Főurak, kripták, mauzóleumok

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/ciml.jpgEsterházy Péter író augusztus 2-i temetése a gannai sírboltba szomorú alkalmat ad az arisztokrata családi sírboltokat bemutató körképnek.

2016.07.24
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/02.jpgAz Esterházy-család (s azon belül leginkább a pápai, tatai és csákvári grófi ág) a 19. században választotta a Veszprém megyei Gannát végső nyughelyül: itt épült fel 1808-tól Charles de Moreau neoklasszicista bazilikája, a Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom, amelynek altemplomában alakították ki a grófi családi kriptát. A római Pantheon mintájára, annak kicsinyített változataként 1818-ra felépült templom mauzóleumában jelenleg az Esterházy-család ötvenkét tagja nyugszik, az író halálát megelőzően 1999-ben volt az utolsó temetés.

Nem kevésbé ismert a Széchenyi-család sírkápolnája és sírboltja a Sopronhoz közeli Nagycenken. A plébániatemplomhoz közel 1778-ban nyitottak új temetőt, amelynek területét Széchényi Antal özvegye, Barkóczy Zsuzsanna engedte át a lakosoknak, s a temető akkori közepén kápolnát is építtetett. Ezt Széchényi Ferenc 1806 és 1819 között klasszicista előcsarnokkal és a családi mauzóleummal bővíttette ki. Ide a család tagjai később a Széchényi Ferenc által meghatározott rend szerint temetkezhettek, ma negyvennyolc Széchényi-családtag piheni itt. A leghíresebb közülük gróf Széchenyi István, akinek temetése, 1860 áprilisa óta a nemzeti emlékezet része és szinte folyamatosan élő zarándokhely a sírbolt.

Bár az első temetésre csak 1809-ben került sor a még el sem készült mauzóleumban, legkorábban elhunyt lakója Széchényi Pál pécsi püspök, kalocsai érsek, aki 1710-ben halt meg. 1811-ben hozták át a sopronbánfalvi kolostor kriptájából mumifikálódott porhüvelyét, amely ma az eredeti szegecselt tölgyfakoporsóba helyezett üvegkoporsóban megtekinthető. A sírkápolnát és a sírboltot 2015-ben újították fel.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/03.jpgAz Andrássy-család mauzóleumáért ma a kelet-szlovákiai Tőketerebesre kell utaznunk. Az Andrássyak által neobarokk főúri stílusban átépített kastélyhoz a 19. században alakították ki a hatalmas angolparkot, amely ma is gyönyörű. Itt egy mesterséges tó partján áll az Andrássy-mauzóleum, amely 1893-ban, Anton Meining tervei alapján épült, neogótikus stílusban. A négyszögletes alaprajzú, szimmetrikus, földszintes épület kívülről olyan, mintha egy templom kicsinyített mása lenne: kis torony, csúcsíves ablakok, ajtók, támpillérek. A kripta mennyezete csillagboltozatos. Itt nyugszik idősebb Andrássy Gyula gróf (1823-1890) miniszterelnök és felesége. Márvány szarkofágjukat Zala György szobrászművész alkotta, mellette a házaspár lányának, Ilonának bronzból megformált, térdelő szobra látható.

A családnak van egyébként kriptája Krasznahorkaváralján is: építtetője a közeli krasznahorkai vár és uradalom egykori utolsó birtokosa, gróf Andrássy Dénes (1835-1913) volt, aki rajongásig szeretett feleségének, a bécsi polgári származású, Andrássy (Hablawetz) Franciskának (1838-1902) kívánt méltó nyughelyet létrehozni. Végül maga is itt talált örök nyugodalmat – feleségéhez hasonlóan, carrarai márvány szarkofágban. 

Ausztria második legnagyobb kriptája (a bécsi Császári kripta után) a németújvári Batthyány-sírbolt. Batthyány (I.) Ádám építtette az 1640-es években a ferencesek számára a kolostort és a templomot, s alatta a kriptát is családi temetkezési helyül. Ugyan a kriptába a főbejárat a templomon kívülről vezet (a kapu fölött a halál angyalát és a hit figuráját láthatjuk), általában nem innen, hanem a templom szentélye mellett nyíló Loretto-kápolnán át lehet megközelíteni.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/04.jpgAz alapító kápolnával együtt összesen hat helyiségből és egy hosszú folyosóból álló kriptarendszerben bár a terek szerkezetileg épek, azonban hullik a vakolat és a maradványaiban is impozáns díszítő festés csupán nyomokban maradt meg. A templomhajó alatti II. terem fő helyén kapott helyet a család első hercegi rangú tagja, az 1772-ben elhunyt Károly József. A díszes ólomszarkofág (Balthasar Ferdinand Moll bécsi szobrász alkotása), ahogyan a többi koporsódísz nagy része is, megérett már a restaurálásra.

A kripta leghíresebb halottja azonban nem az első herceg, hanem az 1870-ben született Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”, aki meglehetősen boldogtalan és szegény gyermekkor, majd botlástól sem mentes ifjúság után a család mára világviszonylatban legtekintélyesebb tagjává vált (a hercegi címet csak 1915-ben nyerte el). László először Köpcsényben, majd 1915 után Körmenden alapított kórházat, ahol maga kezelte a betegeket, társadalmi és anyagi helyzetüktől függetlenül, így gyakran a gyógyszereiket is maga fizette ki. Már 1931-ben bekövetkezett halála előtt is „szent emberként” tisztelték. II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá.

Eredetileg boldog László maradványai is a kriptában nyugodtak (az V. számú teremben található kőszarkofágban), a boldoggá avatás előtt, 1988-ban azonban a templom bejáratánál kialakított kápolnában helyezték el a kis fémkoporsót, amely a csontjait őrzi.

A németújvári kripta már a középkor világába vezet, amikor nem önálló, temetőben, vagy a lakott területtől odébb álló mauzóleumokba temetkeztek a nemesek, hanem lehetőség szerint templomokba. A 18. század második felétől a törvény tiltotta ezt a temetkezési formát (közegészségügyi okok miatt), addig azonban a főnemesség és a köznemesek tehetősebb része is azokat a templomokat választotta nyughelyül, amelyek alapításában, fenntartásában érdekelt volt a család, így az ott szolgáló papok, szerzetesek folyamatosan eljárhattak a halott lelke üdve érdekében (a köznépet az épületek köré, kívülre, kevésbé frekventált helyekre helyezték el). A temetés történhetett a padozat alá, de önálló kriptába is. Az oltár előtt, a főhelyen többnyire maga az alapító kapott helyet, a család többi tagja a hajóba került, de természetesen az évszázadok során gyakran felszámoltak sírokat, rátemetkeztek a korábbiakra. A régebbi csontokat néha kiszórták, gyakrabban csontkamrákba, osszáriumokba gyűjtötték össze. 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo3.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo4.jpgÉrdekes és meghökkentő példája a hajó alatti kriptáknak Szerencs református temploma a vár felett. Ebben a feltehetően 13. századból származó, majd később bővített épületben választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé 1605-ben. Ám a templom leginkább nem róla, hanem az itt eltemetett Rákóczi Zsigmondról híres. A kriptatérbe egy faajtó felhajtásával juthatunk le, ahol a boltozatos térben az erdélyi fejedelem csontjait láthatjuk egy nyitott, csak műanyagburával fedett tumbában. A földi maradványok hitelessége azonban erősen vitatható, hiszen a csontok egy templomkerti sírból származnak, ahová akkor kerültek, amikor korábban eltávolították az összes templomon belüli temetkezést.

De térjünk vissza a mauzóleumokhoz, amelyeknek újabb reneszánsza következett el a 19-20. század fordulóján, párhuzamosan a historizáló, majd szecessziós építészet felfutásával, illetve a polgárság megerősödésével. A funerális építészet legmonumentálisabb darabja, a Kossuth-mauzóleum is ekkor épült a Fiumei úti sírkertben, ahol egyébként is a korszak legszebb síremlékeinek javát találjuk. Ezek jövője a nemzeti emlékezetben betöltött szerepük miatt biztosnak tűnik, sokkal szerencsétlenebb sors jutott a Törley-család mauzóleumának. A földi maradványaikat már a múlt század ötvenes éveiben eltávolították az épületből, amelyet – hiába a cég pezsgőjének töretlen népszerűsége – eddig még nem újítottak fel. Jól megépített szerkezetének hála még áll, ahogy a Wenckheim-család kriptája is Szabadkígyóson, azonban például a Bicske határában álló, Pollack Mihály tervei alapján 1847-ben Nagy Károly megbízásában épült mauzóleum már szinte megsemmisült. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ausztria: magyar a második legnagyobb kripta

Közös királynak közömbös az emléke?

Kassa: zarándokhely a fejedelem sírboltja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Királylány a templomfalban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170329szentmargitpozsony/ciml.jpgEgy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.

» tovább

Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább