Megújulásunk támogatója:  

Balsors és bálsors: íme a jelöltek!

Döntött a bizottság, mely jelöltek mérkőzhetnek meg egymással február 5-én a Balsorsú Műemlékek – immár tizedszerre megrendezett – Bálján.
Döntött a bizottság, mely jelöltek mérkőzhetnek meg egymással február 5-én a Balsorsú Műemlékek – immár tizedszerre megrendezett – Bálján.

 

Öt szerencsétlen sorsú épített emlék következik alant: nem csak bálozóknak.

 

 

Mád - Rákóczi-Aspremont kúria

a kovácsoltvas kapu restaurálása

 

Az eredetileg nagy valószínűség szerint szőlőfeldolgozásra szánt gazdasági épület a 16. században épült. Ezt támasztja alá az épület helyreállítása során feltárt reneszánsz tűzpadka és kemencetöredék. A 17. században emeletessé bővítették, ekkor szüretelő ház is állt a birtokon. A 17. századi épületet az Aspremontok 1723 és 1755 között visszabontották-átépítették, ekkor belső lépcsőháza még nem volt, külső falépcsővel használták. Az épület több átalakítást követően fokozatosan nemesi kúriává alakult, mai formáját a 18. században nyerte el. Az épület középrizalitja Mád főutcájának tengelyébe esik, a két mellékrizalit előtt kis kert található. Az épület a mai telekstruktúrában egy telek szélességű, amelyhez sikerült visszacsatolni még egy telekrészt. Az utcai homlokzaton látható az eredeti kapubejáró korábbi kőkerete. Az egész épület magán viseli az elmúlt 250 év építési periódusait, melynek nagy részét az elmúlt néhány év kutatásai derítettek fel: épületszerkezete, boltozata, nyíláskeretezése, nyílászárói több periódusból származnak, belső terei több rétegű díszítő festéssel bírnak. Egyik utolsó jelentősebb átalakítása során készítették az újabb kori kőkeretbe a kovácsoltvas nagykaput.

A Mád, Rákóczi u. 83. sz. alatt található Rákóczi-Aspremont kúria 1989 után gyakorlatilag gazdátlanná vált. Korábbi tulajdonosa elhanyagolta, a helyi lumpenek közös erővel rombolták és fosztogatták. A jelenlegi tulajdonos két éve folytatja a helyreállítást, az épület borászati része már teljes egészében elkészült. A kúria további részei és külseje várhatóan 2011 végére újul meg. Funkciójában az egyik legnagyobb presztízsű hegyaljai dűlő, az „Öreg király” termésének feldolgozását, vendégeinek kényelmét fogja szolgálni.

Az épület nagykapuja kovácsoltvasból készült, valószínűleg a 20. sz. elején. Egy korábbi ütközés miatt teljes szerkezete deformálódott, a lábazati rész nagymértékben korrodálódott.. A szerkezet több, nem szakszerű javítgatás és foltozgatás nyomát viseli magán - pl. betonvas darabok behegesztése kitört darabok pótlására -, több dísze az elmúlt ötven évben tűnt el róla.

A tervezett felújítás során - melynek várható költsége bruttó 900 ezer forint - pótlásra kerülnek az elveszett elemek, az egész szerkezetet letisztítják, újra horganyozzák, majd a felújítás után eredeti helyén újra beépítik.

 

Az épület a műemlékem.hu adatbázisában

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110131balsorsjeloltek/erd.jpgÉrd, Ófalu, Szent Mihály tér - Szent Mihály Templom

a gyóntatószék rekonstrukciója

 

Az 1723-ban felszentelt barokk templom külső tatarozása, szigetelése és a falak megerősítése, valamint a külső nyílászárók és a bejárati kapu rekonstrukciója 2010-ben elkészült. Eredeti berendezési tárgyai közül a klasszicista főoltár, a barokk mellékoltár és a szintén klasszicista keresztelőkút ma is látható a templomban. Az 1950-es évekig - korabeli fotók tanúság szerint - még megvolt a szószék és a gyóntatószék is. Valószínűleg a II. Vatikáni zsinat ajánlása alapján, a szembemisézés miatt, mint sok más templomban is, a szószéket lebontották és elajándékozták, vagy megsemmisítették. Az 1953-ban a barokk Szt. Valburgának szentelt mellékoltár mását elkészítették, és a diadalív jobb oldalán helyezték el. Így a helyén lévő gyóntatószéket lebonthatták, helyette újakat készítettek, ezek a fülkék a templomhajó végében, szimmetrikusan felállítva, a bejárati lépcső két oldalán ma is láthatóak.

A plébánia padlásán szétszedett állapotban található, 1800 körül készített, klasszicista gyóntatószék elemei: 2 db fülke fedőlap, 2 db., felsőrészén osztott üveges íves kialakítású papi ajtó, függőleges osztólécek, aranyozott rátétekkel. A gyóntatószékek restaurálásához rendelkezésre áll egy archív fotó is 1930-ból, ahol formailag követhető a szerkezet. A rekonstrukció kivitelezése előtt szerkezeti rajzot kell készíteni a tárgyról, ahol jelöléssel meg kell különböztetni az eredeti és a pótolt elemeket. A rekonstrukcióhoz felhasználható más, hasonló korú és szerkezetű felépítmény is. A plébánián található a gyóntatószék felső két sarkára helyezett aranyozott fa urnák közül egy, amit szintén a meglévő alapján rekonstruálni lehet. Felületkezelése az eredeti alapján, viaszolással történik.

Szerkezeti analógiaként említhető - a plébánia padlásán megtalálható darabok alapján a mannheimi Jezsuita templom, illetve a hatvani Szt. Adalbert katolikus templom gyóntatószéke.

Az egyház az összes anyagi lehetőségeit, támogatásait a belső munkálatok befejezésére és a pályázatok önrészesedésére fordítja, de a templombelső végső arculatát, szépségét emelné a ritka klasszicista gyóntatószék bemutatása. A rekonstrukciós munkák költsége bruttó 625 ezer forint.

 

Az érdi templom a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110131balsorsjeloltek/diosd2.jpgDiósd, Szent Gellért kápolna

héjazat-felújítás

 

A diósdi Szent Gellért kápolna Illésházy József földesúr adományából épült 1771-ben azon a helyen, ahol – a hagyomány szerint – a szent imádkozott vértanúsága előtt.

A szabadon álló épület egyhajós, szentélye félköríves záródású. Hullámos peremű oromfalas homlokzatát visszaugróan gömbölyített sarkokkal keretezték, fatornyát korábban lebontották. Zárt nyeregtetejét jelenleg pala fedi. A homlokzat javítására, a kápolna körüli vízelvezetésre a tulajdonosok már megszerezték az engedélyt, a munkákat pályázat útján szeretnék megvalósítani. A szűkös pénzügyi lehetőségek miatt a tetőhéjazat cseréjét a pályázat nem tartalmazza, de a kápolna rendbetételéhez, valamint az egységes arculat kialakításához nagy szükség lenne rá. A héjazatcsere mintegy 500 ezer forintnyi költségből megoldhatónak tűnik.

 

A Szent Gellért-kápolna a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

 

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110131balsorsjeloltek/tokol.jpgTököl, római katolikus templom

a befalazott gótikus oldalkapu kőkeretének restaurálása

 

A templomot először a pápai tizedjegyzék említi 1332-37 között. A középkori templomába temetkezett Csehi Mihály csepeli ispán 1519-ben, vörösmárvány sírlapja a főoltárnál jelenleg is látható. A 16-17. században a templomot a reformátusok használták, a 18. századtól újból a katolikusoké. Az 1813-i átépítésnél a déli hajófal és a - sajátságosan ez elé épített - torony, valamint a nyugati fal egy része a gótikus templomból maradt meg. A második világháborúban sajnos éppen e régi részek semmisültek meg. A déli falat, a tornyot és a templomboltozatát a régi állapot szerint építették újjá.

Jelenleg a déli oldalfalon látható, gótikus kőkeretes, befalazott oldalkapu emlékeztet a templom gótikus időszakára. A használaton kívüli szentélybe vezető oldalkaput amorf kövekkel befalazták úgy, hogy a kőtagozatokat nem vakolták el. A kőkeret hiányzó részei az utólagos falazatban töredékesen megtalálható - ilyen a csúcsíves kapuzat záróköve is.

Restaurátori feladat: az utólagos falazat kibontása, megkutatása; a megtalált kőtagozatok visszahelyezése, hiányzó elemek rekonstruálása; a gótikus kapu restaurálása, helyreállítása.

A visszafalazott „nyílás” deszkaborítással történő letakarását tervezzük annak érdekében, hogy a helyreállított gótikus kapu jobban érvényesüljön. A munka várható költsége bruttó 950 ezer forint.

A templombelső felújítása megtörtént. A külső helyreállítást, a tököli önkormányzat támogatásával, pályázat útján szeretné a település megoldani. Anyagi feltételek hiánya miatt a homlokzat helyreállításból a gótikus kőkeretes kapu nem szerepel. Bízunk benne, hogy a jótékonysági bál jóvoltából a homlokzat-helyreállítás folyamán ez is meg tud valósulni.

 

A tököli templom az adatbázisban

 

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110131balsorsjeloltek/szemerja.jpgSzemerja - Serestéj-ház

a homlokzat díszítőfestésének feltárása és konzerválása

 

Az elmúlt évek kúria-felújításai nagyon sok meglepetést hoztak, kiderült, hogy a 18. században a háromszéki udvarházak homlokzata és a telkekre vezető díszes kőkapuk is festve voltak. A bikfalvi értékvédő program keretén belül több udvarház és kapu kutatása, és az előkerült festések feltárása és restaurálása indult el 2008-ban.

A szemerjai - Sepsiszentgyörgy nyugati részéhez csatolt középkori eredetű falu - Serestéj-ház falkutatása is a bikfalvi példák alapján történt meg, de ilyen gazdag eredményre a szakértők sem számítottak! Az épület az egyik legrégebbi háza a környéknek, mely az elmúlt évtizedekben megjárta a kúriák jellegzetes sorsát: sokáig az utcai szobában biciklijavító műhely működött, a hátsó oromfal pedig a gondozatlanság miatt ledőlt. Két éve egy helyi fiatal építész vette meg a házat – szerelemből – és az engedélyek birtokában megkezdte felújítását. 2010 tavaszán került sor a falkutatásra, mely a vártnál is színesebb eredményt hozott. A sarkokon a szőlővenyige kormával színezett, sötétszürke festékkel készült armírozás, az ablakok körül füles ablakkeretek imitálták az építészeti tagozatokat, a legizgalmasabb rész azonban az ablakok közötti mezőben és a stukkódíszes oromfalon került elő.

A két homlokzati ablak közötti kutatósávban késő-reneszánsz virágos ornamentikára emlékeztető, szintén venyige-szürkével festett virágfüzér jelenik meg, melyekből két oldalon egy-egy szilvaforma bojt csüng alá. Az oromfalnak a kutatóablakok alapján megismerhető kifestése igazi csemege! Megjelenik rajta vörössel az 1794-es évszám, a stukkódíszes falfülkék felett pedig építészeti tagozatok és virágmotívumok tobzódnak. A legszebb a fülkék között megjelenő, szintén a reneszánsz formavilágát idéző, többszínű - szürke és vörös - díszes tulipánmotívum. Ennyit ismerhettünk meg eddig a kutatóablakokból.

Ha sikerülne a homlokzat kifestését szakszerűen feltárni és konzerválni, azzal nemcsak az épület fényét emelnénk, hanem egy eddig szinte teljesen ismeretlen emlékcsoportról, az érzékeny, és nagyon gyorsan pusztuló 18. századi külső díszítőfestésekről alkotott ismereteinket is gazdagíthatnánk.

Az épület felújítása most éppen a feltárás költségei miatt - bruttó hétszázezer forint - szünetel.

 

A szombati bálra jegyek elővételben a KÖH-ben (1014 Budapest, Szentháromság tér 6. ügyfélszolgálat II. em. 212. vagy TKF titkárság III. em. 340. vagy Papp Tímea, Táncsics Mihály u. 1. III. 300.), illetve a kezdés előtt a helyszínen vásárolhatók 7000,- forintos áron, amely tartalmazza a korlátlan étel és italfogyasztást. Támogatói (négyszemélyes) asztaljegy vásárlása (50.000.- Ft) saját asztalt biztosít a díszteremben.

További információ: Völgyesi Krisztina 06-30-567-3684; Hajós Erzsébet 06-30-512-4174.

 

A bál programja:

18.00 Kapunyitás
19.00 Köszöntők – a védnökök megnyitják a bált
19.10 Nyitótánc – a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai bécsi keringőt táncolnak
19.20 Össztánc – amikor mindenki táncra perdül
20.00 Korteskedés a balsorsú műemlékek mellett
20.30 Össztánc – megint mindenki táncra perdül
21.30 Tombola – értékes nyereményekkel
22.00 Eredményhirdetés
22.15 Össztánc – kifulladásig
02.00 Záróra

 

Forrás: Jelölő Bizottság, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

 

Korábbi cikkünk:

Bálsorsot ér a balsors

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.01.31


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)