Megújulásunk támogatója:  

Ágyúgyár a Bodrog partján

Ipartörténeti szenzáció az az ágyúöntő műhely, amelyet I. Rákóczi György építtetett a sárospataki vár tövében. Amikor 2006-ban a feltárásába fogtak, pontosan tudták, mit keresnek, ám senki sem remélt ilyen ép olvasztókemencét és falakat.
Ipartörténeti szenzáció az az ágyúöntő műhely, amelyet I. Rákóczi György építtetett a sárospataki vár tövében. Amikor 2006-ban a feltárásába fogtak, pontosan tudták, mit keresnek, ám senki sem remélt ilyen ép olvasztókemencét és falakat.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/002.jpg

Zsugori, kapzsi ember”. Némely kortársa így jellemezte az 1593-ban Szerencsen született I. Rákóczi Györgyöt, míg mások a jó gazdát, az újdonságokat befogadni kész államférfit látták benne. Ha jobban belegondolunk, a két jellemzés talán annyira nem is összeegyeztethetetlen egymással, hiszen György a Rákóczi család második nagy tagja volt. Apja, Zsigmond alapozta meg a família felemelkedését, így a fiúnak is szoros kézzel kellett fognia a gyeplőt, hogy családját az ország legnagyobb előkelői közé kormányozza.

Feltörekvő nagyúr volt hát, mégis romantikusabb oldalát őrizte meg a történelem – egy asszonynak köszönhetően. Lorántffy Zsuzsannával kötött házasságát a század romantikus szerelmi történeteként tartják számon. S valóban: a sokak által kapzsinak tartott férfi el nem mulasztotta volna, hogy egy-egy délvidéki útjáról visszatérve naranccsal, s más gyümölcsökkel örvendeztesse meg kedvesét.

A pataki fészek

A sárospataki várat kedvese kezével együtt nyerte el a feltörekvő főúr. 1616. április 16-án tartották a menyegzőt a Bodrog parti várban. Ha akkor pillantottunk volna körbe a várudvarról, nehezen ismertük volna fel benne a mai erősséget: igaz, a Vörös-torony már állt, azonban a nagy átépítésekre, a reneszánsz loggia létrehozására a harminckét évig tartó házasság alatt került sor.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/004.jpgUgyan a mai vár parkjában álló öntőüzem kiépítése csak 1631-ben történt, az ásatáson egy korábbi műhely maradványai is előkerültek. Így valószínű, hogy amint Rákóczi György a vár ura lett, azonnal iparosításba fogott” – mondja Ringer István, a Sárospataki Rákóczi Múzeum régésze, aki három évad alatt tárta fel az egyedülálló emléket. Amikor 2006-ban a feltáráshoz nekifogtak, pontosan tudták mit keresnek, hiszen a műhelyről fennmaradtak leírások. Azt is tudták, hol keressék, mert az első ásónyomnyi föld kifordítása előtt geofizikai méréseket végeztek, amelyek kirajzolták a föld alatti falmaradványok helyét. Ám a méretük felülmúlt minden várakozást, hiszen a „gyár” legalább 500 négyzetméter alapterületű volt.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/003.jpgAz egykori üzem helyszíne most megdöbbentő. A park pázsitját falmaradványok, s négy-öt méter mély gödrök, az épület egykori helyiségei szabdalják. Kútként mélyül a földbe az olvasztókemence: megkopott tégla lépcsősor vezet le az aljába, az egykori tűztérhez. „Embertelen munka lehetett fűteni a kemencét a hőség miatt, ráadásul legalább huszonnégy óra megszakítatlan erőfeszítés kellett az öntéshez megfelelő hőmérséklet eléréséhez” – mondja a régész. Ilyen típusú lángkemence maradványai ugyan előkerültek korábban a budai várban is, azonban itt szinte teljes épségben maradt meg, így a feltárt maradványok értelmezéséhez olasz ágyúöntő mesterek 17. századból fennmaradt leírásait kellett tanulmányozniuk.

Bár az üzem csupán tizenhét éven át üzemelt, a korabeli dokumentumokból így is kiderül, hogy több tucat ágyút és 10 harangot öntöttek benne. És ez csupán azok, amelyekről fennmaradt az egykorú könyvelés. „A valós szám ennél sokkal nagyobb lehet” – figyelmeztet Ringer István.

A háború művészete

I. Rákóczi György kétségkívül a korszak legnagyobb ágyúöntető főura volt Magyarországon, de talán a térségben is – erősíti meg Domokos György, a Hadtörténeti Intézet történésze, aki végig figyelemmel kísérte a sárospataki műhely 2006. nyarán kezdődött feltárását.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/007.jpgMíg I. Rákóczi György esetében a források alapján 65 általa öntetett ágyúról tudunk biztosat, addig utóda, II. Rákóczi György, erdélyi fejedelem nevéhez csupán két ágyú öntése kapcsolható. Ám a borsodi főkapitány, későbbi erdélyi fejedelem öntőtevékenysége még II. Rudolf német-római császár és magyar király mellett is kimagasló, akinek 52 ágyúját említik a fennmaradt korabeli magyarországi várleltárak. Kérdés persze, hogy miért volt szüksége a főúrnak ennyi ágyúra.

A választ részben a kor geopolitikai viszonyai adják meg. Mint erdélyi fejedelem, sikeresen egyensúlyozott a rész-önállóság és a török Porta iránti hűség között.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090803spatakagyu/001.jpg1644-ben például hadat viselt III. Ferdinánd ellen, elfoglalta a Felvidéket, majd a svéd csapatokkal már Bécs ostromára készülődött. Ekkor azonban a szultán, aki kedvelhette az erős erdélyi fejedelmet, de a túl erőset aligha, leállíttatta a hadjáratot. Tény azonban, hogy I. Rákóczi Györgynek többfelől is meg kellett védenie magát, így érdemes volt várait – Sárospatakot, Tokajt, Munkácsot és Pocsajt –komoly tűzerővel is ellátni.

Nem szabad elfeledkezni a presztízsről sem. A nagyúr mind Bécsnek, mind Isztambulnak meg akarta mutatni, hogy képes  felszerelni várait a kor legerősebb tűzfegyvereivel.

Az ágyú a középkor végének találmánya, amely azonban az évszázadok során hatalmasat fejlődött” - mondja Domokos György. Az első ilyen tűzfegyvereket a 14. század elején készíthették. A korabeli ábrázolásokon látható, hogy leginkább egy vázára hasonlítottak, széles szájjal, amelyből még golyó helyett nyilakat lőttek ki. Pontossága és hatékonysága ennek megfelelően nyilván roppant csekély volt.

Az ágyú kezdetben része a pszichológiai hadviselésnek is. A robbanás zaja, a fellobbanó torkolattűz rémülettel töltötte el a megtámadottakat. A későbbiekben az ágyúk pontossága, hatótávolsága sokat javult. A tábori ágyúk alkalmassá váltak arra, hogy nyílt csatákban is eredményesen alkalmazzák ezeket, míg az ostromágyúk dühének a régi várak már semmiképp, a modern erődök sem mindig tudtak ellenállni” - teszi hozzá a történész.

 

A riport folytatása

 

A riport átdolgozott másodközlés a National Geographic Magyarország engedélyével

 

A sárospataki várkastély a műemlékem.hu adatbázisában

 

2009.08.03


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)