Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

2017.03.26
Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/02.jpgAz olasz várépítészeti rendszer számos elemét tükröző, szabálytalan négyszög alaprajzú szolnoki palánkerősséget részben Dobó István kezdeményezésére építették, a már korábban itt álló, de jóval kisebb területű Árpád-kori földvár sáncainak felhasználásával. A Zagyva tiszai torkolatánál lévő szigeten létesített, sarkain füles és fül nélküli bástyákkal megerősített vár valóban sikerrel dacolhatott volna a felvonuló török erőkkel szemben, azonban sajnos nem készült el teljesen addigra, mire szükség lett volna rá” - monda el portálunknak Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze. „1552 nyár végén Buda és Temesvár felől is megérkezett egy-egy oszmán had, s bár a védők tíz napig állták az ostromot, többségük az utóbbi sereg feltűnése után nem sokkal, szeptember 3-án éjjel az elvonulás mellett döntött.

A várban állomásozó, különböző nációkhoz (német, cseh, spanyol, magyar) tartozó, túlnyomórészt demoralizálódott véderőt az egykorú források szerint egy járvány is tizedelte. Bár nem nevezték a nevén a betegséget, valószínűleg kiütéses tífusz verhetett gyökeret, és főként ennek számlájára írható, hogy az eredetileg 1400 fős őrségből alig hatszáz volt augusztus végén hadra fogható. A prefektus, Nyáry Lőrinc sem állt a helyzet magaslatán, konkrét gyakorlata ugyanis hiányzott egy soknemzetiségű és jelentős fővár védelmének megszervezésében. Így az 1550–1552-ben a spanyol Bernardo de Aldana tábormester, majd az itáliai származású Felice da Pisa és Bernardo Gaballio építőmesterek irányításával felépített korszerű, ám félkész vár a törököké lett, akik egész 1685-ig benne maradtak. A visszafoglalást követően, a Rákóczi-szabadságharc idején a vár még fontos szerepet kap ugyan, de a 18. század végén megkezdődött az elbontása, a szigetet pedig integrálták a város szövetébe. Legtovább a benne épített nagyméretű, kupolás dzsámi élt túl: immár keresztény templomként 1820-ig működött. Mellette a Tisza felőli árvízvédelmi támfal azonban napjainkban is őrzi az erősség egykori nyomvonalának emlékét.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/03.jpgTermészetesen nem lehet és szabad újrateremteni azt, ami megsemmisült, a vár azonban bemutatható a helyszínen, még ha a kövei nem is maradtak fenn” - tette hozzá Álmosdi Árpád építész. „Egy fogadóépületet tervezünk, amely tömegében utal majd a hajdan tőle nem messze álló kaputoronyra, azonban modern anyagokból és stílusban fog épülni. Ebben kap helyet a vár történetét bemutató tárlat.

A néhány érdekes tárgyi leleten túl lesznek makettek, amelyek a vár időbeli változásáról tájékoztatnak. Hangsúlyos lesz a digitális tartalom is, amely segítségével virtuálisan, és interaktív módon ismerkedhetnek meg a várral a látogatók. Tervezzük, hogy bemutatjuk az egykor itt állomásozó flottillát is, amelynek megismerését a hajdani kikötő közelében, a Tiszára nyíló Vízi-kapunál elhelyezett, eredeti méretű naszád szolgálná a legjobban” - mondta Kertész Róbert.

A beruházáshoz kapcsolódóan régészeti feltárásra is sor kerülhetne a várszigeten, mintegy másfélezer négyzetméteren. A kutatás nyilván újabb adatokkal gazdagítaná az ismereteket. A munka a városvezetés reménye szerint még feltehetően ebben az évben elkezdődik majd.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Szolnok: felmérték a cölöphidat

Fejben már megvan az elveszett dzsámi

 


Szolnok védett épített emlékei a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább

Fehérvári királysír: tévedhettek 170 éve

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171102kalmansirarcheologia/ciml.jpgEgyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről.

» tovább

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/ciml.jpgFeltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

» tovább

Várja a döntést a nyírbátori múzeum

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026nyirbatormuzeum/ciml.jpgAz épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum.

» tovább

Ismét módosulhat az örökségvédelmi törvény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026semjentorvenymodosit/ciml.jpgA többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is.

» tovább