Győzhetetlen vár: kötet Csobáncról

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170304csobanckonyv/ciml.jpgHangodi László történész műve roppant alapos munka, Csobánc történetének több mint három és fél évszázadát dolgozza fel.

2017.03.04
Írta: Kovács Olivér

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170304csobanckonyv/01.jpgNemrégiben jelent meg Hangodi László történész Csobánc vára és a Gyulaffyak 1300 – 1669 című könyve. A mű már megjelenésével is tekintélyt parancsol: kemény borítójú, nagy alakú, a függelékekkel együtt csaknem háromszáz oldalas munka, ami azt sugallja, hogy a szerző aligha a Balaton-felvidéken nyaraló turisták farzsebbe való könnyű esti olvasmányának szánta. Ez a gyanú már az első oldalaknál igazolódik, azonban könyv – ha rááll az olvasó szeme, agya a régiségük okán szövegértést követelő források megértésére – váratlanul olvasmányos, már csak ezért is, mert lapjain a családtörténet és a középkori előzmények után a Mohácsot követő törökellenes harcok, a végvárvonal története elevenedik meg. A könyv ebben a tekintetben jelentősen túlmutat önmagán, hiszen Csobáncon kívül Hegyesdről, Szigligetről, Tihanyról, vagyis a Veszprémtől nyugatra húzódó térség történetéről is ad olvasnivalót. A források elénk tárják a végvárak mindennapjait, a hadjáratoktól az egyszerű csetepatékig.

A szerző érdeme, hogy nem okoskodik, nem ítél. A történelmi figurák – különösen a jelentősége okán szinte főszereplőként megjelenő Gyulaffy László, a bajvívó, az „Achilles Hungaricus” - a források, saját szavaik, cselekedeteik által bemutatva jelennek meg. Persze az olyan alcím, mint az „Egy jellemkép árnyoldala” elárulja, hogy korántsem hiba nélküli emberről esik szó, ám a szerző itt sem fejtegetésekbe bocsátkozik, hanem megmarad a források felidézésénél. Persze tudjuk, hogy nem Grál lovagok harcoltak a 16-17. században a végeken, ám pusztán az egymás közötti konfliktusok bemutatása figyelmeztet arra, hogy a harci cselekményeket aligha lehet a jól és rosszak küzdelmévé egyszerűsíteni. Rajta kívül sok-sok érdekes sors, jellem villan fel, a halálra vert gazdától a szadista bérencen át az árulókig – elmélyedve a könyv lapjai közt egy hús-vér világ bukkan elő.

A kötet arra is figyelmeztet, hogy mennyi mindent nem ismerünk még. A legjobb példa talán erre Csobánc városa, amit még Bél Mátyás is ragyogó mezővárosként írt le, Rómer Flóris azonban csupán romjaiban láthatta. A szerző másutt udvarházakat is azonosít, ami azt mutatja, hogy szisztematikus régészeti kutatómunkával sok új adatot nyerhetnénk a térség közép- és kora újkoráról.

Hangodi László új kötete tehát pompás, nagyívű munka, feltehetően alapolvasmány a témában elmerülni szándékozók számára. A hozzájutást némiképp nehezíti, hogy csak Tapolcán, két helyen – a Főtéri-, illetve a Talentum könyvesboltban – lehet megvásárolni. Ám a végvárakba való bejutást is nehezítette egy-egy kaptató: ezért a könyvért is érdemes erőfeszítéseket tenni.

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Megmutatják Szolnok láthatatlan várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170326szolnokivar/ciml.jpgBár ami egyszer már elpusztult, nem teremthető újra, megmutatni még meg lehet. Részben digitálisan éled újra a helyszínen a szolnoki vár.

» tovább

A Holtak útja a Baradla-barlangban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170322baradla2/ciml.jpgKéső bronzkori temetkezések sokasága, halotti rítusok jelei, elrejtett kincsleletek – folytatjuk a Rezi Kató Gábor őskoros régész által írt összefoglalót a Baradla-barlangról.

» tovább

Miért éppen a Szepesség?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170319szepesseg/ciml.jpgAz egykori Szepes vármegye sok szempontból az ország egyik legfejlettebb térsége volt – épített öröksége is kimagasló.

» tovább

Ötven éve maradt a zsámbéki romtemplomnak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315zsambektempl/ciml.jpgSzakértők szerint jó esetben fél évszázadig tartható fenn még romként a zsámbéki templom. A kőpusztulás jelentős, halódik a szerkezete is.

» tovább

Átadták az örökségvédelmi díjakat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170315dijatadas/ciml.jpgÁtadták a Műemlékvédelemért – Forster Gyula-díjat, illetve a Régészeti örökségért – Schönvisner István-díjat a nemzeti ünnep alkalmából.

» tovább