Megújulásunk támogatója:  

Királyi sarjak és kakukkfiókák

Egy dinasztia genetikai vonala - legalábbis férfiágon - akár meg is szakadhatott anélkül, hogy a kortársak tudtak volna róla.
Egy dinasztia genetikai vonala - legalábbis férfiágon - akár meg is szakadhatott anélkül, hogy a kortársak tudtak volna róla.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101226kiralysirok2/005.jpg

A cikk első része: Örökre elvesztek a magyar királyok?

Természetesen nincs rá bizonyíték, azonban a statisztikai adatok szerint nem kizárható, hogy az uralkodói dinasztiákba bekerülhettek kakukkfiókák. Az ilyenekkel szemben tehetetlen a tudomány, ha csupán az apai ág DNS-ét vizsgáljuk” - mondta a műemlékem.hu-nak Mende Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete Archeogenetikai Laborjának vezetője. „Ezért is vélem úgy, hogy egy-egy király azonosítása csak a különböző tudományágak, az archeogenetika, az antropológia, a régészet és sírmellékletek kapcsán a művészettörténet összehangolásával lehetséges” - tette hozzá.

A középkori magyar történelemből elsősorban Könyves Kálmán második feleségének, Eufémiának a hűtlensége közismert. Őt a király házasságtörésen kapta, s azonmód hazaküldte apjához, a szuzdáli és perejaszlavi fejedelemhez. Fia, Borisz később trónkövetelőként lépett fel. Azt is felvetették, hogy az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András is kakukkfióka volt, mert apjának, a hivatalosan el nem ismert István hercegnek esetleg nem II. András, hanem Apodfia Dénes, egy korabeli főúr volt az apja. Nem bizonyított persze Estei Beatrix, II. András utolsó feleségének a hűtlensége, ahogyan azt sem tudjuk, hogy voltak-e hasonló esetek az uralkodói dinasztiák esetében, hiszen a házasságtörések zöme – ahogy ma is – nyilván rejtve maradt.

A Székesfehérváron eltemetett királyok közül valószínűleg a morfológiai vizsgálatok alapján Habsburg Albertnek tartott maradványok genetikai azonosítása volna a legegyértelműbb, hiszen az 1439-ben elhunyt uralkodó fia, V. László 1457 óta (egy 1986-os antropológiai vizsgálatot leszámítva) háborítatlanul nyugszik a prágai Szent Vitus-székesegyházban. Így László DNS-éhez hozzá lehetne keresni az apjáét, vagyis csupán egyismeretlenes volna a megoldásra váró egyenlet” - jelentette ki a kutató. „Azonban DNS-vizsgálatnál rendkívül fontos a minta tisztasága, hiszen csak így várható korrekt eredmény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101226kiralysirok2/009.jpgTöbbismeretlenes egyenletet kellene viszont megoldaniuk a kutatóknak a szintén Székesfehérváron eltemetett I. Károly (Károly Róbert) és fia, I. (Nagy) Lajos azonosításakor. Segítség lehet viszont, hogy Lajost a székesegyház Katalin-kápolnájában temették el, amelynek helyén viszonylag épségben és dokumentáltan maradtak meg a temetkezések. Miután a kápolnát I. Lajos építtette, valószínű, hogy az övé volt az első, legmélyebben lévő sír. Szintén segítség lehet, ha ismerjük az elhunyt egykori betegségeit. I. Lajos a források szerint leprában szenvedett, ami nyomokat hagyhat a csontokon. Ám a korszakban más itt eltemetett személynek (hiszen főurak és főpapok is temetkeztek a bazilikában) is lehetett leprája, vagy hasonló deformitást okozó betegsége, így önmagában egy ilyen maradvány sem volna perdöntő bizonyíték. Ráadásul például a lepra csontokon megmaradó nyomai (ahogyan a betegség is) nagyban függnek az egyén immunreakciójától, tehát nem szükségszerű a megjelenésük.

Még ennél is nehezebb – talán lehetetlen – volna I. (Hunyadi) Mátyás vélelmezett csontmaradványainak pusztán DNS-alapú azonosítása, hiszen apját, Hunyadi Jánost Gyulafehérváron temették el, azonban a Szent Mihály templomban lévő kőszarkofágokban már nem lelhetők fel a Hunyadiak fiági maradványai.

Nagyon sok buktatója van tehát az ilyen „személyre szabott” azonosításnak. Önmagában a genetikai, archeogenetikai módszerektől várni a csodát felesleges. Ezzel együtt természetesen lehet értelmet adni a székesfehérvári székesegyház feltárása során előkerült maradványokat genetikai vizsgálatának” - összegezte Mende Balázs. „Célzott és megválaszolható kérdéseket kell azonban már a kutatás kezdetekor feltenni, hiszen a téves prekoncepciók tévútra vihetnek. Ha ismerjük és elfogadjuk a korlátainkat, eredményeket hozhat egy újabb vizsgálat, ám a székesfehérvári bazilikában feltárt emberi maradványok királyi személyekkel történő azonosítása – véleményem szerint – jelenleg meghaladja tudásunkat

 

A cikk első része: Örökre elvesztek a magyar királyok?

 

Hányatott sorsú magyar királytemetkezések:

Várad még várhat Szent Lászlóra és Zsigmondra

Járólap lehet a király sírköve

Sírok és kápolna a vármegyeháza alatt

Egy napra nyitják fel a király sírját

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Szöveg: Kovács Olivér
2010.12.27


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)