Megújulásunk támogatója:  

Lelőhelykutatás madártávlatból

Győr-Moson-Sopron megyében egy nagyberuházás keretében végez régészeti próbafeltárásokat a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a Lekri Group Kft közreműködésével. A kutatást és a feltárt lelőhelyek dokumentálását a Pazirik Kft. légi fotózással segíti.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170825lekrilegifoto/allo.jpgBár van ennél nagyobb, komolyabb copterünk is, általában, ahogy itt is, egy DJI Phantom 3-assal repülünk. Ennek a kamerája ugyan csupán 12 megapixeles fotókat készít, azonban mivel könnyű a gép, egy akkumulátorral viszonylag hosszú ideig tud a levegőben maradni. A fényképek mérete pedig szinte mindegy, hiszen ezekből az állóképekből mozaikolt, nagyméretű, akár több száz megapixeles ortofotókat állítunk össze az utómunkák során” - mondta el portálunknak Balogh András, a Pazirik Kft. vezetője.

A régészeti célú légi fotózás története szinte egyidős a légi felderítésével, amely az első világháború frontvonalain született meg. Bár már 1906-ban lefényképezték Stonehenget, majd 1908-ban a Forum Romanumot hőlégballon kosarából, a szisztematikus légi régészet az 1920-as években vette kezdetét: elsőként Szíriában és Angliában folytak rendszeres kutatások. A harmincas évekre Európában, a Közel-Keleten és Belső-Ázsiában is bevett felderítési mód lett a légi fényképezés, kutatták vele a római limest, vagy őskori földvárakat éppúgy, mint homokba temetett sivatagi városokat. Hazánkban a korábban katonai légi felderítőként szolgáló Neogrády Sándor (1894-1966) és Radnai Lóránd voltak az úttörők, de például Radnóti Aladár (1913-1972) régész is felhasznált katonai légi felvételeket kutatásai során.

A második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően Magyarországon politikai döntés alapján jó ideig nem készülhettek régészeti légi fotók. Csak a hatvanas-hetvenes évek fordulóján térhetett vissza ehhez a kutatási módhoz – nagyon szűk keretek között – Patay Pál és Soproni Sándor, majd őket követve Visy Zsolt. A rendszerváltás után ismét szabaddá vált ugyan a polgári célú repülés, de lemaradásunk jelentős volt: elsősorban a módszertan és a gyakorlat hiányzott, nem beszélve a megfelelő eszközökről! Ezért szinte az alapoktól kezdve kellett újraépíteni a légi régészet szakmát. Ebben oroszlánrésze volt két egykori katonának: Otto Braasch német és René Gouey francia pilótának, akik az ELTE, ill. a Pécsi Tudományegyetem régészeivel végeztek iskolateremtő közös kutatásokat, hoztak létre – tanítványaikkal együtt – komoly légifotó-gyűjteményeket.

Természetesen mi is repülünk kisgéppel, illetve siklóernyővel is, azonban feltárások esetében a leginkább célravezető a drónok használata. A húsz-harminc méter magasságban repülő copter kamerájának képét egy tableten valós időben kísérjük figyelemmel, vagyis elvileg már repülés közben felfigyelhetünk az érdekes részletekre” - tette hozzá Balogh András.

Bár a légi régészeti kutatásra a tavaszi és őszi hónapok, hetek a leginkább alkalmasak, amikor jól jelez a növényzet, de persze nyáron is lehet eredményesen repülni. Ha valahol megbolygatták a talajt, az még évszázadok, néha évezredek után is árulkodó, hiszen a megbolygatott talajnak megváltozik a vízelvezetési és -felvételi képessége. Az egykori beásás, gödör fölött sötétebb, míg a mélyben rejtőző kő-, vagy téglafal fölött világosabb árnyalatú, más jellegű vegetáció mintázata árulkodó lehet. A légi fotó természetesen nem tudja kiváltani a terepbejárást, a kettő együttes alkalmazásával azonban hatékonyabban deríthetőek fel a potenciális lelőhelyek. Ma már a légifotózás nem csak a lelőhelyek felderítésében, de a feltárások dokumentálásában is egyre komolyabb szerepet kap.

Az itteni nagyberuházás teljes hossza meghaladja az ötven kilométert, vagyis hatalmas munka berepülni, s különösen értékelni az így szerzett képanyagot” - mondta Nyikus Krisztián, a Lekri Group Kft. ügyvezetője. „Ráadásul tempósan kell haladni a több tucat lelőhely feltárásával és dokumentálásával, így nagyon fontos, hogy rövid időn belül megkapjuk a repülések eredményeit. Szerencsére a Pazirik munkatársai már részben kiértékelt anyagot adnak át, amivel nagyban segítik a munkánk hatékonyságát, hogy valóban értéket mentsünk.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Itt indul a régészet

Így fejtik meg a kincs titkait

Így lett a kincsből valóban közkincs

 

A Lekri Group honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2017.08.25


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (10) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (8) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)