Beatrix-nap Visegrádon: élet a királyi konyhában

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120928beatrix/ciml.jpgKülönleges programokban lesz részük szombaton a látogatóknak Mátyás király második feleségének, Aragóniai Beatrixnak az ünnepén a visegrádi palotában.

2012.09.28

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120928beatrix/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120928beatrix/02.jpgBár a Beatrix-napot immár hagyományosan a királyné halálához legközelebb eső szombaton tartják (1508. szeptember 23-án halt meg Nápolyban), korántsem arról van szó, hogy sajátos történelmi igazságtételként vidám tor kerekedne ezen a napon. Vidámságban persze vélhetően nem lesz hiány, ám nem Beatrix halála lesz a jó hangulat oka, sokkal inkább az, amit az országra hagyott, pontosabban az ő sugalmazására alkotott Mátyás király.

A „nápolyi asszony” történetírói és történészi megítélése ugyancsak elítélő. Bár valóban része volt abban, hogy Corvin János nem léphetett a trónra Mátyás halála után (vélt szerepének ecsetelését a király halálában a szépírói vénával bírókra hagynánk), s ezzel megágyazott a „jagellói pangásnak”, amely egyenesen a mohácsi tragédiához vezetett, aligha lehet sommásan ítélni élete felett. Tizenkilenc évesen került a magyar udvarba, 1476-ban, ahonnan még könyörgő levelet írt Itáliába, hogy küldjenek utána étkészletet, mert nem talál villát Budán. Bár az evőeszközök hiánya még nem jelentette nyilván a világvégét, a kis epizód jelzi, hogy milyen hatalmas utat járt be fejlesztések, modernizáció tekintetében a magyar udvar részben neki köszönhetően az elkövetkező 14 évben. Hogy a villát utána küldték-e Nápolyból, nem tudjuk, mindenesetre hamarosan egy sokkal inkább nagyobb szabású, és más értelemben vett villa foglalkoztatta: valószínűleg komoly szerepe volt abban, hogy Mátyás át- és újjáépíttette a visegrádi palotát, korának egyik legfényűzőbb épületegyüttesét hozva létre.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120928beatrix/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20120928beatrix/04.jpgMiután tudjuk, hogy Mátyásnak ezek a látványberuházásai nagy hatással voltak a külföldi követekre, így a szultán diplomatáira is, akik ezt látva a magyar király mérhetetlen gazdagságáról számoltak be Isztambulban, kétségtelen, hogy átvitt értelemben Beatrixnak szerepe volt a török távol tartásában is, akik – részben persze a birodalmuk ekkori instabilitása miatt is – ódzkodtak attól, hogy egy ilyen gazdag, ám részükről mindenképpen túlértékelt királyságot hódító céllal megtámadjanak. (Bár Ali szendrői bég 1474-es nagyváradi kalandja bizonyíthatta a szultáni udvarnak, hogy Magyarország szinte nyitva áll és csaknem védtelen, hiszen a törökök szinte ellenállás nélkül masíroztak be az ország szívébe.)

Beatrixnak komoly szerepe volt a humanista műveltség megjelenésében az udvarban, s vélhetően támogatta Mátyás itáliai orientációját” - mondta portálunknak Buzás Gergely régész-művészettörténész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója. „Így történelmi megítélés ide, vagy oda, neki is kijár egy ünnepnap a palotában, amely során igyekszünk megeleveníteni a királyi udvar hétköznapjait is.

A szinte megszokott lovagi tornán, harcművészeti bemutatón, solymászbemutatón, meseelőadáson és tárlatvezetésen túl komoly élményt ígér az, hogy egy napra használatba veszik a palota konyháját. A régészek, muzeológusok korabeli ruhákba öltözve állítják össze és készítik el egy reneszánsz lakoma menüjét, ami körülbelül húsz fogásból áll majd. A látogatók figyelemmel kísérhetik a sütés-főzést, s akár recept-ötletekkel is gazdagodhatnak szeptember 29-én, szombaton.

 

A rendezvény részletes programja

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Bemutatják Szolnok már látható várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/ciml.jpgA kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.


» tovább

Ellopták a hajót, leáll a kutatás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180715buvarregeszhajo/ciml.jpgSzó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.

» tovább

Kegyelmet kapott Sóly temploma?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180708solytemplom/ciml.jpgA restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.

» tovább

Túra indul a vaskorba

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180705vaskortanosveny/ciml.jpgA Sopron–Várhelyen kialakított régészeti örökségi tanösvényen bemutatják a vaskori halomsírokat, s képes rekonstrukcióit is találunk a földvárról.

» tovább

Kedden kibontják a honfoglalók sírjait

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180702jaszfenyszarufeltar/ciml.jpgÚjabb három honfoglaló sírt tárnak fel a Jászfényszaru határában. Feltehetően teljes temetőre bukkantak, alattuk pedig ott van egy gazdag szarmata település.

» tovább