Megújulásunk támogatója:  

Ideiglenesen zárták be a páratlan sírkertet

Ideiglenesen bezárták Budapesten a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes.
Ideiglenesen bezárták Budapesten a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, mert baleset- és életveszélyes.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160526zsidotemetbezar/02.jpgRadnainé Dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete elnöke a helyszínen megtartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a sírkert csak addig lesz zárva, amíg sikerül legalább a fő útvonalakat biztonságossá tenniük. A nem túl nagy - hathektáros - temető teljes egészében műemlék, huszonnégy sír pedig a Nemzeti Sírkert részeként is oltalom alatt áll. A viszonylag kis terület ellenére több mint 15 ezer sírhely található a sírkertben, s valószínűleg meghaladja a húszezret az itt eltemetettek száma. Ide temették a nyilasterror áldozatait és a Dunából kihalászott holttesteket is. Emléküket a gettó áldozatainak emlékműve őrzi a temetőben. 

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke elmondta, az intézettel közös céljuk - és erről csütörtökön egy megállapodást is aláírtak -, hogy a temető a világörökség része legyen. A temető rendbetételében pedig a Mazsihisz szakmai partnere szeretne lenni a NÖRI-nek, hogy a felújítás során biztosítsák a zsidó vallás törvényeinek betartását - tette hozzá.

Heisler András szólt arról, hogy a Salgótarjáni utcai temető szimbolizálja a magyar zsidóság aranykorát Magyarországon. A sírok és műemlékek által kijelölt úton a zsidó emancipáció és a magyar polgárosodás útját is végig lehet járni - mondta a Mazsihisz elnöke.

Dankó Dalma művészettörténész, a Fiumei úti Temető Kegyeleti Múzeumának vezetője a sírkert bejárásán ismertette: a ravatalozó és még negyven sírhely Lajta Béla (1873-1920) építész munkája, a legtöbb síremléket pedig Fellner Sándor és Quittner Zsigmond készítette.

Mint mondta, az 1867-es emancipációs törvény megnyitotta az utat a zsidó vallásúak előtt is a politikai karrier és sok más hivatás felé. Így ebben a sírkertben nagyiparosok, művészek és tudósok nyugszanak. Itt található Horn Ede, az első zsidó vallású magyar államtitkár és Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter sírja is - tette hozzá.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160526zsidotemetbezar/allo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160526zsidotemetbezar/03.jpgDankó Dalma kitért arra, hogy a sírkert jellegzetessége a nagyszámú mauzóleum. Ennek oka, hogy míg a zsidó temetőkben hagyományosan külön temetkeztek a férfiak és a nők, addig a 19. században "lazultak" a temetkezési szabályok, és a családi sírboltokba már együtt is el lehetett temetni a család férfi és nő tagjait. 

A zsidó temetőkben található mauzóleumokban ugyanakkor - szemben a keresztény sírboltokkal - nincs imádkozásra kialakított külön tér - tette hozzá.

A Salgótarjáni utcai temetőt 1874-ben nyitották meg, 1874 és 1891 között a pesti oldal egyetlen zsidó temetője volt. A sírkert az 1920-as évekre betelt, de a családi mauzóleumokba ezt követően is rendszeresen temetkeztek. Az utolsó temetés 2004-ben volt. A temető az utakra is rádőlő sírkövek, az omladozó mauzóleumok és a környezetükben kialakult, a sűrű aljnövényzet miatt nehezen észrevehető árkok miatt vált veszélyessé.

A sírkert valóban lenyűgöző, hiszen a sűrű beépítettség miatt nagyon koncentráltan vannak jelen a síremlékek, amelyek egy része a magyarországi funerális építészet kimagasló alkotása. Ugyan a temetőt csak 1874-ben alapították meg hivatalosan, néhány sírkő feltehetően régebben, akár 18. században készült. Bár a zsidó temetkezési szokások tiltották az áttemetkezést, de feltehetően itt is erre került sor, vagyis néhány család áthozathatta ide máshol nyugvó hozzátartozóját. A szájhagyomány is ezt őrizte meg, azonban nagyon kevés az írott adat. Minden szempontból szinte újrafelfedezésre van szükség a temető történetét, értékeit illetően” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak még februárban Mezős Tamás professzor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára. „A Nemzeti Örökség Intézete felkérésére a tanszék felmérte a Fiumei úti sírkert és az annak oldalában található Salgótarjáni úti zsidó temető néhány síremlékét, azonban nyilván több ismeretre lenne szükség ahhoz, hogy elkezdődhessen a temető épített örökségének felújítása.” 

Ezzel, vagyis a síremlékek, sírkövek felmérésével, tudományos feldolgozásával folytatódik a munka szakmai része” - tette hozzá portálunknak Radnainé Dr. Fogarasi Katalin. A NÖRI elnöke kijelentette: vizsgálni fogják az izraelita temető Fiumei úti sírkert felőli megnyitásának lehetőségét is.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Megmentőre vár az elfeledett temető

Zsidó temetőt ment a NÖRI

 

Az izraelita temető a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Szöveg: MTI, műemlékem.hu, fotó: Kovács Olivér
2016.05.26


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)