Megújulásunk támogatója:  

Megtalálták az eddig legkorábbi középkori magyar városfalat

A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik.
A 11. század közepére datálható a székesfehérvári középkori városfal most feltárt szakasza, ám építőanyagának egy része a 10. század elejéről, jóval a keresztény magyar állam megszületése előttről származik.

Egy próbafeltárást követően, a székesfehérvári önkormányzat támogatásával került sor a tervásatásra, amely a Jókai utcában egy magántulajdonban lévő telken zajlik. A korábbi feltárások, elsősorban Siklósi Gyula kutatásai nyomán tudtuk, hogy itt húzódott a középkori városfal nyugati szakasza, amelyet korábban leginkább a 13. századra, a tatárjárás utánra datáltak. A mostani ásatás azonban azt bizonyítja, hogy ennél sokkal korábban építettek kőfalat Székesfehérvár köré” – mondta el a Műemlékem.hu Magazinnak Szőllősy Csilla, a Szent István Király Múzeum ásatásvezető régésze. 

A falak pontos datálása általában kockázatos és nehézkes, leginkább csak az építésük során a helyszínen esetleg elhagyott pénzérmék alapján lehetséges. Székesfehérváron azonban a sajátos építési technikának hála kifejezetten pontos évszámokat hozott a kutatás. A vizenyős terep miatt – a település, vagyis a jelenlegi történelmi belváros korábban tulajdonképpen egy sziget volt egy mocsár közepén – a kőfal alapozása előtt egy fából készült szerkezetet készítettek, s erre rakták aztán a körülbelül 2 és fél méter széles kőfalat. Ez az építési mód elosztotta a terhelést, így nem kellett a fal megsüllyedésétől, kidőlésétől tartani.

927_20190914_15361067.jpg

Két laboratórium is megkapta a rendkívül épen maradt gerendákból vett mintákat és a dendrokronológia-, vagyis évgyűrű kormeghatározásos vizsgálat szerint az itt felhasznált fák zömét 1040 körül vághatták ki. Nem túlzás tehát azt állítanunk, hogy a városfal építése talán már Szent István korában megkezdődhetett. Van persze más nagyon korai városfal is, így a soproni, ott azonban a római kori falat használták fel, míg esetünkben ilyen előzmény nincs” – tette hozzá Szücsi Frigyes régész, a kutatás konzulense. „Volt azonban még egy meglepetés, néhány olyan nagyméretű gerenda, amelyen oda nem illő megmunkálás nyomát fedeztük fel, vagyis ezeket másodlagosan építették be a sáncba. Ezeket a fákat a vizsgálatok szerint 920 körül vágták ki.

927_20190914_15360353.jpg

A 10. század első felének Kárpát-medencéjéről szinte nincs írott forrásunk, a régészeti anyag is szegényes, nem ismert ekkorra datálható épületmaradvány. Az új székesfehérvári lelet azonban azt bizonyítja, hogy miközben a magyarok zsákmányszerző hadjáratokat vezettek Nyugat-Európa, illetve Bizánc irányába, Székesfehérváron, a római, majd feltehetően Karoling-kori előzményekkel bíró településen kifejezetten nagyméretű gerendákat használhattak fel vélhetően egy olyan épülethez, amelyet száz évvel később, már István király korában bonthattak le, s az anyagát a városfal építéséhez használták fel. A 10. század eleji épületről sajnos többet nem tudunk, ám a lelet is jelzi, hogy árnyalnunk kell a honfoglaló, kalandozó, félig még nomád magyarokról, illetve a térség, azon belül Pannonia őslakosairól élő képet.

927_20190914_15361278.jpg

A városfal faszerkezetű alapozásának most feltárt részlete nagyon jó állapotban maradt meg, azonban – mivel immár nem nedves közegben vannak – a gerendák konzerválásáról mielőbb gondoskodni kell. Valószínűleg felszedik és a múzeumban egy kiállításon mutatják be a város korai történetét átíró leletet.

Fotó, szöveg: Kovács Olivér

2019.09.14

Képgaléria a cikkhez

8


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (8) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (8) királytemetkezés (9) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) Kovács Olivér (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)