Eger: székesegyházhoz tartozó kerengőt találtak

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/ciml.jpgLezárult a középkori egri székesegyház próbaásatása, amely nem várt új tudományos eredményeket hozott. Az is kiderült, hogy a maradványok egy részét korábban épp a műemlékvédők pusztították el.

2016.06.19
Forrás: Buzás Gergely - Archeologia

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/02.jpgAz egri vár fejlesztési programjának kiemelt fontosságú eleme a középkori egri székesegyház műemléki helyreállítása – írja Buzás Gergely az Archeologián megjelent beszámolójában. Az 1800 körül lebontott majd a XIX. század második felétől egy évszázados régészeti munkával feltárt középkori katedrális a középkori Magyarország egyik legnagyobb temploma volt és romjai ma is impozáns részei az egri vár épületegyüttesének. Sajnos az 1960-70-es évek elhibázott műemlék-helyreállítási koncepciója – amelyet tovább súlyosbítottak a 2000-es években elvégzett drénezési munkákkal – súlyos károkat okoztak a középkori épületmaradványokban, így a teljes pusztulás elkerülése érdekében mára elkerülhetetlenné vált a katasztrofális állapotban lévő rom megóvásának újragondolása. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges a középkori székesegyház épületének, építéstörténetének alapos megismerése. Évtizedek óta, több kutató munkája révén folyik ma is a székesegyház faragott kő emlékeinek tudományos feldolgozása, amelynek eredményeként a közelmúltban megnyílhatott a vár újrarendezett kőtár-kiállítása is. Ennek kapcsán új elméleti rekonstrukciók is készültek a középkori katedrális egyes építési fázisairól. Közben az egri Dobó István Vármúzeum munkatársai a korábbi ásatások dokumentációjának összegyűjtését és rendszerezését is megkezdték. Az idén pedig végre megindulhattak az újabb régészeti kutatások is. 

A Forster Központ által menedzselt próbafeltárást a Salisbury Kft. a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumával és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékével együttműködésben, Buzás Gergely vezetésével végezték el az elmúlt két hétben. A kutatás legfontosabb új eredményei a templom északi oldalán nyitott szelvényekben tárultak fel. Itt már az 1930-as évek óta jelentős régészeti kutatások folytak. 1937-38-ban feltárták a Szent István király tiszteletére szentelt templom alapfalait: egy egyenes szentélyzáródású, egyhajós románkori kápolnát ami fölé a XV. században egy poligonális szentélyzáródású, támpilléres teremtemplom épült. Tőle délre, a székesegyház északi homlokzata mentén 1966-ban Kozák Károly egy kelet nyugati irányú falat talált, ám ennek korát és funkcióját nem vizsgálta.  Az ásatás meglepetése volt, hogy az 1937-38-as ásatás során kiásott majd visszatemetett alapfalak mellett, az egykori ásatási szelvény visszatöltésében, egy kupacban nagy mennyiségű kerámia és kályhacsempe töredéket találtak a későközépkortól a XX. századig terjedő időszakból. Nyilvánvalóvá vált, hogy 1938-ban az ásatás kiselejtezett leleteit visszaöntötték az ásatási szelvénybe, amikor a romokat visszatakarták.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/03.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/06.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20160619archeologiaeger/04.jpgA kutatás során kiderült hogy ez a Kozák Károly által már megtalált, 65 centiméter széles, kváderkövekből épült fal egy kerengő fala, amely a románkori székesegyház északi oldalához csatlakozott. Megtalálták a fal északkeleti sarkát és keleti szárnyának indítását, mögötte pedig egy keleti épületszárny falmaradványait is. Ezen a részen a kerengő mögötti épületszárnyban egy válaszfal csonkjai is előkerültek, bár 2000-es években lefektetett csatornák és kábelek árkai csaknem teljesen elpusztították a maradványait.  A kerengő déli és keleti szárnya 2-2,5 méter széles volt, és benne számos kőlapokból összeállított Árpád-kori sír helyezkedett el. Egy ilyen sír maradványait a kerengőfal udvar felőli oldalán is megtaláltuk, de a 2000-es években kiásott dréncső-árok ennek nagy részét elpusztította. Ez az árok pusztította el a kerengő délnyugati sarkát is.

Az egri káptalani kerengő felfedezésének különös jelentőséget ad, hogy a középkori Magyarország területéről eddig még nem ismertünk székesegyházi kerengőket. Ez az épülettípus ugyan szinte általánosnak nevezhető a középkori Európában, magyarországi léte mindezidáig vitatott volt. Az egri példa azonban igazolja, hogy a középkori Magyarországon éppúgy épülhettek kerengők a székesegyházak mellé, mint Európa többi részén.

 

 

Buzás Gergely teljes cikke az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

Kapcsolódó cikkek:

Eger: nyitás az Emlékhelyek Napján

Törökök réme lett a korábbi szentély

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább

Róma fotópályázat: eredmények és kiállítás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917romafotoeredmeny/ciml.jpgMegnyílt a Róma örök, a város változik című fotókiállítás a Fürdő múzeumban. Most kiderül, kik győztek, s mely képek láthatóak a tárlaton.

» tovább

Táblát kap végre az elfeledett építész

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170914honelemlektabla/ciml.jpgSzeptember 16-án szombaton felavatják Hőnel Béla emléktábláját Mosonmagyaróváron, hajdani lakóháza, a postapalota homlokzatán.

» tovább