Megújulásunk támogatója:  

Főurak, kripták, mauzóleumok

Esterházy Péter író augusztus 2-i temetése a gannai sírboltba szomorú alkalmat ad az arisztokrata családi sírboltokat bemutató körképnek.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/02.jpgAz Esterházy-család (s azon belül leginkább a pápai, tatai és csákvári grófi ág) a 19. században választotta a Veszprém megyei Gannát végső nyughelyül: itt épült fel 1808-tól Charles de Moreau neoklasszicista bazilikája, a Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom, amelynek altemplomában alakították ki a grófi családi kriptát. A római Pantheon mintájára, annak kicsinyített változataként 1818-ra felépült templom mauzóleumában jelenleg az Esterházy-család ötvenkét tagja nyugszik, az író halálát megelőzően 1999-ben volt az utolsó temetés.

Nem kevésbé ismert a Széchenyi-család sírkápolnája és sírboltja a Sopronhoz közeli Nagycenken. A plébániatemplomhoz közel 1778-ban nyitottak új temetőt, amelynek területét Széchényi Antal özvegye, Barkóczy Zsuzsanna engedte át a lakosoknak, s a temető akkori közepén kápolnát is építtetett. Ezt Széchényi Ferenc 1806 és 1819 között klasszicista előcsarnokkal és a családi mauzóleummal bővíttette ki. Ide a család tagjai később a Széchényi Ferenc által meghatározott rend szerint temetkezhettek, ma negyvennyolc Széchényi-családtag piheni itt. A leghíresebb közülük gróf Széchenyi István, akinek temetése, 1860 áprilisa óta a nemzeti emlékezet része és szinte folyamatosan élő zarándokhely a sírbolt.

Bár az első temetésre csak 1809-ben került sor a még el sem készült mauzóleumban, legkorábban elhunyt lakója Széchényi Pál pécsi püspök, kalocsai érsek, aki 1710-ben halt meg. 1811-ben hozták át a sopronbánfalvi kolostor kriptájából mumifikálódott porhüvelyét, amely ma az eredeti szegecselt tölgyfakoporsóba helyezett üvegkoporsóban megtekinthető. A sírkápolnát és a sírboltot 2015-ben újították fel.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo1.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/03.jpgAz Andrássy-család mauzóleumáért ma a kelet-szlovákiai Tőketerebesre kell utaznunk. Az Andrássyak által neobarokk főúri stílusban átépített kastélyhoz a 19. században alakították ki a hatalmas angolparkot, amely ma is gyönyörű. Itt egy mesterséges tó partján áll az Andrássy-mauzóleum, amely 1893-ban, Anton Meining tervei alapján épült, neogótikus stílusban. A négyszögletes alaprajzú, szimmetrikus, földszintes épület kívülről olyan, mintha egy templom kicsinyített mása lenne: kis torony, csúcsíves ablakok, ajtók, támpillérek. A kripta mennyezete csillagboltozatos. Itt nyugszik idősebb Andrássy Gyula gróf (1823-1890) miniszterelnök és felesége. Márvány szarkofágjukat Zala György szobrászművész alkotta, mellette a házaspár lányának, Ilonának bronzból megformált, térdelő szobra látható.

A családnak van egyébként kriptája Krasznahorkaváralján is: építtetője a közeli krasznahorkai vár és uradalom egykori utolsó birtokosa, gróf Andrássy Dénes (1835-1913) volt, aki rajongásig szeretett feleségének, a bécsi polgári származású, Andrássy (Hablawetz) Franciskának (1838-1902) kívánt méltó nyughelyet létrehozni. Végül maga is itt talált örök nyugodalmat – feleségéhez hasonlóan, carrarai márvány szarkofágban. 

Ausztria második legnagyobb kriptája (a bécsi Császári kripta után) a németújvári Batthyány-sírbolt. Batthyány (I.) Ádám építtette az 1640-es években a ferencesek számára a kolostort és a templomot, s alatta a kriptát is családi temetkezési helyül. Ugyan a kriptába a főbejárat a templomon kívülről vezet (a kapu fölött a halál angyalát és a hit figuráját láthatjuk), általában nem innen, hanem a templom szentélye mellett nyíló Loretto-kápolnán át lehet megközelíteni.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo2.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/04.jpgAz alapító kápolnával együtt összesen hat helyiségből és egy hosszú folyosóból álló kriptarendszerben bár a terek szerkezetileg épek, azonban hullik a vakolat és a maradványaiban is impozáns díszítő festés csupán nyomokban maradt meg. A templomhajó alatti II. terem fő helyén kapott helyet a család első hercegi rangú tagja, az 1772-ben elhunyt Károly József. A díszes ólomszarkofág (Balthasar Ferdinand Moll bécsi szobrász alkotása), ahogyan a többi koporsódísz nagy része is, megérett már a restaurálásra.

A kripta leghíresebb halottja azonban nem az első herceg, hanem az 1870-ben született Batthyány-Strattmann László, a „szegények orvosa”, aki meglehetősen boldogtalan és szegény gyermekkor, majd botlástól sem mentes ifjúság után a család mára világviszonylatban legtekintélyesebb tagjává vált (a hercegi címet csak 1915-ben nyerte el). László először Köpcsényben, majd 1915 után Körmenden alapított kórházat, ahol maga kezelte a betegeket, társadalmi és anyagi helyzetüktől függetlenül, így gyakran a gyógyszereiket is maga fizette ki. Már 1931-ben bekövetkezett halála előtt is „szent emberként” tisztelték. II. János Pál pápa 2003-ban avatta boldoggá.

Eredetileg boldog László maradványai is a kriptában nyugodtak (az V. számú teremben található kőszarkofágban), a boldoggá avatás előtt, 1988-ban azonban a templom bejáratánál kialakított kápolnában helyezték el a kis fémkoporsót, amely a csontjait őrzi.

A németújvári kripta már a középkor világába vezet, amikor nem önálló, temetőben, vagy a lakott területtől odébb álló mauzóleumokba temetkeztek a nemesek, hanem lehetőség szerint templomokba. A 18. század második felétől a törvény tiltotta ezt a temetkezési formát (közegészségügyi okok miatt), addig azonban a főnemesség és a köznemesek tehetősebb része is azokat a templomokat választotta nyughelyül, amelyek alapításában, fenntartásában érdekelt volt a család, így az ott szolgáló papok, szerzetesek folyamatosan eljárhattak a halott lelke üdve érdekében (a köznépet az épületek köré, kívülre, kevésbé frekventált helyekre helyezték el). A temetés történhetett a padozat alá, de önálló kriptába is. Az oltár előtt, a főhelyen többnyire maga az alapító kapott helyet, a család többi tagja a hajóba került, de természetesen az évszázadok során gyakran felszámoltak sírokat, rátemetkeztek a korábbiakra. A régebbi csontokat néha kiszórták, gyakrabban csontkamrákba, osszáriumokba gyűjtötték össze. 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo3.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20160724kriptak/allo4.jpgÉrdekes és meghökkentő példája a hajó alatti kriptáknak Szerencs református temploma a vár felett. Ebben a feltehetően 13. századból származó, majd később bővített épületben választották Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé 1605-ben. Ám a templom leginkább nem róla, hanem az itt eltemetett Rákóczi Zsigmondról híres. A kriptatérbe egy faajtó felhajtásával juthatunk le, ahol a boltozatos térben az erdélyi fejedelem csontjait láthatjuk egy nyitott, csak műanyagburával fedett tumbában. A földi maradványok hitelessége azonban erősen vitatható, hiszen a csontok egy templomkerti sírból származnak, ahová akkor kerültek, amikor korábban eltávolították az összes templomon belüli temetkezést.

De térjünk vissza a mauzóleumokhoz, amelyeknek újabb reneszánsza következett el a 19-20. század fordulóján, párhuzamosan a historizáló, majd szecessziós építészet felfutásával, illetve a polgárság megerősödésével. A funerális építészet legmonumentálisabb darabja, a Kossuth-mauzóleum is ekkor épült a Fiumei úti sírkertben, ahol egyébként is a korszak legszebb síremlékeinek javát találjuk. Ezek jövője a nemzeti emlékezetben betöltött szerepük miatt biztosnak tűnik, sokkal szerencsétlenebb sors jutott a Törley-család mauzóleumának. A földi maradványaikat már a múlt század ötvenes éveiben eltávolították az épületből, amelyet – hiába a cég pezsgőjének töretlen népszerűsége – eddig még nem újítottak fel. Jól megépített szerkezetének hála még áll, ahogy a Wenckheim-család kriptája is Szabadkígyóson, azonban például a Bicske határában álló, Pollack Mihály tervei alapján 1847-ben Nagy Károly megbízásában épült mauzóleum már szinte megsemmisült. 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Ausztria: magyar a második legnagyobb kripta

Közös királynak közömbös az emléke?

Kassa: zarándokhely a fejedelem sírboltja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2016.07.24


Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (2) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emlékmű (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (9) felújítás (1) felújítás (10) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (5) határon túl (1) határon túl (5) Helikon (1) helyreállítás (2) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (2) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (5) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (4) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (9) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagyváradi vár (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírbolt (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (2) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (1) vár (3) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)