Megújulásunk támogatója:  

Átok ülne Déva várán?

Tizenkét műemlékes, régész, művészettörténész, építész összetanakodék, hogy magos Déva várát feltárnák és bemutatnák... Az eredeti ballada jobban kezdődött, s ez még rosszabbul folytatódik.
Tizenkét műemlékes, régész, művészettörténész, építész összetanakodék, hogy magos Déva várát feltárnák és bemutatnák... Az eredeti ballada jobban kezdődött, s ez még rosszabbul folytatódik.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100121devavara/005.jpgVajon van-e valaki, akinek Déva vára említésekor ne jutna eszébe Kőműves Kelemenné balladája? Pedig Déva enélkül is figyelemre méltó. Az égbeszökő kúpos hegy tetején évszázados romok meredeznek megmozgatva az arra járó fantáziáját. A népmondában felemlegetett jeles romániai műemlék szomorú állapota egy időre megfordulni látszott, de a váron ülő „átok“ most sem tagadta meg önmagát – a szépen indult helyreállító projekt közel két évi biztató előrehaladás után megbicsaklott.

Déva városa felismerte azt a lehetőséget, amit a Marosvölgyben álló impozáns várrom látványa és híre jelenthet. A városnak a nagyszabású helyreállítás elindításához kölcsönre volt szüksége.

Az építész tervezést a helyi ASAR tervező irodával a kiváló felkészültségű, dévai Pop Annamária végezte. Romániában rendkívül szigorúak a földrengés-veszélyre vonatkozó műszaki szabványok. Így különleges feladatot jelent a 10-16 méter magasba nyúló, oldalsó támasz nélküli falak erőtani tervezése.

Erre a Szabó Bálint egyetemi tanár vezette jó hírű Utilitas műemlékhelyreállító tervező iroda és Kirizsán Ildikó tervező vállalkozott. A munkában az iroda tanácsadójaként vehettem részt, mert Szabó Bálint természetesen nem elégedett volna meg a statikai helyreállítás pusztán műszaki megoldásával. Felkért, hogy a romfalak konzerválásának, a statikailag szükséges kiegészítések, megerősítések műemléki felfogásának kimunkálásában vegyek részt. (Irodájának minden munkájában érvényesül a korszerű, komplex értékmentő, értékőrző felfogás.) A szükséges kutatások szakirodalmi, levéltári és helyszíni falkutatási munkáira Kovács András művészettörténész, kolozsvári egyetemi tanár kapott felkérést. A régészeti feltárást Dana Marcu végezte, akit Erdély-szerte a legjobb középkoros régészként tartanak számon.

A munka jó lendülettel indult. Egy budapesti cég elkészítette a geodéziai felvételt, építész előtervek és prezentációk készültek. A helyreállítás szakszerűségének megalapozását szlovákiai és magyarországi tanulmányút szolgálta. Ennek során a csapat megismerkedett a lublói, szepesvári, lőcsei, szigligeti és sümegi várhelyreállítások tapasztalataival.

A hasznosítási program vonatkozásában pedig értékes ismereteket meríthetett a sümegi várra alapozó komplex idegenfogalmi koncepció részleteinek megismeréséből.

Hamar elkészültek a belső vár falait a külső oldalon elérhetővé tevő állványok. Ezeknek abban is szerepük volt, hogy látványukkal felmutassák a program lendületét is, és előkészítsék a szükséges támogatást. De az elsődleges cél természetesen az építés megindítása, illetve a falak műszaki és tudományos kutatásának lehetővé tétele volt. Elsőnek a falazat és a kötőanyagok vizsgálata kezdődhetett el. Ebben a BME Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék munkatársai – Józsa Zsuzsa, Csányi Erika és Simon Tamás vettek részt. Az anyagokat és a habarcsösszetételt helyszíni mintavétel után laborvizsgálattal azonosították. A kőanyag andezit. A habarcs ugyan több építési periódusról tanúskodott, de alapjában 32-47% mésztartalmú mészhabarcsnak bizonyult, helyi – elég nagy szemcsenagyságú (8 mm) – Maros homokkal, illetve a Marosnak a közelben lerakott üledékével azonosítható adalékanyaggal.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100121devavara/001.jpg

Az andezit, amely helyi kő, és szinte korlátlanul hozzáférhető az évszázadok alatt leomlott várfalak anyagából, jó adottságú, tömött szerkezetű, fagyálló kő. Ez a tényező, mivel a kőanyag mállása nem játszhatott jelentős szerepet a falak pusztulásában, a helyreállító habarcs összeállítására irányította a figyelmet. A BME tanácsai alapján az Utilitas laboratóriuma kísérletezte ki az alkalmazható habarcsot. Alapfeltétel volt a mészhabarcs alkalmazása. Szabó Bálint angliai ismeretei alapján helyi, kétszer osztályozott adalék és hidraulikus mész alkalmazásával sikerült olyan keveréket előállítani, amelynek szilárdsága egy sovány betonéval vetekszik (5N/mm2), de légzőképessége megőrzi a mészhabarcsnak a helyreállításban oly fontos, elvárt szintjét. Először olyan helyen készültek helyszíni falazási próbák, ahol a kifagyott falüregek visszapótlása nyilvánvalóan nem sérthetett műemléki érdekeket. A kivitelező kőművesek ambiciózus hozzáállása és tanulási készsége végül nagyon szép falszövet-pótlásokat eredményezett.

Közben Kovács András beszerezte a bécsi hadi levéltárból az archív katonai várfelméréseket, Pop Annamária pedig Bukarestből a 40 éve végzett utolsó beavatkozás felméréseit. Így egyfelől képet kaphattunk a vár 200 évvel ezelőtti, már akkor is részben romos állapotáról, másfelől az is kibontható volt, hogy mi történt a hatvanas években. Az állványzaton mód nyílt a falak közvetlen közelről való vizsgálatára. Nagy hosszban előtűntek a korábbi, talán 17. századi periódus pártázatos lőrései, amelyeknek addig csak egy kisebb része volt ismert a megmaradt gyilokjárón. Ez egyértelműen megmutatta, hogy a magas északi fal késői ráépítés eredménye. A falakon felfedezhető építési nyomoknak, – boltindítások, gerendafészkek, nyílások nyomainak – és az archív terveknek az összevetése lehetőséget adott a korábbi födémszintek, tetőcsatlakozások, gyilokjárók, építési periódusok előzetes azonosítására. Ezt a munkát, amely csak kezdeti és hipotetikus, de a további munkához segítséget nyújtó megállapításokat eredményezett, magam végeztem.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100121devavara/002.jpg

Időközben eljött 2008-ban az első ásatási szezon. Dana Marcu csapata – a csatlakozott nyugat-európai diákokkal – Románia legnagyobb és legjobban megtervezett várásatását végezte. A rengeteg törmelék és feltöltődés eltávolítása után a természetes sziklafelszínig tisztították le a várudvart és a leomlott belső szárnyak helyét. Az ásatáson sorra előkerültek a katonai várfelméréseken jelölt falak és feltárásra került egy különleges, szépen falazott – szűrő kavicsággyal övezett – ciszterna is. A Dávid Ferenc börtöneként nyilvántartott másik ciszterna körül a sziklafelszínt mintegy 10 méter mélységben érték el. A szűk falszorosokon reneszánsznak tűnő falfestések nyomai is előkerültek.

Mindezek egy módszeresen előkészített, izgalmas munka első lépései voltak, amelyeknek egyelőre félbe kellett szakadniuk, mert egy időközben meghozott romániai törvény meggátolta a várost a projekt folytatásához szükséges, már előkészített kölcsön felvételében. Utoljára még a régészeti feltárások állagvédelmére sikerült lépéseket tenni. De a munka sajnos leállt. Reméljük a folytatás nem sokáig várat magára.

(A szerző építész) 

 

Örökségünk a Föld, Falurombolás helyett arculatvesztés?, A közeljövő műemlékei, A fáin pópa és a makacs székelyek - további írások az Örökség 2009. június-júliusi számából

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Írta: Máté Zsolt, Forrás: Örökség
2010.01.21


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (3) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (25) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)