Megújulásunk támogatója:  

Bevették a magyarok a szentföldi várat

Immár negyedik éve magyar régészek és restaurátorok kutatnak a szíriai Margat (Al-Markab) várában. Az egykori johannita erősségnek ugyanis magyar kapcsolatai vannak – igaz, a 13. század elejéről.
Immár negyedik éve magyar régészek és restaurátorok kutatnak a szíriai Margat (Al-Markab) várában. Az egykori johannita erősségnek ugyanis magyar kapcsolatai vannak – igaz, a 13. század elejéről.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090917margat/margat011.jpgMég több kép

2006-ban mentek ki először magyar kutatók Margat várába annak a szír-magyar együttműködésnek a keretében, amelynek célja a tengerparttól nem messze fekvő erődítmény feltárása, majd később a bemutatása. A közös expedíciókat Major Balázs régész szervezte (s szervezi azóta is), aki a középkori szentföldi és közel-keleti keresztesek kutatásának nemzetközileg is elismert szakembere.

A szentföldi kapcsolat

Ha a keresztes háborúk konkrét magyar vonatkozásait keressük, bizony kevés adatot találunk. Csupán egyetlen magyar uralkodó, II. András vezetett hadakat a térségbe. Az uralkodót családi öröksége is szentföldi csatározásokra kárhoztatta: nagyapja ugyanis Chatilloni Rajnáld volt, aki a harmadik keresztes hadjáratot megelőző zűrzavaros politikai időszak egyik sokat vitatott személyisége – a történészek egy része személyesen őt teszi felelőssé a keresztesek 1187-ben elszenvedett hattini vereségéért, amely Jeruzsálem elvesztését jelentette. A kortársak azonban kevesebbet moralizáltak: sokuk szemében a meglehetősen erőszakos Rajnáld a klasszikus lovageszmény megtestesítője volt.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090917margat/margat006.jpgII. András gyermekkorában ugyan sokat hallhatott szentföldi nagyapáról, azonban a nyomdokaiba mégsem akaródzott lépnie. III. Ince pápa már 1215-ben meghirdette az új (szám szerint ötödik) keresztes hadjáratot, amelyhez András csak komoly fenyegetésre, 1217-ben csatlakozott. Lipót osztrák főherceggel közösen vezetve a csapatokat Akkonba hajózott, innen északra fordult, majd nem kockáztatva meg Jeruzsálem ostromát, a tengerparton haladva elvonult a térségből. Ekkor ejtette útba Szíriában Margat várát, közel s távol a legnagyobb és legfontosabb johannita erődítményt. A partszakaszt védő egyházi lovagoknak jelentős adományt juttatott, majd folytatta útját Magyarország felé.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090917margat/margat004.jpgII. András szentföldi hadjáratának mérlege némi hadizsákmány, számos ereklye, több diplomáciai szerződés, amit a király a haza vezető úton kötött. És persze a margati adomány, amely csaknem 800 év távlatából lehetőséget ad a kutatóknak a feltárásra.

Tudományos kincsesbánya

Néhány felméréstől eltekintve a  régészet számára szűz terület a hatalmas margati vár” – mondta el a műemlékem.hu-nak Buzás Gergely, a visegrádi múzeum régésze, a szír-magyar régész expedíció egyik tagja. „Bámulatos épségben maradtak meg a tizenkettedik-tizenharmadik századi részletek, köszönhetően a kevésbé pusztító időjárásnak és a terület védett jellegének” – tette hozzá.

Évente néhány hónapon át kutatnak a magyarok a várban, és szinte nem múlik el évad, hogy szenzációval ne szolgáljanak. Tavaly a térség legnagyobb freskóját tárták fel az erődítmény kápolnájában: a lelet még restaurálásra vár.

Hét évre terveztük a munkát, de az már látható, hogy ennyi idő alatt csak a belső vár kutatása sikerülhet. Ehhez azonban egy erődített város is tartozik, amely még évtizedekre munkát adhat a régészeknek” – mondta Buzás Gergely.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090917margat/margat005.jpgAz első feltárások után már van idő a részletek megfejtésére is. Kovács István régész a helyszínen az archeozoológiai leleteket, vagyis jobbára az állatcsontokat tanulmányozza, így kideríthető, milyen étrendjük volt a johannita lovagoknak.

Elsősorban kecske és juhcsontokra bukkanunk, vagyis a fő állati fehérjeforrást ugyanazok az állatok jelentették, mint amelyek manapság is a térségben” – jelentette ki portálunknak a régész. „Meglepő viszont, hogy nagyon kevés az elejtett vad maradványa. A johanniták regulája tiltotta a vadászatot, s úgy tűnik, ezt be is tartották: volt akkora a vár, hogy az esetleges ostromok idejére élő háziállatokat tartsanak az erődítmény egyes részein.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090917margat/margat002.jpgKorabeli források alapján biztos, hogy halastavaik is voltak, az elkövetkező hónapokban a csontmaradványok alapján igyekszünk meghatározni, milyen halfajokat fogyaszthattak” – tette hozzá Kovács István.

A 2009-es ásatási idény munkálatainak oroszlánrészére júliusban és augusztusban kerül majd sor. A magyar kutatók (akik javadalmazás nélkül, csak az utazás, a szállás és az élelem fejében vesznek részt a feltárásban) több csoportban érkeznek Margatba, s remélik, hogy a feltárási részeredményeket már jövőre bemutathatják egy kiállításon is a Magyar Nemzeti Múzeumban.

 

Még több kép - Buzás Gergely fotói

 

Írásunk a leghírhedtebb szentföldi lovagrendről: Köztünk élő templomosok

Fotó: Buzás Gergely
2009.06.13


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) Andrássy-család (1) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (10) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (2) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (27) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (3) kastélypark (3) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (9) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)