Megújulásunk támogatója:  

Jelöletlen sír rejti Törley hamvait

Ugyan Törley József virágoztatta fel Budafokot, ám impozáns mauzóleuma évtizedek óta romosodik, s a mágnásnak és családjának földi maradványai örökre elvesztek.
Ugyan Törley József virágoztatta fel Budafokot, ám impozáns mauzóleuma évtizedek óta romosodik, s a mágnásnak és családjának földi maradványai örökre elvesztek.

Még több kép

1957-ben feldúlták a kriptában található szarkofágokat, valamint Törley Mariska sírját és Törley Bálint koporsóját. A hivatalos magyarázat szerint arra gyanakodtak, hogy a kőládákba fegyvereket rejtettek a forradalom után, azonban valószínűbb, hogy ékszereket kerestek. Az emberi maradványok heteken át hevertek szétdobálva a mauzóleum kertjében, míg végre megjelentek a temetkezési vállalat emberei és összeszedték azokat. Egy pesti köztemetőbe vitték a csontokat, ám hogy melyikbe, nem sikerült megtudni. Így egy szál virággal sem lehet emlékezni a Törley családra a sírjuknál, hiszen ismeretlen, jelöletlen helyen nyugszanak” – mondja Garbóci László helytörténész.

Az emberi maradványok meggyalázása csupán egy fejezete volt a család és a mauzóleum gyászos történetének. Pedig Törley József élete – legalábbis kezdetben – a mesék világát idézte.

Törley (eredeti nevén Schmierl) Bálint 1858-ban született legkisebb fia, József, a grazi kereskedelmi akadémián tanult, majd Reimsben kezdett dolgozni egy pezsgőgyárban levelezőként. A pezsgőgyártás technikai alapjait hamar eltanulta, majd amikor a francia cég Magyarországra küldte, hogy megfelelő alapbort keressen a pezsgőgyártáshoz, a budafoki (akkori nevén Promontor) pincéket látva önállósította magát. Szőlőt, présházat és területet vásárolt, s a korábban Reimsben alapított üzemét is áttelepítette 1882-ben.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091025torleymauzoleum/008.jpgA Törley-féle pezsgő a minőségének és a jó reklámnak köszönhetően hamarosan fogalommá vált – nem csak idehaza, de Nyugat-Európában is. A gyár 1890-ben új, nagyobb telephelyre költözött, Törley József 1896-ban nemesi címet kapott Ferenc Józseftől (ekkortól illette meg a Csantavéri előnév, a családi birtokra emlékezve), üzeme a századfordulóra a Monarchia legnagyobb pezsgőgyárává vált.

A semmiből birodalmat alapító mágnás nem csak pezsgőgyártásban járt az élen: övé volt az első magyarországi teherautó. A kocsit nem vonaton hozták be, hanem hazavezették a francia gyárból, az oldalára pedig hatalmas Törley-reklámot rakatott fel a gyáros, így még az úton is a pezsgőjét hirdette. Törley József egyébként is megszállottja volt az automobilizmusnak: egyike volt az elsőknek, akik Magyarországon gyalogost gázoltak. A körúton ütötte el Czolits János utcaseprőt, aki szerencsésen megúszta a balesetet.

Amennyire szerencsésnek bizonyult Törley az üzletben, annyira boldogtalan volt a magánélete” - mondja Garbóci László. „Sacelláry Irént vette feleségül, s a friggyel hatalmas vagyonra tett szert. A kortársak érdekházasságot szimatoltak, ám a későbbiek bizonyították: a feleség szerette és tisztelte az urát.

A házasságból egy gyermek, Mariska született 1886-ban, ám másfél évesen elhunyt. A párnak nem született újabb gyermeke, s alig 25 évvel a gyár megalapítása után, 1907-ben Törley József is meghalt vakbélgyulladásban.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091025torleymauzoleum/013.jpgAz özvegy méltó módon igyekezett emléket állítani férje emlékének. Ray Rezső már korábban is a család házi építésze volt, vele terveztetett monumentális mauzóleumot a birtok legmagasabb pontjára. A szecessziós-neobizánci stílusú, Magyarországon páratlan épület 1909-ben készült el, s kriptájában kapott (sajnos nem végső) nyughelyet Törley József és a kislányuk is. Az özvegy kisebb birtokot is elkerített a mauzóleumhoz, ennek jövedelméből kellett volna fedezni a későbbiekben az épület fenntartását és a misét tartani minden évben, Törley József halálának napján. A kriptába, férje mellé temették el Sacelláry Irént, s a család egy másik tagját, Törley Bálintot is 1940-ben.

A második világháborúig Törley rokonai vezették a gyárat, ám 1944-ben bombatalálatot kapott. Újraindították a termelést, de az üzemet 1949-ben államosították, a családot pedig szétkergették.

A mauzóleum szobrait, kőfaragványait Damkó József készítette, az ablakok már megsemmisült üvegeit pedig Róth Miksa” - teszi hozzá a helytörténész. „Az egykori mozaikdíszítésnek már csak a nyomai vannak meg, a meanderminta aranyozása pedig végleg lekopott. Pedig az öregek azt mesélték, hogy hajnalban és napnyugtakor ettől szinte ragyogott az épület.

A háború után lőszerraktárként használták a mauzóleumot, majd gazdátlanná vált. A hozzá tartozó kertet elvették, a miséket betiltották. Az épület állapota egyre romlott, s ezen az sem változtatott, hogy műemlékké nyilvánították. A kápolna kifestését összefirkálták, az üvegeket betörték. A elmúlt években négyszer feszítettek ki a vasrácsot kripta bejáratában.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20091025torleymauzoleum/015.jpgMegtisztítottuk kívülről a falakat és a tornyot, ám a mauzóleum teljes helyreállítása 200 millió forintba kerülne” - mondja Garbóci László. „Azért is nehéz befektetőt találni, mert egy rehabilitáció után is időről időre állagmegóvást kellene végezni, hiszen üzleti alapokon nem működtethető egy mauzóleum. A pezsgőgyár az államosítás óta többször is gazdát cserélt, de egyik tulajdonos sem gondolta úgy, hogy áldoznia kellene a márkanevet adó Törley emlékének.

 

Még több kép

 

 

A Törley-mauzóleum a műemlékem.hu adatbázisában

 

A cikkhez bejelentkezés után megjegyzés fűzhető

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2009.10.25


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)