Évezredes sír is lehet az eltemetett templomnál

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170709esztergomkovacsi/ciml.jpgTavaly a templom hozzáférhető részét tárták fel Esztergom-Kovácsiban, most a temető egy részét kutatják a szakemberek a vasúti töltés mellett.

2017.07.09
Fotó, szöveg: Kovács Olivér

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170709esztergomkovacsi/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170709esztergomkovacsi/02.jpgEddig több mint százhúsz temetkezést azonosítottunk a területen, az egykori templomtól nyugatra. Egy útépítés miatt végezzük a feltárást, vagyis most nem lehet cél az Árpád-kori temető teljes feltárása. A korszaknak megfelelően kevés a sírmelléklet, azonban egy fülbevaló felveti, hogy akad 11. század eleji, államalapítás-kori temetkezés is” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak dr. Tari Edit feltárást vezető régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Balassa Bálint Múzeumának intézményvezetője. „A temető korai voltát bizonyítja az is, hogy a templom korábbi feltárásánál leírtak olyan temetkezéseket, amelyeket metszettek a templom tornyai, vagyis korábbiak mint a templom háromhajóssá bővítése, holott arra feltehetően már a 11. század végén, a 12. elején sor került.

Mint korábban már beszámoltunk róla, az Esztergomhoz tartozó Kovácsi település története több mint ezer esztendővel ezelőtt kezdődött. Itt, Géza fejedelem, majd I. István királyi székhelyétől légvonalban alig több mint egy kilométernyire éltek az uralkodói pénzverde munkásai, mesterei (bár maga a műhely a várhegyhez közelebb, feltehetően a jelenlegi polgármesteri hivatal közelében lehetett). István, mint az ország teljes legitimációval bíró uralkodója kezdett el pénzt veretni Esztergomban, több mint kétszáz éven keresztül egyedüli helyként az országban.

Nem tudjuk, hogy az első templom mikor épült, de a mostani lelet alapján akár a múlt ezredforduló táján is emelhették. Mivel Esztergom fejedelmi székhely, a magyarországi keresztény térítés és egyházszervezés központja volt ebben az időszakban, korántsem volna meglepő egy ilyen korai plébániatemplom” - tette hozzá a feltáró régész.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170709esztergomkovacsi/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170709esztergomkovacsi/03.jpgA később háromhajóssá bővített Szent János templom pontos pusztulástörténete még nem ismert, az adatok szerint a 15. században hagyták el végleg és vált romossá. Maradványaira a 20. század elején, a vasút építése során bukkantak rá. Többször kutatták ezután, azonban ezek többnyire nem régészeti feltárások, hanem inkább kincskeresések, amatőr ásatások voltak. Az ötvenes évek elején a MÁV felhatalmazást adott a környékbelieknek, hogy a templom köveit elbontsák és saját építkezéseinél felhasználják. A kora középkori cementből azonban szinte lehetetlen volt kivésni a kvádereket. Ekkor a rendőrség segítségét kérték, hogy robbantsák fel. Az abszurd helyzetnek vetett véget 1954-ben Zolnay László, a múzeum akkori igazgatójának közbelépése, aki kezdeményezte a maradványok állami védelmét. Újabb - sajnos amatőr - kutatásokra is sor került az ezt követő években. Az újabb tudományos munka 2016 őszén vette kezdetét.

A feltehetően évszázadokon át használt temetővel kapcsolatban több kérdés is felmerült. Azonosítottunk például a sávot, amely útszerűen fut a templom nyugati homlokzata, valószínűleg a kapu felé. Itt nemhogy sírok nincsenek, de alaposan kimélyítették ezt a sávot, amire útnál nem volt szükség. A munkánkat furcsamód nehezíti a templom korábbi feltárása is, mert ekkor körbeásták az alapozást, amivel megsemmisítették a falakhoz közeli temetkezéseket” - magyarázta Tari Edit.

A szakember reméli, hogy a vasút-korszerűsítési munkák részeként sikerül a ma még nagyobb részt a töltés alatt lévő templomnak emléket állítani. Az épület teljes feltárására jelenleg ugyan nincs lehetőség, ám például a nyugati toronypár rekonstrukcióként bemutatható lenne.

 

Kapcsolódó cikkünk:

Vasúti töltés rejti az évezredes templom javát

 

Kovácsi középkori település és templomrom maradványai a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Egri vár: feltárták a középkori központot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171115egrivarfeltar/ciml.jpgA most befejeződő feltárásoknak hála az egri püspökség eddig alig ismert évszázadai váltak áttekinthetővé.

» tovább

Fehérvári királysír: tévedhettek 170 éve

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171102kalmansirarcheologia/ciml.jpgEgyértelműek a régészeti rétegek, a gerinchibára már 1848-ban felfigyeltek. Az Archeologia cikke Könyves Kálmán tévesen azonosított temetkezéséről.

» tovább

Megtalálták Szeged ezeréves templomát?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171029szegedtemplom/ciml.jpgFeltehetően egy igen korai apszisos épület maradványait tárták fel Szegeden a Dóm téren, az egykori Szent Demeter-templomtól északra.

» tovább

Várja a döntést a nyírbátori múzeum

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026nyirbatormuzeum/ciml.jpgAz épületfelújítás, -korszerűsítés és a kiállítások tervei elkészültek, a kormány döntésére vár a nyírbátori múzeum.

» tovább

Ismét módosulhat az örökségvédelmi törvény

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171026semjentorvenymodosit/ciml.jpgA többi közt a régészeti munkák átszabását célozza a törvény Semjén Zsolt által beterjesztett módosítása. Megszűnne az akkreditáció is.

» tovább