Megújulásunk támogatója:  

Két napon át a budai várról

Kétnapos, a budai vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferenciát rendeztek a Várkert Bazárban - összefoglaló.
Kétnapos, a budai vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építészeti konferenciát rendeztek a Várkert Bazárban - összefoglaló.

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150512varkonferencia/allo1.jpgA Nemzeti Hauszmann Terv keretében 2024-ig több lépcsőben újulhat meg a budai vár. A témában tartott kétnapos szakmai konferencia fő szervezője a Miniszterelnökség, társszervezője a Magyar Művészeti Akadémia építőművészeti tagozata és a Magyar Építész Kamara volt.  

 

Szellemi potenciál

A világraszóló építészeti egységek léte és hatása mindennapi életünk szövetének egyik legfontosabb szála, visszaszövése a budai Vár esetében a nemzet egységének és szellemi erejének történelmi jelentőségű gesztusa - mondta köszöntőjében a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hétfőn.

Fekete György hangsúlyozta: bízik abban, hogy a vár felújítását a legjobb magyar szakemberek fogják elvégezni, és a koncepció véglegességét a hazai szakmai eszmecserék tapasztalatainak "okos összefüggése érleli meg, és mindezek az időnként tapasztalható hivatali fölénytől mentesülhetnek".

"Intézmények, közösségek, személyiségek életében egyaránt kiemelkedő jelentőségűen azok a pillanatok, amikor egy nemzet képviselői elhatározzák és kísérletet tesznek arra, hogy ellopott történelmüket visszaszerezzék, és újra felzárkózzanak oda, ahová ezer éven keresztül tartoztak" - fogalmazott Fekete György.

Az MMA elnöke kitért arra, hogy az intézmény szakértő tagjaival részese kíván lenni a budai vár megújításának, és a munkálatokhoz felajánlja az akadémia szellemi potenciálját. Hozzátette azt is, hogy reményei szerint "a menetrendszerűen fellépő destrukciók és nihilizmusok kellő időben elveszthetik jelentőségüket, bárhonnan is érkeznek a város szellemi szinten történő rombolásához".

Fekete György úgy vélte, a most induló szervező-építő munka az új nemzedékeknek jó példa lehet arra, hogy a történelemben a folytonosság a legfontosabb nemzetmegtartó energia. 

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke köszöntőjében fontosnak nevezte, hogy a tervezés-építés folyamatának kezdete előtt a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki, együtt gondolkodás és nemzeti párbeszéd jöjjön létre. Mint mondta, a kamara a katalizátor szerepet tudatosan vállalva kezdeményezte a konferenciát.

"A budai vár évszázadok óta emblematikus helye az országnak, sőt Európának, a világörökség része. Az elmúlt ötven évben fizikai és szellemi állapota összességében kissé romlott, annak ellenére, hogy számos felújítás és átépítés történt. A Magyar Építész Kamara örömmel vette, hogy a kormány döntése ételmében, a Nemzeti Hauszmann Terv keretén elül komplex, mindenre kiterjedő építés, felújítás, funkcióváltás és közterület-megújítás indul, amely több éven át fog tartani. Ez óriási anyagi és szellemi befektetéssel jár" - szögezte le Hajnóczi Péter.

Megemlítette, hogy a Hauszmann-terv megvalósítása minden bizonnyal ezen időszak legjelentősebb építkezése lesz Magyarországon, és az átépítés a MÉK valamennyi szakterületét érinti. "A tervezőknek és a kamaráknak a részvétel nemcsak lehetőség, hanem kötelesség is. A kamara arra törekszik, hogy tagjai most is a legjobb minőséget érjék el".

 

Tervek és ötletek

Noha a budai vár felújítása nem várhat, a társadalmi párbeszédet nem szabad mellőzni - hangsúlyozta a rekonstrukciót célzó Nemzeti Hauszmann Tervről rendezett építészeti konferencia megnyitó beszédében a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László kiemelte: nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak a megfelelő körültekintéssel szabad.

A minden bizonnyal több mint egy évtizedig tartó folyamatot azonban csak a társadalom és azon belül a szakma bevonásával lehet elképzelni - tette hozzá a Miniszterelnökség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara által szervezett kétnapos konferencián.

A megnyitót követő előadásában az államtitkár felidézte: a Nemzeti Hauszmann Tervet tavaly indította útjára a kormány elsősorban a budai várpalotára koncentrálva, de azóta kiderült, hogy a Várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben áttekinteni többek között a barlangrendszer, a Polgárváros és a közlekedési hálózat problémáit is.

A jelenleg meglévő palotaépület nagy részét kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen - közölte, hozzátéve: nem új elképzelésről van szó, hiszen már a szocialista kormányzat is erről szóló kormányhatározatot adott ki.

L. Simon László beszámolója szerint noha a Nemzeti Hauszmann Terv súlypontja a Palotanegyed rekonstrukciója, közben zajlik a karmelita kolostor felújítása, és sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynél a jövőben el kell dönteni, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építsenek rá még egy szintet, esetleg az 1945 előtti állapotot visszaállítva.

A Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására - jelentette be. A téren 2016-ra készül el egy új mélygarázs, fölé épül vissza a Lovarda, amellé az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület, és még idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is - számolt be.

Mint hozzátette, mindezt komoly ásatások előzik meg, az egykori szárazárkot bemutathatóvá is teszik majd a föld alatt.

A Polgárvárosban a kerület erőfeszítéseinek köszönhetően sok homlokzat újul meg - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint nem szabad megfeledkezni az állami épületekről sem.

Tervbe vették például a Magyar Nemzeti Levéltár bővítését, és a nemrég magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik be a Hauszmann Terv bemutató központját.

Az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására 400 millió forintot szán a kormány, sor kerülhet a Hunyadi- és Csikós-udvar rendbetételére, de a remények szerint még ebben a kormányzati ciklusban meg tud valósulni a palota Szent István-termének rekonstrukciója is - közölte.

L. Simon László szólt arról a kezdeményezésről is, amely a Táncsics-börtön mögötti középkori zsinagóga ismételt feltárását javasolja; elmondása szerint erre a kormány részéről megvan a nyitottság.

L. Simon László kormánybiztosként irányította a Várkert Bazár rekonstrukcióját, amelyről elmondta: szép példája annak, hogy milyen az, mikor egy műemléket úgy újítanak fel, hogy az megfeleljen a 21. század kihívásainak.

A Palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése egyértelműen megkérdőjelezhető, a háború utáni rekonstrukció és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború - vélekedett az államtitkár, aki szerint meg kell találni a finom egyensúlyt: rekonstruálni kell, ami hitelesen helyreállítható, de megjelenhet a kortárs építészet is, amennyiben funkcionálisan és esztétikailag illeszkedik a történelmi épületegyütteshez.

"A Nemzeti Hauszmann Terv célja nem az elmúlt idők és politikai rendszerek restaurálása. A kormány szándéka az, hogy a magyarságnak az ezeréves államisághoz, a magyar alkotmányos rendhez való egészséges viszonyát tükrözze, a Nemzeti Hauszmann Terv révén pedig ismét a nemzet kincsévé kívánja tenni a Palotaegyüttest" - fogalmazott L. Simon László.

 

Várprogram: egy kis kitekintés

Sághi Attila, a Forster Központ elnöke kiemelte: a magyarországi várprogram helyszínei nagyrészt a török hódoltsági területekhez kapcsolódnak. 

"A megújítani tervezett vidéki várak esetében nem titkolt cél, hogy egyszerre őrizzünk meg és állítsunk helyre kulturális és történelmi emlékeket, illetve jelentősen érzékelhető mértékben megnöveljük a Budapesten kívüli magyarországi turisztikai potenciált" - mondta Sághi Attila.

Beszámolt arról, hogy míg a kastélyprogram mintegy 700 ezer, a várprogram újabb 600 ezer turistát szeretne bevonni, ami a vidéki Magyarországnak óriási lehetőség. Sághi Attila megfogalmazása szerint a várprogram jó úton van, rendelkezésre állnak azok az elemek, amelyekkel a fejlesztésekbe érdemes belevágni.

"Van egy víziónk, amely szerint Magyarország kulturális és turisztikai potenciálját szeretnénk megnövelni a meglévő kormányzati támogatás és az uniós források alapján, valós igényekre építve. Van egy háromszáz fős, tapasztalatokkal és kompetenciákkal bíró szakmai szervezet a Forster Központban, és van egy tervünk, amely folyamatosan alkalmazkodik az esetlegesen változó tényezőkhöz" - foglalta össze Sághi Attila.

A szakember fontos tényezőnek nevezte a várprogram fejlesztésében, hogy a hazai ingatlanszektor túl van a mélyponton, reális a magántőke bevonása, az állam csak azt végzi el, ami az ő feladata, elsősorban a szükséges politikai és gazdasági környezet biztosítása. A Forster Központ vezetője alapadottságnak nevezte, hogy a turizmus Magyarországon elsősorban Budapestre koncentrál, ugyanakkor - tette hozzá - a várprogram képes lehet ezt harmonikusan széthúzni az ország egészére. "Figyelni kell a társadalmi, technológiai változásokra, a turisztikai szokások módosulására".

Sághi Attila kitért arra, hogy tapasztalatai szerint a várfejlesztés sok szempontból könnyű műfaj, mivel a többség lát benne fantáziát, nem kell elmagyarázni, miért fontos, "a várak hosszú távra megmaradó élményeket képesek nyújtani a turistáknak".

Vukoszávlyev Zorán, a Budapesti Műszaki Egyetem docense külföldi példákat hozott előadásában a történeti rezidenciák kortárs közösségi használatáról. 

"Összességében el lehet mondani, hogy a történeti helyszínek, várak fejlesztésének nemzetközi gyakorlatában az erős identitással rendelkező építészeti környezetben megjelennek a kortárs építészet legmodernebb elemei" - szögezte le.

Az egyetemi docens a torinói királyi palota, az olomouci Przemysl-vár, a pamplonai érseki központ, a sevillai San Telmo palota, a hallei vár, valamint hambachi kastély példáját hozta fel.

A przemysli érseki palota kapcsán - itt választották meg annak idején cseh királlyá Mátyást, II. Ferenc Józsefet pedig császárrá - Vukoszávlyev Zorán kiemelte: a megújítás során alázattal viszonyultak a történeti épület emlékeihez, miközben a belsőépítészeti munkálatokban finom kontrasztot biztosítottak a kortárs építészet számára.

A sevillai Palacio San Telmo vonatkozásában a szakember azt fejtegette, hogy az épület korábban volt egyetem, helyet biztosított alapítványoknak és különböző intézményeknek, aztán ide helyezték az önkormányzat vezetését, rezidencia lett belőle. Vukoszávlyev Zorán hangsúlyozta: a belső terekben úgy alkalmazták a kortárs építészet mai igényeknek megfelelő elemeit, hogy közben az igényes kerámiaburkolatok a történeti értékeket idézik.

 

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150512varkonferencia/02.jpg

http://muemlekem.hu/images/magazin/20150512varkonferencia/allo2.jpgHúsz év csend

A budai vár nem a fővárosiaké, hanem az egész nemzeté, így ennek tudatában és felelősségével kell óvatosan és körültekintően eljárni a budai várral kapcsolatos döntések során - hangsúlyozta Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester.

A polgármester előadásában kiemelte, hogy húsz éven keresztül nem kapott sem komoly figyelmet, sem támogatást a budai vár, ezért a legtöbb beruházást a kerület önerőből és fővárosi forrásokból finanszírozta.

Felújítottak 18 műemléképületet, és rendbe hoztak számos közterületet és utcát, köztük a Corvin teret, a Clark Ádám teret és a Tóth Árpád sétányt is. 

A polgármester kiemelte, hogy az elmúlt öt évben többet fejlődött a kerület mint az elmúlt 20 év alatt összesen, ennek a helyreállítási hullámnak emblematikus állomása volt a Várkert Bazár felújítása a Halászbástya és a Mátyás-templom külsejének renoválási munkálatai mellett.

Nagy Gábor Tamás arról is beszélt, hogy a kerületre eddig egy általános generációs zártság volt jellemző, hiszen a többi kerülethez képest itt az átlagosnál idősebb a lakosság. Ennek ellenére - mivel a kilépő generációk helyét általában unokáik foglalják el - egyre jobban megfigyelhető Budavár fiatalodása és megújulása.

Ennek a jelenségnek köszönhetően több figyelmet szentelnek a kisgyerekes családok és a fiatalok által használt terek megújítására, és bár "buli negyed nem lesz a Vár", a park-, közösségitér- és játszótér-felújításokkal, kerthelyiségek, vendéglátó helyiségek kialakításával szeretnének kedvezni a turisták mellett a fiatalabb generációknak is. 

A polgármester a jövő fejlesztési lehetőségei között beszélt az elöregedett közösségi közlekedési eszközök helyett a közeljövőben forgalomba álló 16 új buszról is, azonban kiemelte, hogy a jövő tervei között az elektromos közlekedési eszközök beszerzése kiemelt helyen szerepel. Emellett csökkenteni szeretnék a Várnegyed turistabusz- és autóforgalmát új parkolók és buszfordulók kialakításával.

Nagy Gábor Tamás elmondta, hogy hamarosan elindul a Várnegyedben való eligazodást segítő Budavár 360 nevű applikáció is, amely több nyelven segíti majd turisztikai és egyéb hasznos információkkal a látogatókat.

 

Szállás hétmilliárdért

Tudatos fejlesztésekkel, a budai vár megújításához hasonló "megaberuházásokkal" és különleges élményt nyújtó programokkal lehet olyan tudatos kultúrafogyasztó turistákat megszólítani, akiknek a megjelenése az átlagárak emelkedését eredményezheti a turizmusban - hangsúlyozta Sztojanovits Kristóf, a Magyar Turizmus Zrt. regionális igazgatója.

A szakember hangsúlyozta azt, hogy Magyarország turisztikai értelemben jól teljesít, az ágazat évente 7-10 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez.

Kiemelte azonban annak fontosságát, hogy egy jól sikerült beruházás önmagában nem fogja a turizmus növekedését eredményezni, csak akkor, ha azt valódi tartalommal és különleges élményt nyújtó programokkal, szolgáltatásokkal töltik meg.

Hertzka András, a Magyar Beutaztatók Szövetségének képviseletében szintén úgy vélte, hogy kizárólag minőségi termékekkel és programokkal lehet növeli a turizmusból befolyó bevételeket. Jó példaként említette a Gozsdu udvart, vagy a Március 15. teret, amely megtalálta helyét és funkcióját a budapesti idegenforgalomban. "Minden ilyen felújítás egy turisztikai termék és ezeket az idegenforgalom meghálálja" - mutatott rá.

Hertzka András úgy vélte, érdemes lenne a vár alatti labirintusrendszert, a régi Oroszlános pincét, valamint a Magyar Borok Házát is programokkal megtölteni, mert mindegyik helyszín kuriózum és a turisták épp az ilyeneket keresik. 

A várnegyed turisztikai fejlesztésével kapcsolatban a szakértők egyetértettek abban is, hogy a területről ki kell szorítani a turistabuszokat, de meg kell teremteni annak a feltételeit is, hogy a turisták kényelmesen és könnyen tudják megközelíteni a várat. Ennek eszközei lehetnek a vár aljában kialakított parkolók és a várba való feljutást biztosító korszerű buszok, liftek, és alternatív útvonalak kialakítása.

Sztojanovits Kristóf megjegyezte, hogy a turista buszok parkolásának problémája több fővárosi helyszínt is érint, de a közlekedési nehézségek közé sorolta még a nemzetközi hajók dunai kikötésének megoldatlan problémáját is.

Hertzka András véleménye szerint megoldást kellene találni arra is, hogy Buda és Pest látványosságait összekössék, és jobb átjárhatóság legyen a két városrész között.

Sztojanovits Kristóf felidézte, hogy a budai várban és az I. kerületben 2014-ben több mint 540 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ennek csaknem 95 százaléka volt külföldi turista. Tavaly a várnegyedben bruttó hétmilliárd forintot költöttek szállásra a látogatók.

 

Se élet, se identitás

A Várnegyed már a két világháború között befelé forduló, társadalmilag atomizált városrésszé vált, és ma sincs benne valódi élet - mondta Buzinkay Géza történész Vágyak és tervek a Várnegyedről című előadásában kedden, a Nemzeti Hauszmann Tervet középpontba állító építész konferencián, a Várkert Bazárban.

Buzinkay Géza előadásában a Várnegyed megújítását célzó 20. század első felében született javaslatokat idézte fel, kiemelve, hogy már századforduló utáni első évtizedben szóba került a frissen átépített palotanegyeden kívül fekvő, zömében elszegényedő polgárok lakta és fokozatosan romló állapotú részek új élettel való megtöltésének igénye.

A Várnegyedet földrajzi adottságai, valamint a közlekedési lehetőségek hiánya szinte teljesen elzárta a várfalon kívül eső városrészektől. Ugyan több főúri palota is volt a polgárvárosban, ezek azonban az év nagy részében üresen álltak, és csak ritkán látogattak ide tulajdonosaik, akik inkább vidéki birtokaikon, vagy egyre növekvő mértékben Pesten épült új palotáikban töltötték az időt - mondta el a történész.

A 20. század első éveiben a helyi lakosok két beadványt is készítettek azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egyre inkább elhanyagolttá váló városész problémáira. Ney Béla 1909-es tervében több olyan javaslat is szerepelt - új csatornahálózat, a negyedet a várossal összekötő modern közlekedés -, amelyek csak évtizedek múlva valósultak meg.

"A negyed lakosságának sokszínűsége is meghatározta, hogy ne alakulhasson ki olyasfajta társasági élet, helyi identitástudat, amely például a budai várat övező Tabánra vagy a Krisztinavárosra jellemző volt" - fogalmazott Buzinkay Géza.

Hozzátette: a negyed egyetlen társadalmi érintkezést biztosító helyszíne a Marczibányi-házban működő budai kaszinó volt, amely azonban több mint félévszázados működést követően 1914-ben megszűnt.

"Így a budai vár már a két világháború közti időszakra olyan, ugyan még élő, de befelé forduló és atomizált városrésszé vált, amely arcát inkább csak a turistáknak mutatja nappal, éjszaka viszont utcái kihaltak" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azóta is hiányoznak a városrészből a megfelelő kulturális terek és rendezvények, galériák, kávézók és szolid vendéglátóhelyek.

Ma a Várnegyed rendezettségét és állapotát tekintve szebb és színvonalasabb, mint bármikor korábban. Továbbra sincs azonban valódi élet a városrészben, "pedig szinte minden ezen múlik" - mondta Buzinkay Géza.

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Szöveg: MTI
2015.05.12


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)


Kapcsolódó cikkek

A Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy Budai Várnegyed ismét a magyarok mindennapjainak része lehessen - mondta Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa kedden Budapesten.