Megújulásunk támogatója:  

Itt kezdődik majd az Emlékhelyek Napja

A Kossuth tér lesz az eseménysorozat megnyitójának helyszíne, az Országgyűlési Múzeum kiállításai pedig ingyenesek lesznek május 14-én.
A Kossuth tér lesz az eseménysorozat megnyitójának helyszíne, az Országgyűlési Múzeum kiállításai pedig ingyenesek lesznek május 14-én.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160402kossuthter/02.jpgA szokásos Kossuth téri programokon kívül lesznek vezetett séták, amelyek a tér, illetve a parlament épületének történelmével ismertetik meg a látogatókat, ezen kívül térzene. Az Országgyűlési Múzeum kiállításai pedig térítésmentesen tekinthetők meg ezen a napon” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Melkovics Tamás történész-muzeológus, az Országgyűlési Múzeum munkatársa.

A budapesti Kossuth tér ugyan sok szempontból az ország legfontosabb tere, az egyetlen kiemelt nemzeti emlékhely, Pest városának csak viszonylag későn lett része ez a terület. Először még nem is itt akartak parlamentet építeni: miután az 1830-as országgyűlésen javaslat formájában felmerült az építésének igénye, József nádor Pollack Mihályt kérte fel hamarosan, hogy készítse el a terveket. Pollack nagyszerű firenzei stílusú palotát vetett papírra, amely a reneszánsz jegyek mellett némi gótikus stílust is mutatott – ám a tervből, amelyhez még ki sem jelölték a lehetséges építési területet, nem lett semmi, hiszen 1843-44-ben az országgyűlés túl költségesnek ítélte, egyúttal nemzetközi tervpályázatot hirdetett, immár a lipótvárosi Új piac területét, vagyis a mai Erzsébet teret megadva az új országház helyének.

Ám az előkészületek ezen fordulója sem bizonyult szerencsésnek. Bár a pályázat a híres nyugat-európai és a magyar építészek fantáziáját egyaránt megmozgatta, a következő országgyűlés 1847-48-ban már inkább a forradalommal volt elfoglalva. A tervek többsége el is veszett, azonban a fennmaradtak nagy változatosságot mutatnak: így az országház lehetett volna félköríves alaprajzú, vagy gótikus fantázia, netán három kerek épület is.

Elsőként a 19. század elején került fel a térképre a sokáig csak Tömő térként ismert külterület. A parlament helyének újabb kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy a város északi részének fejlődését várták az itteni beruházástól. Ám legalább ennyire fontos volt idősebb Andrássy Gyula korábbi miniszterelnök, majd külügyminiszter víziója, aki az angol parlamentarizmust és parlamentet tekintette példának, s politikusi környezetét is ebbe az irányba igyekezett terelni. Ami pedig Londonban a Temze, az Budapesten a Duna, s miként a 19. század közepi Westminster-palota neogót stílusú (bár az 1834-ben leégett Old Palace megmaradt részeit is belefoglalták), a magyar parlament épületének tervpályázatánál is előírták a historizáló stílust. Az Országház építéséről szóló törvény 1880-ban született meg, s összesen tizenkilenc pályázat érkezett az 1883. február 1-jei határidőig. Ezek közül négy egyenlő díjazásban részesült: Otto Wagner és társai "Scti. Stephani regis" neoreneszánsz pályaműve, Hauszmann Alajos "Patres conscripti" neobarokk-neoklasszicista terve, Schickedanz Albert és Freund Vilmos "Alkotmány II." című munkája, valamint Steindl Imre "Alkotmány I." terve. Bár a stílusukban eltértek egymástól, a központi kupola valamennyi tervnél domináns elem volt. Steindl terve végül sorsolással győzött, majd némi változtatással 1885. október 12-én kezdetét vette az építkezés, ami egészen 1904-ig eltartott. Igaz, 1896-ban már tartott benne az országgyűlés ülést, s idehozták a Szent Koronát, valamint a koronázási kellékeket is, ám ez a gesztus a millenniumnak és nem az épület készültségi fokának szólt.

Sokan nem szerették - a cikket a képek alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160402kossuthter/allo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160402kossuthter/03.jpgAz országházat kezdetben nem fogadta egyértelmű lelkesedéssel a közvélemény. Sokan kritizálták a gótikus stílus miatt, mondván, hogy az német ihletésű, semmi köze Magyarországhoz. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy bár díszeiben, csúcsíveiben, tornyaiban valóban neogót Steindl terve, tömegében a barokkot idézi.

Vitatták hát a külsejét, de ezek a kritikák eltörpültek a belső díszítéseit ért vádak mellett. Ignotus, a Nyugat szerkesztője felháborodásában ezt írta A Hét című lapba: „Hogy és mint lehetséges, hogy ugyanaz a Steindl Imre, ki ennek a parlamentnek dunai homlokzatát s gyönyörű kupoláját kieszelte, belekeveredhetett abba a példátlan, a más szavára el sem hihető, puszta leírásra elképzelhetetlen barbárságba, amit e parlament belső ornamentikája képvisel. Az ízléstelenség e gigászi voltához képest eltörpül minden egyéb kifogás az új Ház impraktikus volta s költséges építése ellen."

A kortárs építészek sem fukarkodtak a kritikával. Bobula János építész a Budapesti Építészeti Szemle hasábjain így vélekedett: „Mert ha igaz, hogy az építészet megfagyott zene, akkor a mi országházunk a legkellemetlenebb kakofónia, amelyet valaha zenekarból, egy ügyetlen karmester kihozott."

Az Országház épülete azonban néhány évtized alatt „beérett” a közvéleményben, s a folyóparti városkép meghatározó elemévé vált. A tér másik két jelentős középületét, a Bukovics Gyula tervezte Földművelésügyi Minisztériumot és Hauszmann Alajos alkotását, az Igazságügyi Palotát (a Kúriát) 1887-ben, illetve 1896-ban adták át. Ezzel kialakult a tér jelenlegi nagysága, alaprajza is. 

Az angol parlamentarizmussal való párhuzamot nem csupán a két neogót épületben találhatjuk meg, de akadnak közös elemek a parlamentarizmus, rendi képviselet történetében, fejlődésben is. Ami az angoloknál 1215-ben a Magna Charta volt, az a magyar 1222-es Aranybulla, amelynek rekonstruált példánya (eredeti alakban nem, csak későbbi átiratban maradt fenn) az Országgyűlési Múzeum egyik nagyobb tárlatának a nyitótárgya. Ez a kiállítás a magyar parlamentarizmus történetét mutatja be, a vérszerződéstől a rendszerváltásig. A másik tárlat, amely szintén ingyenesen lesz látogatható május 14-én, az Országház építéstörténetével ismertet meg. A tavaly tavasszal megnyitott múzeumnak (amely nem jogutódja a korábbi, hasonló nevű intézménynek) még két bemutatóhelye van a Kossuth téren, az Országház egykori szellőző alagútjaiban. Az északi egy kőtár, míg a déli az 1956-os Kossuth téri sortűznek (és valamennyi '56-os magyarországi sortűznek) állít emléket.

 

Cikkeink a nemzeti- és történelmi emlékhelyekről:

Az Emlékhelyek másnapján vár

Megmentőre vár az elfeledett temető

Mohács 490: bringával a király nyomában

 

Riport a Közkincs-keresőben a Kossuth térről, az Országházról és az Országgyűlési Múzeumról

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.04.02


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (5) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (5) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) dombóvári vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) első világháború (2) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (12) felújítás (11) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) freskók (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (6) határon túl (1) határon túl (6) Helikon (1) helyreállítás (2) honfoglalók (2) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (7) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (4) királytemetkezés (5) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (1) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (2) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Mátyás Király Múzeum (3) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (13) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (4) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (2) Salamon-torony (2) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (3) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (2) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (3) Varga Mariann (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)