Megújulásunk támogatója:  

Elpusztult, így megmaradt a fejedelem műhelye

17 éven át üzemelt a pataki vár tövében I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. Halála után abbahagyták a munkát, az épület sorsát tűzvész pecsételte meg. Ennek köszönhetjük, hogy a felbecsülhetetlen érték ránk maradt.
17 éven át üzemelt a pataki vár tövében I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye. Halála után abbahagyták a munkát, az épület sorsát tűzvész pecsételte meg. Ennek köszönhetjük, hogy a felbecsülhetetlen érték ránk maradt.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/rakoczi.jpgA cikk első része

Magyarországon a felvidéki városokban már Mátyás idejében is öntöttek ágyúkat, ezek a műhelyek azonban nem maradtak fenn. Buda eleste és az ország három részre szakadása után a Magyar Királyság fegyver- és lőszerellátását is jelentős részben külföldről, főként a Német-római Birodalomból, valamint a bécsi Arzenálból biztosították. Az erdélyi fejedelmeknek Gyulafehérváron volt öntőműhelyük.

Az ágyúk nem csak a pontosság, hanem a tűzgyorsaság szempontjából is fejlődtek. A 16. században – űrmérettől függően – napi 30-60 lövést lehetett leadni, ezt I. Rákóczi György korára 50-100 lövésre sikerült feltornázni. A 16. század közepén a bronzból öntött ágyúk mellett megjelentek a öntöttvasból készült ágyúk is, elsőként Angliában. Anglia részben ezeknek, valamint jobb hajóinak, jól képzett matrózainak és hajótüzéreinek köszönhette, hogy a 16. század utolsó harmadában fölénybe került a tengereken a spanyolokkal szemben. Ugyan a vaságyúk erősebbek voltak a bronzból készülteknél és a hatótávolságuk is nagyobb volt, a kétféle anyaghasználat évszázadokon át egymás mellett élt.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/keretes.jpgFelbecsülhetetlen jelentőségű a sárospataki műhely, hiszen a korból nem ismerünk hasonlót a mai Magyarország területén. Ráadásul európai viszonylatban is rendkívül ritka az ilyen épen maradt leletegyüttes, nem csoda, hogy a külföldi szakembereknek is felkeltette a figyelmét” - állítja Domokos György.

 

Segített a pataki diák

Most megállva a pataki vár tövében, a műhely impozáns romjai mellett, kis fantáziával könnyedén elképzelhető, milyen volt Sárospatak I. Rákóczi György korában. A vár falai már akkor is álltak, igaz, a mai formájukat csak a 19. századi átépítések során nyerték el. Ahol a várárkot kísérő sétány fut, ott egykor a város főutcája húzódott, nyílegyenesen a 15. században gótikus stílusban épített – ma is álló – Szent János plébániatemplomig. Mögötte már városfal kezdődött, amely körülölelte az egész területet.

A műhely létezéséről sok írásos emlék maradt fenn, négy benne dolgozó öntőmesternek még a nevét is ismerjük. A helyét sejtették a szakemberek, ám a feltárást nagyban segítette a véletlen is.

Sándor József öntőmérnök Sárospatakon tanult, egy osztályban a Rákóczi Múzeum későbbi igazgatónőjével, Jósvainé Dankó Katalinnal. A mérnök kapcsolata Patakkal és a történelmi emlékekkel később sem szakadt meg, 2003-ban, a Rákóczi szabadságharc kétszázadik évfordulójára a Magyar Öntészeti Szövetség akkori elnökeként frissen készített acélágyút ajándékoztak a múzeumnak, amely azóta is megtekinthető a várkastély udvarán.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/005.jpgA több mint háromszázötven éves ágyúöntő műhely megtalálásának lehetősége természetesen rögvest foglalkoztatni kezdett, amint egy beszélgetésen értesültem róla” – mondja Sándor József. Az öntőmérnök saját vállalkozásának bevételéből két évben is hozzájárult a feltárás folytatásához.

Mind a magyar, mind a külföldi szakemberek csak mostanság értesülnek a műhely létezéséről, ám már az elmúlt hónapokban sok kolléga ment el Sárospatakra, hogy megnézze azokat” – teszi hozzá Sándor József. „Olyannyira ritka a még hasonló lehet is, hogy valósággal a szakmánk történelmébe pillanthatunk bele.”

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/006.jpghttp://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/009.jpg

Elpusztult, így megmaradt

A feltárás tehát elkezdődött, azonban az épület kiterjedése minden évadban meglepte a régészt. A falnak csak nem akart vége lenni, futott és futott tovább. Így az épületnek a délnyugati sarkáig még a feltárás harmadik évében sem sikerült eljutniuk.

Legalább huszonhatszor huszonhat méter kiterjedésű lehetett az öntőüzem” – magyarázza Ringer István. „Egyszintes volt, vaskos falakkal és minden bizonnyal nagyon komoly ácsolt gerendaszerkezettel, hiszen azokra erősítették fel a csigákat, amelyekkel az ágyúk és harangok roppant bronztestét mozgatták."

1631-ben építették ki az öntőműhelyt, néhány hónappal azután, hogy I. Rákóczi Györgyöt erdélyi fejedelemmé választották a segesvári országgyűlésen. A család ezután Erdélybe költözött, ám a birtokaik központja továbbra is Sárospatak maradt. A fejedelemasszony sokat időzött a városban – az időszak a sárospataki kollégium egyik fénykora – s minden bizonnyal gyakran idelátogatott a fejedelem is, ha másért nem, Zsuzsanna és az öntőműhely kedvéért.

I. Rákóczi György 1648 októberében azonban meghalt. „Ezután gyakorlatilag elsorvadt az üzem” – mondja Ringer István. Lorántffy Zsuzsannának fontosabbak voltak a könyvek, mint a fegyverek. A műhely sorsát azonban egy tűzvész pecsételte meg, amely 1672-ben söpört végig a városon.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/010.jpgA feltárás során érdekes adatokat szereztünk az épület utolsó óráiról” – idézi fel a régész. Az egyik, mintegy ötször három méteres szoba padlóján ugyanis szétszóródott pénzt, és elszenesedett terményeket, füge és dió maradványait találták meg. „Nem tudjuk, ki lehetett a helyiség utolsó lakója, de a lángok miatt ugyancsak sietősen hagyhatta el lakhelyét” – teszi hozzá Ringer István.

A súlyosan megrongálódott épület falainak egy részét visszabontották, a területre pedig másfél méteres feltöltés került. Ennek köszönhető, hogy nem hordták szét valamennyi tégláját, kövét.

Lorántffy Zsuzsanna 1659-ben azt írta végrendeletében, hogy családja kihalása esetén „az egész nemes Magyarországra” hagyja Sárospatakot. Az öntőműhely fölé a bemutatásig védőtetőt építettek, s jelenleg a tervezés folyik, miként lehetne Magyarország egyik első gyárát megmutatni a nagyközönségnek.

Így talán rövidesen látható lesz I. Rákóczi György öröksége is.

 

A riport átdolgozott másodközlés a National Geographic Magyarország engedélyével

 

A sárospataki várkastély a műemlékem.hu adatbázisában

 

2009.08.05


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)