Megújulásunk támogatója:  

Mártírok, sírkamrák, eretnekek

A hellenisztikus gondolkodás és hit késő ókori világából törésmentesen vezetett át az út a kora középkorba. A két korszak határán Szent Ágoston munkássága áll - írja az Archeologia.
A hellenisztikus gondolkodás és hit késő ókori világából törésmentesen vezetett át az út a kora középkorba. A két korszak határán Szent Ágoston munkássága áll - írja az Archeologia.

Nem csak a temetkezések, maguknak a temetőknek a városszerkezeti helye is megváltozott a 4. század során. Korábban ugyanis a római törvényeknek megfelelően a temetőket a településekről kivezető utak mentén alapították, néha meglepően nagy távolságra egy-egy várostól. A római birodalom Kárpát-medencei jelenlétének utolsó évszázadában azonban ezeket egyre inkább felváltották a települések felhagyott részein nyitott új sírparcellák. Az ok nyilván a közbiztonság általános romlása, a barbár betörésektől való mindennapi félelem volt – s talán az is, hogy a temető, nem mint a halál, az elmúlás, hanem mint az örök élet, a feltámadás helyszíne, központibb helyre került a közgondolkodásban.

A korai keresztény temetkezések jól elkülöníthetők a korszak Magyarországon feltárt temetőiben. Általában egy-egy központi mártírsír köré csoportosulnak a mellékletként legfeljebb egy mécsest, vagy poharat tartalmazó sírok. A központi sír fölé kápolna magasodott – térszervezési szempontból egyfajta szellemi előképeként a későbbiekben megjelenő templomoknak. Az elkövetkező évszázadokban meg is növekedett a mártírok iránti „kereslet”, a Karoling-korra már szinte iparággá vált a római katakombákból az emberi maradványok átszállítása Európa keresztény templomaiba, így hamarosan pápai rendelettel tiltották be a hitéleti szempontból dicséretes, s nyilván jelentős anyagi haszonnal is járó tevékenységet. A 4. században azonban még aligha volt kereslet az import-mártírokra.

A korszak legimpozánsabb emléke Pécs ókeresztény temetőegyüttese. A sírkamrák a föléjük emelt kápolnákkal talán a közeli Sirmium (Szávaszentdemeter) hitéleti pezsgésének hatására épültek fel – ha így volt, elképzelhető, hogy a bennük eltemetettek a korai keresztény szellemi áramlatok közül a később arianizmusként ismert (Jézus öröktől való isten voltát tagadó, Krisztust az atya teremtményeként elismerő), s majdan eretneknek nyilvánított irányzatot követték, hiszen annak egyik kelet-európai bölcsője Sirmium volt.

Bár a városi temetőket használták még az 5. században is (barbárok, vagyis szarmaták, germánok már a 4. század közepétől „beletemetkeztek” a római temetőkbe), Róma hatalma megszűnt a Kárpát-medencében. Azzal kapcsolatosan, hogy lehettek-e túlélő keresztény szigetek az elkövetkező fél évezredben, legfeljebb feltevések lehetnek, régészeti bizonyíték nincs.

Nehezen reprodukálható, hogy akár a 4-5. század keresztényei mennyire gondoltak mást a halál utáni életről, mint a klasszikus középkor népessége. A feltámadás, a megváltás eszméje már a 3-4. században a keresztény vallás egyik szervező gondolata volt. Ahogyan a hellenizus megjelenését a korszak egyik nagy gondolkodójához, Platónhoz köthetjük, úgy a nyolc évszázaddal később is egy gondolkodó, Szent Ágoston áll a két korszak határán. Az egyházatya ugyancsak bőséges szellemi hagyatéka évszázadokra (néhány kérdésben korunkig) meghatározta a keresztény gondolkodást.

 

cikk folytatása az Archeologia - Altum Castrum Online portálon

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

2012.04.02


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)