Megújulásunk támogatója:  

Százötven éve méginkább pusztul a kolostor

1863. júniusában égett le a máriacsalád-pusztai pálos templom és kolostor. Ám ez csak egy stáció volt a szinte biztosan a teljes pusztuláshoz vezető úton.
1863. júniusában égett le a máriacsalád-pusztai pálos templom és kolostor. Ám ez csak egy stáció volt a szinte biztosan a teljes pusztuláshoz vezető úton.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130227ujlot/allo.jpgA zárda roppant négyszögü, négyszárnyu kétemeletes épület, mintegy 150 ablakkal. A földszint s első emelet egyes czellái s termei jó állapotban vannak s talán még több század lassu rombolásának ellentállanak, azonban a második emelet falai a rosz, az eső s szél dulásainak szabad bemenetet engedő tetőzte miatt omladoznak, hasadoznak. Az első emelet egy részét a mostani bérlő s családja lakja. Rémes lakás ezen, fenyüerdő köritette magányba helyzett kolostorban. … Oszágunk herczeg-primása két év előtt a templomot romladozó állapotából némileg helyre akarta állitani, de hiányzott a – költség! Mikor lesz arra költség? az idő titka! Villámcsapás vagy égiháboru bármikor romokká teheti e müvészi emlékünket; ha tehát fentartására mást nem tehetünk, álljon az legalább e lap emléklei közt!” - így írt Szokoly Viktor a Vasárnapi Újság egyik 1860-ban megjelent számában az azóta már Szlovákiában, az Érsekújvártól alig húsz kilométerre, Máriacsalád-pusztán álló barokk épületegyüttesről, amelynek „utolsó szerzetese kegyelemkenyéren élődve, nehány év előtt hunyt el Kis-Lóthon”. Bár a szerző a cikkben az akkortájt kibontakozó műemlékvédelem képviselői figyelmébe ajánlotta a templomot és a kolostort, komoly vizsgálatra már nem került sor, hiszen mintha megjövendölte volna a végzetét: alig három évvel a cikk megjelenése után, 1863. júniusában leégett.

Bár az együttes komoly kutatására azóta sem került sor, a történetének egy része ismert: a templomot és kolostort feltehetően egy 14-15. századi kápolna helyén alapították 1512-ben Haraszti Ferenc és Lévai Zsigmond adományából. Az első épületegyüttesről, azaz a vélhetően gótikus templomról és a hozzá csatlakozó kolostorról nincsenek fellelhető adatok, s a pálosok nem is maradtak sokáig Máriacsalád-pusztán, hiszen 1550 táján elhagyták és Felsőelefántra költöztek (ebben vélhetően nem a török, hanem inkább a környékbeli nemesek zaklatásai játszottak szerepet). Csaknem két évszázad telt el, mire visszatértek: 1749-ben kezdődött el az immár barokk stílusú építkezés, maga a templom – amely vélhetően a korábbi elemeinek felhasználásával készült – 1782-ben lett csak teljesen készen. Alig négy évvel később II. József feloszlatta a szerzetesrendeket, így a pálosoknak is menniük kellett, a helyi könyvtár Budára került, a vagyon a Vallásalap tulajdona lett.

A cikk a képek alatt folytatódik!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130227ujlot/nagy.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130227ujlot/06.jpgAz épületegyüttes az elkövetkező évtizedekben szinte végig elhagyatottan állt, s bár a Vasárnapi Újság szerzője helyenként elkeserítő állapotot írt le, legalábbis szerkezetét tekintve viszonylag épségben megmaradt (lásd fent, a fotó felett szereplő illusztráció a lapból), s szinte csak egy hajszál választotta el attól, hogy ismét szerzetesi élet legyen a falai között. A tűzvész azonban súlyosan megrongálta a templomot (a teljes tetőzete leégett, s feltehetően menthetetlenné váltak a tornyai), így egy évvel később, 1864-ben ugyan Scitovszky hercegprímás évi 1000 forintot ajánlott fel, hogy segítse a pálosok visszatérését Máriacsalád-pusztára – javíthatatlan papfegyencek számára alakítottak volna itt ki fegyintézetet – a rend mégis visszalépett a kolostor átvételétől.

Borovszky Samu Magyarország vármegyéi és városai című topográfiájában néhány évtizeddel később már arról számoltak be, hogy a templomot magtárként használják, míg a kolostorban a bérlő lakott. A pusztuló együttes (a kolostor a jelenleginél egy emelettel magasabb volt, de visszabontották) egy része 1990-ig az érsekújvári múzeum kirendeltsége volt, majd az egyházi kárpótlás keretében visszakapta a pozsony-nagyszombati főegyházmegye.

Helyreállításra – vagy legalább kísérletre, hogy a lassan életveszélyessé váló épületet megmentsék – az elmúlt huszonhárom évben sem került sor.

 

 

A kolostorrom a Határeset adatbázisában

Határon túli cikkeink

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2013.02.27


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)