Megújulásunk támogatója:  

A megtalált királyi kert

Bár a főúri díszkerteket általában barokk találmánynak tartjuk, már a középkorban is léteztek. Sőt, a gótika idején „kézikönyv” segített az építésben - írja az Archeologia.
Bár a főúri díszkerteket általában barokk találmánynak tartjuk, már a középkorban is léteztek. Sőt, a gótika idején „kézikönyv” segített az építésben - írja az Archeologia.

 

A visegrádi palota középkori kertjére (amely az egyetlen Magyarország területén, amelyet a későbbiekben nem építettek át, vagy be, így bár elpusztult, vizsgálható volt) tökéletesen ráillik a fenti leírás. A mulatókertet – amely pihenésre, felüdülésre, szórakozásra egyaránt szolgált – a 14. század második felében kezdték kiépíteni, valószínűleg I. Lajos uralkodása idején. Korábban a közeli település egyik háza állt a területen, amelyet lebontottak, hogy a parcellák „államosításával” megnöveljék a királyi palota környezetének területét. Hogy a kertépítők ismerték-e Pietro de’Crescenzi könyvét (ami persze csak kéziratos másolatokban volt hozzáférhető, hiszen Gutenberg csak 1400 körül született) igazolni nem lehet, legfeljebb közvetetten, azzal, hogy szinte tökéletesen teljesítették az abban leírtakat.

Lajos, majd Luxemburgi Zsigmond korszaka után (utóbbi német császári rangja miatt gyakran volt távol, megesett, hogy évekig nem járt az országban) Mátyás korában került sor nem csupán a palota, de a kert modernizálására is (sőt, a kert vélhetően előbb lett kész, mint az új palota). Bár Crescenzi könyve ekkor, vagyis az 1470-es években is népszerű volt még, a követendő divat már a reneszánsz, kertépítészet terén pedig a Firenze környéki Medici-kertek mintája volt. A korábbi kertszerkezetet alapvetően nem változtatták meg, a szökőkút is megmaradt, azonban a várhegy oldalában teraszokat, függőkerteket alakítottak ki, s új kerti házat építettek. A kertben így már nagyobb, reprezentatív összejöveteleket is lehetett tartani, ugyanakkor alkalmas volt a művészekkel, tudósokkal való hosszas, elmélyült beszélgetésekre, amire Mátyás – már csak korában kimagasló műveltsége miatt – nyilván többször sort is kerített.

A kertet a 16. században bekövetkezett pusztulásáig már nem építették át. Oláh Miklós 1539-ben írt Hungaria című művében, amely az első magyar útleírás, még pompázónak írta le. Ám Visegrádot 1544-ben elfoglalták a törökök és az ezt követő források már a kert pusztulásáról számolnak be.

 

A szakemberek 1993 és 1999 között folytattak a kertben interdiszciplináris régészeti kutatást. Ma már azt is tudjuk, milyen növényeket ültettek a középkorban. Részletek Pálóczi Horváth András A visegrádi királyi palota kora reneszánsz kertje című tanulmányában az Archeologia – Altum Castrum Online portálon.

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2012.02.03


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)