Lakitelek: emberi csontdomb a templomromnál

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/ciml.jpgMég a szakembereket is meglepte az emberi maradványok tömege a Lakitelken feltárt középkori templom tövében.

2015.08.16

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/01.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/02.jpgNem láttam még ilyet, ahogyan eddig minden ide érkezőt is megdöbbentett az északi fal külső oldalán feltárt roppant csonthalom. Bár még a részletes vizsgálata nem történt meg, az, hogy csak nagyobb csontokat, koponyákat, illetve végtagokat találunk, melyek a korabeli járószinten fekszenek, ez arra enged következtetni, hogy utólagosan kerültek itt a földbe. Mivel vastag üvegtöredékek is voltak közöttük, feltételezhető, hogy az akkor még álló templom üvegablakán át dobták ki így az épületben korábban eltemetetteket a kincskeresők, akiket az emberi vázak hátráltattak a templom felásásában. Vagyis a barbár cselekedetre 1597 után kerülhetett sor, ekkor pusztították ugyanis el a tizenöt éves háború csatározásai során a betörő krími tatárok a települést és vált gazdátlanná a templom is” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Wilhelm Gábor, a kecskeméti Katona József Múzeum régésze.

Ahogyan ismert a templom elhagyásának éve, úgy van adat az alapítására is: a garamszentbenedeki apátság alapítólevele tartalmazza az egykori falu, akkor még Felső-Alpár nevét, mint egyházas helyét. 2011-ben a gátépítés során a település 11-16. század közé keltezhető maradványait is megtalálták a közelben. A téglából készült, íves szentélyű, jó minőségű templomot a története során legalább kétszer átépítették, ezekre a munkálatokra valószínűleg már a tatárjárás után került sor. Elsőként dél felé kissé kibővítették az épületet és korábbi szentélye helyett nagyobb, négyszögletes  helységet emeltek. A későbbiekben diadalívet építettek a hajó és a szentély közé – feltűnő, hogy az átépítések minősége mennyivel elmarad a 11. századi épület remek kivitelétől.

A használatának öt évszázada alatt legalább ötezer temetkezés lehetett a templomban, illetve a környezetében, a következő ásatási években már ezek felkutatására, feltárására és dokumentálására is sor kerülhet” - tette hozzá Wilhelm Gábor. „Ebben a szezonban magára a templomra koncentráltunk, amely másfél-két méter magasan álló, kívülről is vakolt középkori falaival igazi kuriózum. Több ládányi, már lepergett belső kifestést is találtunk.

A cikket a képek alatt folytatjuk!

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/allo.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150816lakitelektempl/03.jpgA korabeli Felső-Alpár, a későbbi Lakitelek templomának megmaradását több szerencsés körülmény is segítette. Bár a település pusztulása után a kincskeresők alaposan felforgatták, felásták a templomot, sokáig állhatott még az eredetileg fazsindelyes épület. A kora újkorban pusztásodási folyamat kezdődött az Alföldön, megjelent a futóhomok, amely részben betemette és konzerválta a falakat, vakolatokat. Ugyan valószínűleg a 19. század második felétől elkezdték a környékbeli építkezésekhez kitermelni a templom tégláit, a süppedő homokon nem lehetett jól dolgozni. Végül a terület egyik tulajdonosa a 20. század elején meg is tilthatta a további bontást és a romok fölé kis dombot emeltek. 

Bár a templom már évszázadokkal korábban elpusztult, valamiképp mégis élt az emléke. A dombot kápolnadombnak nevezték és olyan újszülötteket temettek itt el, akik még nem voltak megkeresztelve, így nem kaphattak a temetők hivatalosan megszentelt földjében helyet” - jelentette ki a régész.

A terület a 20. század második felétől a TSZ tulajdona lett, majd a rendszerváltást követően az itt emelt új épületek pusztulni kezdtek. A feltárást egy pályázat részeként az új tulajdonos a Tőserdei Pálinkaház területét üzemeltető Templom-Halom Lakitelek Nonprofit Kft. Az ősz során a tervek szerint konzerválják majd a templom falait, illetve védőtetővel óvják majd meg az eső, a fagy pusztításától. A romok mellett régészeti konferenciaközpont épül, így azok látogathatók lesznek.

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább

Róma fotópályázat: eredmények és kiállítás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917romafotoeredmeny/ciml.jpgMegnyílt a Róma örök, a város változik című fotókiállítás a Fürdő múzeumban. Most kiderül, kik győztek, s mely képek láthatóak a tárlaton.

» tovább

Táblát kap végre az elfeledett építész

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170914honelemlektabla/ciml.jpgSzeptember 16-án szombaton felavatják Hőnel Béla emléktábláját Mosonmagyaróváron, hajdani lakóháza, a postapalota homlokzatán.

» tovább