ezüstözött bronz. Egy teljes ezüsttükörről tudunk még Kelermez lelőhelyről (Fekete-tenger mellett). A vasnyelet forrasztással illesztették a laphoz. A tükörlapon két oldalt egymással szemközt kis bevágást alkottak. Ennek talán a tükör hordozási módjában volt szerepe. A talált aranyvereteket ruhadíszként használhatták a szkítakorban. Ezek feltételezett helyzete több rekonstrukción is látható. Az aldebrői sírban talált aranyveretek valószínűleg egy fejviselet díszei lehettek. Az elektron spirálok (arany és ezüst ötvözete) hajdíszek lehettek” - jelentette ki Gutay Mónika.

927_20180831_21103879.jpg

2017 őszén a sír környezetében geofizikai felmérést végeztek. Összesen, 100 méterszer 100 méter, 10000 négyzetméter  felületet vizsgáltak át. Ezen a területen, bizonytalan jellegű anomáliákat, beásási nyomokat mutattak ki. A 2018-as leletmentő feltárás során, a sír környeztében és az anomáliákra nyitott szelvények recens, újkori fémeket és újkori beásái nyomokat takartak. A leletmentő feltárás során a kutatószelvényekben nem találtak régészeti objektumokat, további sírokat.

927_20180831_21104436.jpg

Sikéné Kovács Melinda állományvédelmi csoportvezető, szilikát szakrestaurátor (Dobó István Vármúzeum) jelenleg tisztítási és restaurálási munkákat végez a szkítakori, női sírmellékleteken. A szkítakori, fagerendás szerkezetű, női halomsírt és a sírmellékleteit a Dobó István Vármúzeum új kiállításán, a tervek szerint 2018. október környékén mutatják be”-mondta Gutay Mónika. 

A leletmentő feltárás munkatársai voltak: Bernáth László, ifj. Bernáth László, Molnár László, Safranka János, Rácz Kristóf régész technikusok, Tanyi Sándor gyűjteménykezelő, Raáb Donát geofizikus. A sír és tárgyrajzokat Bernáth László, a fényképfelvételt Safranka János készítette.

 

 

Forrás: Gutay Mónika, rajz: Bernáth László
2018.08.31


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (10) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (2) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

Két gyapjas mamut maradványaival kezdődött 2012-ben Feldebrő –Bakoldal lelőhely kutatása, amely hamarosan Európa akár egyik legígéretesebb paleolitikus lelőhelyévé válhat.