Megújulásunk támogatója:  

Római útkereszteződés a bankfiók alatt

A páratlan utcarészlet nem csupán a város kevéssé ismert látványossága, de a föld alatt választ kapunk arra a kérdésre is, hogy tényleg földrengés semmisítette-e meg Savariát.
A páratlan utcarészlet nem csupán a város kevéssé ismert látványossága, de a föld alatt választ kapunk arra a kérdésre is, hogy tényleg földrengés semmisítette-e meg Savariát.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110302szhelyotp/02.jpgEz a bemutatóhely elsősorban a szombathelyieknek szól, akik a pénzintézetbe betérve szembesülhetnek az üvegpadló alatt két és fél méter mélyen lévő romokkal, s így a városuk csaknem kétezer éves történelmével is” - mondta el a műemlékem.hu-nak a helyszínen Sosztarits Ottó régész. Hozzátette: az esetek többségében csak a bankfiókból szemrevételezhetők a római kori emlékek (fényképet készíteni biztonsági okokból nem szabad), azonban például a Kulturális Örökség Napjain megnyitják a másutt nyíló lejáratot és mindig rengeteg az érdeklődő.

A pénzintézetet több mint egy évtizede építették, azonban előtte 1992-ben feltárták a telket. Két és félméteres mélységben érték el a római kori járószintet, ahol épületek visszabontott alapjaira, a Borostyánkő-út egy szakaszára (az alatta húzódó embermagasságú csatornával) és egy bekötő útra bukkantak. Mivel nem voltak mozdíthatóak a leletek, rendhagyó módon őrizték meg azokat: az építészek szinte lábakra állította az épületet, a római kori szintet föld alatti emeletként kezelve, amelyet üveg járólap választ el a pénzintézet ügyfélterétől.

Szombathely, az egykori Savaria alaposan kutatott, de kevéssé ismert város” - folytatta Sosztarits Ottó. „Sajnos a belvárosi beépítések miatt csak hézagosan és esetlegesen kutatható a korszak, a modern régészet eddig csupán a város területének mintegy négy százalékát érintette. Ezzel együtt szinte évről évre kerülnek elő újabb adatok, amelyek módosítják az egykori Savariáról alkotott képet.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110302szhelyotp/03.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110302szhelyotp/04.jpgA friss eredmények olykor ellentmondnak a tudományos dogmáknak, toposzoknak. Ilyen az a nézet is, amely szerint Savaria városát földrengés pusztította el 456. szeptember 9-én. „Ellenérvként elég, ha csak ezt, a borostyánkő-út alatt húzódó csatornát nézzük meg, amelyet annak idején 46 méter hosszan lehetett feltárni. Ha a hatását tekintve valóban olyan pusztító rengés lett volna, beomlik, s nem maradnak méteres álló házfalak sem. Az igazság az, hogy az ötödik század derekára már nem nagyon volt olyan a városban, amit egy földrengés elpusztíthatott volna. Savaria ekkorra a kapcsolatait, kultúráját tekintve beszűkült, a régi épületeket elhagyták, s azok helyett sokkal silányabbakat emeltek a szabad telkeken és az utakon. Elkezdődött a régi épületek tudatos bontása is: az Iseum feltárásánál például pontosan megfigyelhető volt, hogy a hatalmas szentélyt, illetve a környező épületeket tudatosan visszabontották az alapokig, vagyis a kőanyagukat lábon eladták és másutt használták fel.

A régész szerint Savaria nem sokkal az alapítása után, az első század legvégén, a második század első felében élte a valódi fénykorát – gazdasági értelemben mindenképpen. Ekkor jelölték ki a város területét is, amelynél kissé elszámították magukat, hiszen még évtizedekig tartott, míg a telkeket beépítették. „Csak a 13 kilométernyi városi úthálózathoz összesen negyvenezer köbméternyi hatalmas, három-négy mázsás, Ság-hegyről származó bazaltkő lapokat használtak fel” - mondta Sosztarits Ottó. „Ezek az adatok önmagukban is érzékeltetik a savariai városépítés nagyságrendjét. Az ekkori fénykort igazolják a tárgyi leletek is, amelyek ennek a korszaknak a kulturális sokszínűségét, páratlan gazdagságát mutatják.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110302szhelyotp/05.jpgA várost a Borostyánkő-út és a kereskedelem virágoztatta fel. A második-harmadik század fordulójától azonban a Pannonián belüli hangsúly mindinkább a a dunai limes vonalára helyeződött át a határvédelem miatt. A limesút jelentősége növekedett, a régi útvonalaké csökkent. A harmadik század legvégén, a negyedik század elején a birodalom átszervezésekor Savaria helytartói székhellyé lett, a megnövekedett adminisztráció miatt ismét fejlődésnek indult a város, azonban az kulturális pezsgés és gazdagság, amit a Borostyánkő-út korábban adott, már nem éledt újra.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Júniusban nyílhat meg Szombathely Rómája

Róma épült Szombathelyen

Dunaföldvárnál léket kap a világörökség?

Gödnél bukott el a Római Birodalom?

Tyúkólak őrzik a császár emlékét

 

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 

Fotó, szöveg: Kovács Olivér
2011.03.02


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (2) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (24) felújítás (19) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (2) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (6) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (6) királytemetkezés (7) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (2) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (3) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (1) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)