Lakitelek: emberi csontdomb a templomromnál

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/ciml.jpgMég a szakembereket is meglepte az emberi maradványok tömege a Lakitelken feltárt középkori templom tövében.

2015.08.16

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/02.jpgNem láttam még ilyet, ahogyan eddig minden ide érkezőt is megdöbbentett az északi fal külső oldalán feltárt roppant csonthalom. Bár még a részletes vizsgálata nem történt meg, az, hogy csak nagyobb csontokat, koponyákat, illetve végtagokat találunk, melyek a korabeli járószinten fekszenek, ez arra enged következtetni, hogy utólagosan kerültek itt a földbe. Mivel vastag üvegtöredékek is voltak közöttük, feltételezhető, hogy az akkor még álló templom üvegablakán át dobták ki így az épületben korábban eltemetetteket a kincskeresők, akiket az emberi vázak hátráltattak a templom felásásában. Vagyis a barbár cselekedetre 1597 után kerülhetett sor, ekkor pusztították ugyanis el a tizenöt éves háború csatározásai során a betörő krími tatárok a települést és vált gazdátlanná a templom is” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Wilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze.

Ahogyan ismert a templom elhagyásának éve, úgy van adat az alapítására is: a garamszentbenedeki apátság alapítólevele tartalmazza az egykori falu, akkor még Felső-Alpár nevét, mint egyházas helyét. 2011-ben a gátépítés során a település 11-16. század közé keltezhető maradványait is megtalálták a közelben. A téglából készült, íves szentélyű, jó minőségű templomot a története során legalább kétszer átépítették, ezekre a munkálatokra valószínűleg már a tatárjárás után került sor. Elsőként dél felé kissé kibővítették az épületet és korábbi szentélye helyett nagyobb, négyszögletes  helységet emeltek. A későbbiekben diadalívet építettek a hajó és a szentély közé – feltűnő, hogy az átépítések minősége mennyivel elmarad a 11. századi épület remek kivitelétől.

A használatának öt évszázada alatt legalább ötezer temetkezés lehetett a templomban, illetve a környezetében, a következő ásatási években már ezek felkutatására, feltárására és dokumentálására is sor kerülhet” - tette hozzá Wilhelm Gábor. „Ebben a szezonban magára a templomra koncentráltunk, amely másfél-két méter magasan álló, kívülről is vakolt középkori falaival igazi kuriózum. Több ládányi, már lepergett belső kifestést is találtunk.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/allo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/03.jpgA korabeli Felső-Alpár, a későbbi Lakitelek templomának megmaradását több szerencsés körülmény is segítette. Bár a település pusztulása után a kincskeresők alaposan felforgatták, felásták a templomot, sokáig állhatott még az eredetileg fazsindelyes épület. A kora újkorban pusztásodási folyamat kezdődött az Alföldön, megjelent a futóhomok, amely részben betemette és konzerválta a falakat, vakolatokat. Ugyan valószínűleg a 19. század második felétől elkezdték a környékbeli építkezésekhez kitermelni a templom tégláit, a süppedő homokon nem lehetett jól dolgozni. Végül a terület egyik tulajdonosa a 20. század elején meg is tilthatta a további bontást és a romok fölé kis dombot emeltek. 

Bár a templom már évszázadokkal korábban elpusztult, valamiképp mégis élt az emléke. A dombot kápolnadombnak nevezték és olyan újszülötteket temettek itt el, akik még nem voltak megkeresztelve, így nem kaphattak a temetők hivatalosan megszentelt földjében helyet” - jelentette ki a régész.

A terület a 20. század második felétől a TSZ tulajdona lett, majd a rendszerváltást követően az itt emelt új épületek pusztulni kezdtek. A feltárást egy pályázat részeként az új tulajdonos a Tőserdei Pálinkaház területét üzemeltető Templom-Halom Lakitelek Nonprofit Kft. Az ősz során a tervek szerint konzerválják majd a templom falait, illetve védőtetővel óvják majd meg az eső, a fagy pusztításától. A romok mellett régészeti konferenciaközpont épül, így azok látogathatók lesznek.

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
ICOMOS: mégis adtak citromot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180424citromok/ciml.jpgBár a Műemléki Világnapon nem kapott nyilvánosságot, idén is három Citrom-díjat osztott ki az ICOMOS-MNB. Két budapesti és egy váci épületnek jutott hely a szégyenpadban.

» tovább

Műemléki világnap: elmaradtak a citromok

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180418vilagnap/ciml.jpgKözös örökség - közös felelősség címmel tartottak konferenciát a műemléki világnapon a szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtárban.

» tovább

Tető alatt Mithrász szentélye

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180411mithraszteto/ciml.jpgÁprilisban végeznek az épület kivitelezésével, utána következik a kiállítás berendezése, a megnyitásra pedig a tervek szerint egy júniusi estén kerül sor.

» tovább

Szerdán nyílik a Szívmelengető középkor

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180409btmkalyhakiall/ciml.jpgÁprilis 11-én nyitják meg a Budapest Történeti Múzeum Vármúzeumában a középkori kályhacsempék világába betekintést nyújtó tárlatot.

» tovább

Műemléksorsok: lehetőségek, lehetetlenségek

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180328bekesikonf/ciml.jpgIdén is megrendezték a Műemléksorsok nyomában – Kisnemesi Otthonok Országos Találkozóját Békéscsabán, Célja a tájékozódás, a helyzetek, lehetőségek és lehetetlenségek számbavétele.

» tovább