Még győzhetünk Mohácsnál

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101027mohacsvirtualis/ciml.jpgA virtuális csatarekonstrukció tudományos és pedagógiai szerepe mellett szórakozásnak sem utolsó: néhány paraméter megváltoztatásával akár meg is nyerhetjük a mohácsi csatát.

2010.10.27

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101027mohacsvirtualis/009.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101027mohacsvirtualis/allo.jpgA Creative Assembly Total War játékcsaládjának a szoftverjét használjuk alapként a rekonstrukcióhoz, hogy modellezzük az ütközeteket” - mondta el a műemlékem.hu-nak Baltavári Tamás történész, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem doktorandusza, aki Partigh Kis Rómeóval, a Károli Gáspár Egyetem történész hallgatójával már több éve foglalkozik a csatarekonstrukciók elkészítésével. Az 1809-es győri és az Kr. e. 216-os cannae-i csata után a mohácsi ütközetet modellezték.

Természetesen sok a kétely még mindig a mohácsi csatával kapcsolatban. Nem ismerjük az ütközet pontos helyszínét sem, pedig a terepi adottságok nagyon fontosak, hiszen egy néhány méter magas domb képes arra, hogy ellenséges katonák százait, akár ezreit takarja el. Így a mohácsi ütközet esetében a leírásokból leginkább értelmezhető csatateret rekonstruáltuk, amely természetesen módosítható” - tette hozzá a történész.

A mohácsi csata a magyar hadtörténelem talán legismertebb és következményeiben leginkább történelmi fordulópontként számon tartott ütközete. 1526. augusztus 29-én a körülbelül 25 ezer fős magyar sereg mindössze másfél-két óra alatt szenvedett vereséget Szulejmán 60 ezer fősre becsült hadától, amely technikailag, az ágyúk számát tekintve is túlerőben volt. Az ütközet gyors lefolyása a szultánt is meglepte: még órákon át, egész éjjel felfegyverkezve várták a magyar főerők csapását, mire ráébredtek, hogy nem egy előőrs felett arattak diadalt. A becslések szerint a csata 16-20 ezer katona életét követelte, akik között ott volt tizenhat zászlósúr, öt püspök és maga II. Lajos király is. A mohácsi csatavesztés a középkori magyar királyság megsemmisüléséhez, egy új hatalmi rend kialakulásához és az ország két (a későbbi hódoltsági területekkel együtt három) részre szakadásához vezetett.

A virtuális csatarekonstrukció segít megérteni azt, hogy pontosan mi zajlott le a csatatéren, hogyan mozogtak és mikor csaptak össze az egyes csapattestek. A különböző leírások, vagy értelmezések szerint lehet módosítani az egységek fizikai tulajdonságait, a fegyverek hatásadatait, de még a pszichológiai állóképességet is” - tette hozzá Baltavári Tamás. „A korabeli források, leírások kritikai értelmezésében is segítségünkre lehet, hiszen kiderül, ha a szerző tévesen számolt be valamiről. Például a győri ütközet esetében így megcáfoltuk az egyik szemtanú csataleírását, hiszen a virtuális rekonstrukció árulkodott arról, hogy egy csapattest egy időben nem harcolhat két helyen. Ezt a tévesztést azonban a szöveg egyszerű olvasásakor szinte lehetetlen volt észrevenni.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20101027mohacsvirtualis/allo2.jpgA virtuális csatarekonstrukció természetesen nem csak a tudományos kutatásban, hanem a történelemtanításban is használható. A Károli Gáspár Egyetem Történettudományi Intézete a 2008-2009-es tanévtől kurzus formájában ad lehetőséget a hallgatóknak, hogy bekapcsolódhassanak a munkába. A programhoz már egy középiskola is csatlakozott.

Nem csak arra igyekszünk választ adni, hogy mi történt, de arra is, hogy mi lett volna, ha... ” - mondta a történész. „Így természetesen lehet úgy változtatni a paramétereket, hogy Mohácsnál a Magyar Királyság hadserege győzzön. Ez amellett, hogy jó játék, fejleszti a diákok, hallgatók eseményértelmezési készségeit is.

A virtuális csatarekonstrukciók alkotói – a megjelenítésben részt vesznek Hajnal Ödön és Magyar Zoltán grafikusok, valamint a Károly Gáspár Egyetem Kommunikáció és Multimédia Szakjának gépparkja és munkatársai is – a mohácsi csata befejezése után a magyar történelem többi legendás ütközetét szeretnék virtuálisan megeleveníteni.

A témáról Baltavári Tamás az eMeNeM Szabadegyetemen (Magyar Nemzeti Múzeum, Díszterem) október 28-án 16 órakor tart majd „Informatika a hadtörténet-kutatásban –  Játszd újra a mohácsi csatát!" címmel előadást. A részvétel ingyenes.

 

Képgaléria a mohácsi csata virtuális rekonstrukciójából

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Ózd: vasgyártás egy napig

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20171005ozdvasgyartas/ciml.jpgBucakemencében gyártanak majd vasat október 6-án az Ózdi Gyártörténeti Emlékparkban a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében.

» tovább

Postaúton a Felvidéken II.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170930felvidekpostaut2/ciml.jpgBethlen Gábor erdélyi fejedelem 1619-ben felháborodott azon, hogy a levele Kassáról hat nap alatt ért Pozsonyba - folytatjuk utunkat a Felvidéki postaúton.

» tovább

Postaúton a Felvidéken I.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170924postaut1/ciml.jpgA három részre szakadt Magyarország korában az ország legfontosabb útvonala volt. A biztonságos postaút Pozsonyt kötötte össze Kassával – az első részben Túrócszentmártonig járjuk be.

» tovább

Fotóalbum Sanghaj magyar építészéről

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170922hudeckonyv/ciml.jpgFotóalbum jelent meg Hudec László sanghaji örökségéről. A magyar sztárépítész nem csak tervezett Sanghajban, de részt vett Szent Péter sírjának a feltárásában is Rómában.

» tovább

Kikötőt kerestek, kolostort találtak?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170917dunaujvkolostor/ciml.jpgA legújabb eredmények szerint nem római kori a víz alatti építmény Dunaújvárosnál. Viszont a rejtélyes pentelei kolostor nyomára vezethet.

» tovább