Megújulásunk támogatója:  

Ausztria: magyar a második legnagyobb kripta

A németújvári ferences templom és rendház alatti kriptában őrzik a Batthyány-család tagjainak földi maradványait. Ez a legnagyobb sírbolt az országban a Császári kripta után.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110205nemetujvarkripta/002.jpgAz ott őrzött koporsók számát kivéve aligha érdemes összehasonlítani a németújvári Batthyány-sírboltot Bécs szívében lévő, szintén a 17. században épült, a kapucinusok temploma alatt lévő Császári kriptával. Utóbbiba néhány éve lift visz le, az állandó klímáról légkondicionáló gondoskodik, s belépőjegyet kell váltanunk négy euróért a holtak birodalmába. Németújváron azonban azt a hangulatot találjuk, mint találtuk volna száz, vagy éppen kétszáz évvel ezelőtt, s akár ingyen is készséges kalauzolásra számíthatunk.

Németújvár, vagyis Güssing a határtól alig tíz kilométerre található (a trianoni döntésig Vas megye németújvári járásának központja volt). Pinkamindszent felől (s tulajdonképpen bárhonnan) érkezve aligha téveszthetjük el, hiszen a várhegy és a rajta lévő vár uralja a völgyet. Legtöbbször ez az érkezők célpontja, hiszen szinte teljes épségben maradt meg, a kápolnájában lévő, 1570 táján készített orgona pedig az egyik legrégebbi Közép-Európában. Impozáns a vármúzeum történeti kiállítása is.

A várhegy lábánál nyújtózó temetőben 1200 körül épített, Szent Jakab tiszteletére szentelt templom áll, szinte teljesen az eredeti, építéskori állapotában. Kicsit odébb, a szintén a várhegy lábához épült kisváros szívében pedig a Sarlós-Boldogasszony templomot és a ferences kolostort találjuk, amely alatt a 17. században kialakított kriptában eddig a Batthyány-család csaknem száz tagja talált végső nyughelyet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110205nemetujvarkripta/003.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110205nemetujvarkripta/004.jpgA Batthyányak 1524-ben kapták meg Németújvárt a hozzá tartozó falvakkal II. Lajos királytól birtokul. Korábban (Mátyás adományaként) az Újlakyaké volt, akik ágoston-rendi szerzetesek számára alapítottak a településen rendházat. A reformáció híveként Batthyány (III.) Boldizsár 1569-ben bezáratta a kolostort (őt magát még nem a kriptában temették el, emlékét azonban sírkő őrzi a mai ferences templom falában). A 17. században Batthyány (I.) Ádám rekatolizált, s ekkor építették az 1640-es években a ferencesek számára a kolostort és a templomot. Ő alakíttatta ki mai formájában a templom és kolostor alatt álló kriptát is családi temetkezési helyül. Batthyány Ádámot és feleségét már a kripta föld alatti alapító kápolnájában temették el 1653-ban, illetve 1659-ben. Nem ők voltak azonban az elsők: Batthyány (II.) Ferencnek is a korábbi kripta lett a nyughelye 1625-ben, az ő koporsója azonban nem maradt fenn.

Ugyan a kriptába a főbejárat a templomon kívülről vezet (a kapu fölött a halál angyalát és a hit figuráját láthatjuk), általában nem innen, hanem a templom szentélye mellett nyíló Loretto-kápolnán át lehet megközelíteni (a szentély barokk oltárán bal oldalon Szent Istvánt, a jobbon Szent Lászlót örökítették meg). A sekrestyén áthaladva lépcső visz le boltozatos kriptába.

Az alapító kápolnával együtt összesen hat helyiségből és egy hosszú folyosóból álló kriptarendszerben (a folyosó abba a terembe vezet, amely a kolostorépület alatt található), hamar megértjük a Batthyány-család honlapján olvasható felhívást, amely szerint felajánlásokat várnak a kripta fenntartására és felújítására, hiszen ez meghaladja az erejüket. Bár a terek szerkezetileg épek, azonban hullik a vakolat és a maradványaiban is impozáns díszítő festés csupán nyomokban maradt meg. A jó szellőzés miatt a vizesedés is kordában tartható, kivéve a legmélyebben fekvő IV. számú termet, ahol a nyers tégla boltozat alatt nedves a padló, s néhány koporsó is korhadásnak indult.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110205nemetujvarkripta/005.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110205nemetujvarkripta/006.jpgA templomhajó alatti II. terem fő helyén kapott helyet a család első hercegi rangú tagja, az 1772-ben elhunyt Károly József. A díszes ólomszarkofág (Balthasar Ferdinand Moll bécsi szobrász alkotása), ahogyan a többi koporsódísz nagy része is, megérett már a restaurálásra.

A kripta leghíresebb halottja azonban nem az első herceg, hanem az 1870-ben született Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”, aki meglehetősen boldogtalan és szegény gyermekkor, majd botlástól sem mentes ifjúság után (kezelhetetlensége miatt háromszor is iskolát kellett váltania és törvénytelen gyermeke született egy kapcsolatból) a család mára világviszonylatban legtekintélyesebb tagjává vált (a hercegi címet csak 1915-ben nyerte el). A hányatott évek után orvosnak tanult, 1898-ban feleségül vette Maria Theresia Coreth grófnőt, akivel tizenhárom gyermekük született és élete végéig mintaházasságban éltek. László először Köpcsényben, majd 1915 után Körmenden alapított kórházat, ahol maga kezelte a betegeket, társadalmi és anyagi helyzetüktől függetlenül, így gyakran a gyógyszereiket is maga fizette ki. Mély vallásosság uralta az életét, már 1931-ben bekövetkezett halála előtt is „szent emberként” tisztelték. II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá.

Eredetileg boldog László maradványai is a kriptában nyugodtak (az V. számú teremben található kőszarkofágban), a boldoggá avatás előtt, 1988-ban azonban a templom bejáratánál kialakított kápolnában helyezték el a kis fémkoporsót, amely a csontjait őrzi.

Ez magyar történelem” - mondja lent a kriptában az osztrák templomszolga (a teljes kulturális keveredést ugyancsak jellemzően angolul), aki lekísért és körbemutat a koporsókon. Történelem, amit három és fél évszázada őriznek a németújvári ferencesek.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Zarándokhely a fejedelem sírboltja

A Maros mosta ki a vértanúk csontjait

 

A ferences templom és kolostor a Határeset adatbázisában

A Batthyány-kripta a Határeset adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2011.02.05


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (10) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)