Zrínyiújvár: feltárásra vár a halál kútja

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150923zrinyiujvar/ciml.jpgZrínyi Miklós egykori erődje az egyetlen hely, amely Magyarországon őrzi a katona és költő emlékét. Túl jól őrzi.

2015.09.23
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150923zrinyiujvar/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150923zrinyiujvar/02.jpgA mai Zala és Somogy megye határán, Belezna és Őrtilos között, az országhatárhoz alig néhány tucat méternyire áll az erdő mélyén az buckás kiemelkedés, amely Zrínyi Miklós hajdani erődjének, Zrínyiújvárnak a maradványait őrzi. Megközelíteni a kis patak fölött átívelő fahídon lehet – amit azonban életveszélyessé nyilvánítottak. Még ha akarat lenne is a megjavítására, ki rendelné meg, ki venné át és ki tartaná fenn? A sok megye és falu közt elvész a várrom is.

Sokáig meg sem lehetett közelíteni ezt a területet a határ közelsége miatt. Bár az erőd helyét még egyetemista koromban azonosítottam, a kutatás csak évtizedekkel később kezdődhetett el Sajnos nem átfogó tervásatásra kell gondolni, hiszen általában a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert néhány százezer forintból ástunk évről-évre. Többnyire önkéntesek dolgoztak, régész hallgatók, a közszolgálati egyetem tisztjelöltjei, a feltárt szelvényeket pedig közmunkások temették vissza” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Vándor László régész, a Zala Megyei Múzeum nyugalmazott igazgatója. „A vár fennállásának időtartamához képest jelentős a leletanyag is, de egy ilyen jelentőségű és horderejű munkát nem lehet ilyen költségvetéssel belátható időn belül elvégezni.

A Mura magaspartjára 1661-ben építtetett Zrínyi Miklós erődöt. A célja az volt, hogy biztosítsa a török területre észak felé betörő csapatok mozgását. Korábban gyakran megesett ugyanis, hogy a horvát oldalról Kanizsa irányában portyázók a mai szabályozatlan Mura áradása, vagy jégzajlás miatt a túlparton rekedtek. A folyó átkelőjét biztosította tehát az erődítmény, amelynek építőanyaga elsősorban a tüzérségnek jobban ellenálló fa és föld volt. A már azonosított parancsnoki épület – ennek helyén állnak ma az emlékművek, illetve a tájékoztató tábla – szintén könnyűszerkezetes faház volt, nem a csaknem korabeli német térképen (az egyetlen egykorú ábrázoláson) látható barokk kastély. A tervek szerint az erőd Muraközt és az osztrák területeket is védte volna előretolt helyőrségként, ám mindössze három éven át használhatták.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150923zrinyiujvar/allo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150923zrinyiujvar/03.jpg1644. januárjában innen indította Zrínyi a híres téli hadjáratot, melynek során egészen Eszékig hatoltak, miután megostromolták, majd elfoglalták Pécset is, ám a hadi vállalkozást nem sikerült eredményesen folytatni. Áprilisban Zrínyi már nem tudta bevenni Kanizsát, a megosztott császári hadvezetés miatt szétesett a hadjárat. Májusban átkelt a Dráván Köprülü Ahmed nagyvezír, júniusban pedig megkezdték Zrínyiújvár ostromát.

Bár a köztudatban Montecuccoli-t szokták okolni a hadjárat sikertelenségéért, sőt azzal vádolták évszázadokon át, hogy végignézte az erőd pusztulását, a korabeli iratokat áttanulmányozva, nem ez volt a helyzet. A császári csapatok aktívan támogatták Zrínyiújvár védelmét, sőt a három hét után bekövetkezett végső rohamnál már ők védték a falakat és haltak hősi halált. Azt persze nem tudjuk, hogy ezek a katonák osztrák, horvát, vagy magyar nemzetiségűek voltak-e. Az erődmaradvány iránt egyébként a horvátok is egyre inkább érdeklődnek, hiszen az elmúlt időben testvére, Péter mellett mind népszerűbb lett Zrínyi Miklós is” - tette hozzá Vándor László. „Ehhez az utolsó rohamhoz tartozik egy érdekes, megrázó történet is. Zrínyi ugyanis még az év elején feldúlta Türbét is, Szulejmán szultán belső szerveinek temetkezési helyét, s elhozták onnan a síredény fölé helyezett zászlót, amit aztán az erőd kútja fölé tűztek ki. A Zrínyiújvárat elfoglaló törökök visszavették a zászlót, s mielőtt felrobbantották a várat, mintegy bosszúból a kútba hajították a várvédők holttestét. Már azonosítottuk ezt a kutat, vagy ha a legenda igaz, gigantikus sírhelyet, de a feltárására profi technikára van szükség, hiszen az akár 20-30 méter mély kútban nem kockáztathatjuk az önkéntes segítőink életét. Az állam segítségére várunk hát, hiszen ez a hely az egyedüliként Magyarországon, amely őrzi Zrínyi Miklós emlékét.

 

Zrínyiújvár maradványai a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Királylány a templomfalban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170329szentmargitpozsony/ciml.jpgEgy legenda szerint Árpád-házi Szent Margit csontjai egy pozsonyi templom falába rejtve várják a feltámadást. Magyar szentek elveszett és meglévő maradványairól dióhéjban.

» tovább

Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább