Megújulásunk támogatója:  

Tető: múlttá válik a jelen

Az ivánci templom tetőfelújításának kapcsán interjú Híves Zsolttal a TONDACH Magyarország Zrt. projekt szaktanácsadójával.
Az ivánci templom tetőfelújításának kapcsán interjú Híves Zsolttal a TONDACH Magyarország Zrt. projekt szaktanácsadójával.

- Milyen speciális problémák merülnek fel egy templomtető felújításakor?

- A templomoknál a gerincképzést általában habarcsos technikával szokták megoldani: ez egy hagyományos technológia, de néha a műemlékvédelem ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a technikát használjuk. A gerinckiképzésnél nem a mostani száraz kiképzést alkalmazzák, hanem malterba rakják a gerincet. Ez azért okozhat problémát, mert nem mindig a megfelelő minőségű habarcs kerül felhasználásra. Ha nem fagyálló habarcsba rakják a gerinccserepeket, akkor a felfagyások miatt kb. 5-10 év alatt lefagy a tetőről. Ráadásul, ha a cserepet összekenik habarccsal, azt nem lehet letisztítani, tehát nagyon speciális és nagy gondosságot igénylő technikáról van szó. A TONDACH Magyarország Zrt. 2010. óta szervez speciális habarcsos technológiát bemutató képzéseket, illetve a cég ausztriai gyáregységéből szállít be egy speciális fagyálló ragasztóhabarcsot, amit ajánlunk az ilyen hagyományos felújításoknál. Ez a habarcsos technikát leginkább a tradíció miatt használják. Valamikor a hóbefúvások miatt alakulhatott ki, hogy a víz ne jusson be a gerinccserép alá, de ma már a szellőzőszalag használatával ennek szükségessége megszűnt. 

- Gondolom egy műemlék tetőfelújítás kicsit másképp halad, mint egy egyszerű családi ház felújítása?

- Műemléki felújításoknál is vannak könnyebb és nehezebb esetek. Az egyik legjellemzőbb kérdés az alátétfólia alkalmazása. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal általában nem engedi a fólia használatát, azt a cserépfedés végeztével vissza kell bontani, vagy fel sem szabad rakni. Igaz, hogy ez külsőleg nem is látszik, de az átvételi munkaellenőrzés folyamán ezt is megvizsgálják. Pl. a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem cseréptetőjének a felújításakor is az történt, hogy felrakták az alátétfóliát, majd a munka végeztével le kellett vágni a szarufa közé eső részeket az élek mentén. Ideiglenesen lehetett csak fent, amíg folyt az ács- és a kapcsolódó bádogos munka.

- Miért fontos a fólia használata?

- A fólia másodlagos védelmet biztosít a vízzárásban. A kiselemes cserépfedés vízzáró fedésnek minősül, vagyis nem vízhatlan fedés. Ez azt jelenti, hogy nedvesség juthat a tetőtérbe, de ennek a nedvességnek adott időn belül távoznia kell, és ez nem okozhat kárt sem a tető szerkezetében sem a lakótérben. De a fólia beépítésével egy vízhatlan fedés jön létre. Németországban egy építésügyi szabály rögzíti, hogy a magasabb rendű épületeknél kötelező beépíteni az alátéthéjazatot. Magyarországon nincs ilyen előírás, ezért a németországi előírását vesszük útmutatásként figyelembe. Az emberek nagy része megérti, hogy ezen nem érdemes spórolni. Amire az alátéthéjazat választásánál oda kell figyelni: az alkalmazott fedési elem előírt hajlásszöge, a tető tervezett hajlásszöge, a tetőtér hasznosítási jellege, a tető bonyolultsága, esetleg a különleges időjárási körülmények. Amennyiben a fólia nem megfelelő minőségű, anyaga tönkremegy, és nem biztosítja a korábban említett másodlagos védelmet. 

- Mivel vannak fedve általában a templomok?

- A jellemző a kerámia cseréptető. A templomok vagy szalagcseréppel, vagy hódfarkú cseréppel vannak fedve. Még a palafedés is előfordulhat. A fémfedés nem jellemző, mert az egy drága és speciális tetőfedőanyag. A tetőnek csak egy részét, amit cserépfedéssel nem tudtak megoldani, pl. a templomtornyot, vagy az apszist fedik le fémlemezzel. Vidéki templomoknál itt-ott találkozhatunk fém hullámtetővel is. Előfordult olyan felújítás, hogy betoncserépre cserélték a hullámtetőt, de az épület statikailag nem bírta el a tető súlyát, a falakat szétnyomódtak, úgy kellett vonóhoroggal összehúzatni a falakat. Templomfelújítások esetében mindenkinek – még a műemlékeseknek is – a hornyolt vagy hódfarkú kerámiacserép felé hajlik a szíve. Az extra XXL méretű cserepek – bár tökéletes vízzárást biztosítanak – nem kedveltek a templomtetők esetében, mert nincs történelmi előképük, ezért nem hagyományos megoldás. A műemlék épületeknél szinte kivétel nélkül inkább a hódfarkú cserepet használtak és a felújítás során is ezt használják. Ezek a cserepek a hornyolt íves- vagy egyenesvágású tetőcserepek. A hornyolt cserépfedés esetében a négyzetméterenként felhasznált cserepek száma 18-20 darab, míg a hódfarkú cserepek esetében 31-32 darab kell, így nem csak a költsége, hanem a négyzetméterre eső súlya is valamivel kisebb. Azért is a hódfarkú cserép az elterjedtebb a templomokon, mert ívelt formákat és toronykúpokat, a szentélyeket csak hódfarkú cseréppel lehet burkolni. Az oka, hogy a hódfarkú típusú cserepeket két oldalukon vágni lehet annak érdekében, hogy beépíthető legyen és a vízzárást is biztosítani lehessen.

- Milyen vonzata van, hogy a kerámiacserép könnyebb, mint a betoncserép? 

- Az ácsszerkezetet kell a tető súlyának megfelelően kialakítani. Minél nehezebb a cserép önsúlya, annál erősebb fedélszerkezet szükséges. Tehát nagyon fontos a cserép önsúlyát figyelembe venni az új építéseknél is, de különösen a felújítások esetében. Ez leginkább a palafedések esetében okozhat problémát. A palának az önsúlya igen kicsi, és ebből kifolyólag az ácsszerkezetet sem készítették erősre, a szaruállások ritkábbak, mint a cserépfedéseknél, illetve a lécezés is más. Ezért a tetőfelújítás esetében, minden esetben meg kell vizsgálni a tetőszerkezetet, hogy statikailag megfelel-e a nagyobb önsúlyra.

- Lehet-e egy tetőnek csak egy-egy részletét kicserélni?

- Előfordul, hogy a tetőnek csak egyes részeit, a tönkrement tartóelemeket és léceket cserélik ki. A kerámia tetőcserepek hosszú, 80-100 év élettartalmúak, általában többször is felhasználhatók. A problémás részek lehetnek a falcsatlakozások, toronycsatlakozások, mert ezeknél az illesztéseknél a víz bejuthat a tetőtérbe és ez tönkreteszi a fa részeket. Ebben az esetben a károsodott faanyagot cserélni kell.

- Mennyire elterjedt a régi cserepek visszarakása?

- A felújítások pályázati pénzekből valósulnak meg, ahol fontos a minőség és a garancia. A régi leszedett cserepeket vissza lehet tenni, de nem lesz garanciája, így ezeket a szakhatóságok nem tudják elfogadni. Például Grazban, vagy több műemléki belvárosban a tönkrement cserepek helyett új cserepeket raknak be, akár 10-15 darabot is. Ezek idővel összeérnek és ezek az új felületek sem okoznak esztétikai problémát az ódon tetőfelületen. Tökéletesen megfér egymás mellett a több száz éves cserép és a vadonatúj. A kerámiának az a jellemzője, hogy patinásodik, mattul, fog rajta az idő. Ez a patinásodás nem egyformán következik be, minden cserép különböző módon patinásodik, ezért a tetőfelület egy kellemes, harmonikus, nem egységes színben pompázik. A TONDACH Magyarország Zrt. az ilyen belvárosi felújításokhoz vezette be az Óvárosi csomagot, hogy az új tető olyan hatást keltsen, mintha több száz éve készült volna és több fajta adott készletből felhasznált cserépből készült volna. Ez az „Óvárosi csomag“ hódfarkú cserepekből áll és a csomagon belül a cserepek különböző színűek és különböző formájúak, egyenesvágású, szegmensvágású, félköríves vágású, sőt a cserép vastagsága is változó. Magyarországon már felhasználásra került ez az “Óvárosi csomag“ egy templom felújításakor, nagyon egyedi és szép tetőfelület készült el.

- Mitől rongálódik meg egy-egy cserép? Jégeső vagy a szél teszi tönkre?

- A jég önmagában nem szokott kárt tenni a tetőben, a jégesőt ki kell bírja a cserép. Inkább a szél sodorta dolgok, cserepek tudnak töréskárt okozni, amit a szél felkap, továbbvisz és „görget“. A felkapott cserepek rongálják meg a tetőt magát. A tetőt mezőközépen csak extrém méretű szélvihar tudja megbontani. Ha a cserepek nincsenek teljesen lerögzítve a szélső peremrészeken, akkor a szélvihar meg tudja kezdeni a tetőfelületet és a megbontott tetőben tud igazán komoly kárt okozni. Önmagától nem szokott egy cserép kirepülni a szél szívó hatására a tetőből. A vihar ellen a legbiztosabb felkészülés a szakszerű kivitelezés, vagyis a megfelelő szakipari munka. A szélsőséges viharok ellen sajnos nincs tökéletes védelem. A nem kerámia tetőrendszer-kiegészítők között vannak az úgynevezett viharkapcsok, amit mindenképpen érdemes beépíteni. Ha minden második-harmadik cserépre viharkapcsot teszünk, akkor a szélvihar nem tudja megbontani a tetőt. A vágott cserepeket szintén rögzíteni, drótozni kell. A szabály azt írja elő, hogy a tető szélén, a felület peremrészein mindenképp minden cserepet rögzíteni kell. Ez azt jelenti, hogy szögelni, csavarozni kell minden cserepet, hogy ne tudja megbontani a szél a tetőt, illetve ne essen le a cserép a tetőről. A gerinccserepek mindegyikét rögzíteni kell, mégpedig két helyen. Ha csak egy helyen van rögzítve a gerinccserép és a gerincrögzítő kapocs hiányzik, akkor biztos, hogy a gerinccserép erős szélben kimozdul helyéről, a rögzített végnél eltörik, kirepül, és ez fogja összetörni a többi cserepet a tetőn. A kétoldali rögzítésnél ez a veszély nem jelentkezik, mivel mindkét vég rögzítve van. Ha betartom ezeket a szabályokat, akkor kisebb lesz az esélye, hogy egy nagyobb vihar megbontja a tetőt.

- Mennyi garanciát vállalnak egy-egy cserépre?

- 33 év a garancia. De igazából mindegy, hogy 33, 40, 50 vagy 100 év a garancia. Az első öt éven belül kiderül, ha nem megfelelő minőségű egy cserép. A TONDACH Magyarország Zrt. által gyártott és forgalmazott tetőcserepek kiváló minőséget képviselnek a piacon, köszönhető ez a kiváló minőségű agyagnak, illetve a portechnológiás alapanyag-előkészítésnek. Ez a portechnológiás alapanyag-előkészítés a legmodernebb technológia a világon a cserépgyártásban, amely már teljes mértékben kiszűri a káros alapanyagokat (mészdarabok, márgadarabok stb.) az agyagból. A cserépgyártásra így előkészített megtisztított agyagból egy tökéletesen homogén alapanyagú, tömör szemszerkezetű tetőcserép készül, melynek a vízfelvétele minimális, ezért ezek a tetőcserepek tökéletesen fagyálló és víztartó tulajdonsággal rendelkeznek. A tökéletes formatartósságról pedig a Magyarországon új H- kazettás égetési mód gondoskodik.

(X)

 

Az ivánci templom a műemlékem.hu adatbázisában

 

A TONDACH Magyarország Zrt. honlapja

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

Fotó: TONDACH
2012.04.27


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)