Lelőhelykutatás madártávlatból

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170825lekrilegifoto/ciml.jpgGyőr-Moson-Sopron megyében egy nagyberuházás keretében végez régészeti próbafeltárásokat a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum a Lekri Group Kft közreműködésével. A kutatást és a feltárt lelőhelyek dokumentálását a Pazirik Kft. légi fotózással segíti.

2017.08.25
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170825lekrilegifoto/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170825lekrilegifoto/allo.jpgBár van ennél nagyobb, komolyabb copterünk is, általában, ahogy itt is, egy DJI Phantom 3-assal repülünk. Ennek a kamerája ugyan csupán 12 megapixeles fotókat készít, azonban mivel könnyű a gép, egy akkumulátorral viszonylag hosszú ideig tud a levegőben maradni. A fényképek mérete pedig szinte mindegy, hiszen ezekből az állóképekből mozaikolt, nagyméretű, akár több száz megapixeles ortofotókat állítunk össze az utómunkák során” - mondta el portálunknak Balogh András, a Pazirik Kft. vezetője.

A régészeti célú légi fotózás története szinte egyidős a légi felderítésével, amely az első világháború frontvonalain született meg. Bár már 1906-ban lefényképezték Stonehenget, majd 1908-ban a Forum Romanumot hőlégballon kosarából, a szisztematikus légi régészet az 1920-as években vette kezdetét: elsőként Szíriában és Angliában folytak rendszeres kutatások. A harmincas évekre Európában, a Közel-Keleten és Belső-Ázsiában is bevett felderítési mód lett a légi fényképezés, kutatták vele a római limest, vagy őskori földvárakat éppúgy, mint homokba temetett sivatagi városokat. Hazánkban a korábban katonai légi felderítőként szolgáló Neogrády Sándor (1894-1966) és Radnai Lóránd voltak az úttörők, de például Radnóti Aladár (1913-1972) régész is felhasznált katonai légi felvételeket kutatásai során.

A második világháború utáni kommunista hatalomátvételt követően Magyarországon politikai döntés alapján jó ideig nem készülhettek régészeti légi fotók. Csak a hatvanas-hetvenes évek fordulóján térhetett vissza ehhez a kutatási módhoz – nagyon szűk keretek között – Patay Pál és Soproni Sándor, majd őket követve Visy Zsolt. A rendszerváltás után ismét szabaddá vált ugyan a polgári célú repülés, de lemaradásunk jelentős volt: elsősorban a módszertan és a gyakorlat hiányzott, nem beszélve a megfelelő eszközökről! Ezért szinte az alapoktól kezdve kellett újraépíteni a légi régészet szakmát. Ebben oroszlánrésze volt két egykori katonának: Otto Braasch német és René Gouey francia pilótának, akik az ELTE, ill. a Pécsi Tudományegyetem régészeivel végeztek iskolateremtő közös kutatásokat, hoztak létre – tanítványaikkal együtt – komoly légifotó-gyűjteményeket.

Természetesen mi is repülünk kisgéppel, illetve siklóernyővel is, azonban feltárások esetében a leginkább célravezető a drónok használata. A húsz-harminc méter magasságban repülő copter kamerájának képét egy tableten valós időben kísérjük figyelemmel, vagyis elvileg már repülés közben felfigyelhetünk az érdekes részletekre” - tette hozzá Balogh András.

Bár a légi régészeti kutatásra a tavaszi és őszi hónapok, hetek a leginkább alkalmasak, amikor jól jelez a növényzet, de persze nyáron is lehet eredményesen repülni. Ha valahol megbolygatták a talajt, az még évszázadok, néha évezredek után is árulkodó, hiszen a megbolygatott talajnak megváltozik a vízelvezetési és -felvételi képessége. Az egykori beásás, gödör fölött sötétebb, míg a mélyben rejtőző kő-, vagy téglafal fölött világosabb árnyalatú, más jellegű vegetáció mintázata árulkodó lehet. A légi fotó természetesen nem tudja kiváltani a terepbejárást, a kettő együttes alkalmazásával azonban hatékonyabban deríthetőek fel a potenciális lelőhelyek. Ma már a légifotózás nem csak a lelőhelyek felderítésében, de a feltárások dokumentálásában is egyre komolyabb szerepet kap.

Az itteni nagyberuházás teljes hossza meghaladja az ötven kilométert, vagyis hatalmas munka berepülni, s különösen értékelni az így szerzett képanyagot” - mondta Nyikus Krisztián, a Lekri Group Kft. ügyvezetője. „Ráadásul tempósan kell haladni a több tucat lelőhely feltárásával és dokumentálásával, így nagyon fontos, hogy rövid időn belül megkapjuk a repülések eredményeit. Szerencsére a Pazirik munkatársai már részben kiértékelt anyagot adnak át, amivel nagyban segítik a munkánk hatékonyságát, hogy valóban értéket mentsünk.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Itt indul a régészet

Így fejtik meg a kincs titkait

Így lett a kincsből valóban közkincs

 

A Lekri Group honlapja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább

Róma fotópályázat: eredmények és kiállítás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917romafotoeredmeny/ciml.jpgMegnyílt a Róma örök, a város változik című fotókiállítás a Fürdő múzeumban. Most kiderül, kik győztek, s mely képek láthatóak a tárlaton.

» tovább

Táblát kap végre az elfeledett építész

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170914honelemlektabla/ciml.jpgSzeptember 16-án szombaton felavatják Hőnel Béla emléktábláját Mosonmagyaróváron, hajdani lakóháza, a postapalota homlokzatán.

» tovább

Róma fotópályázat: eredményhirdetés, megnyitó!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170912romafotokiall/ciml.jpgSzeptember 17-én, 13 óra 45 perckor megtudjuk, kik kapják a díjakat, s mely fotók szerepelnek a kiállításon. 

» tovább

Vitányvár: összedől, mire feltárnák?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170906vitanyvar/ciml.jpgA jó hír, hogy szépen halad Vitányvár régészeti kutatása. A rossz, hogy helyenként már életveszélyes a romterület.

» tovább