Duplájára hízna a füleki vár

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130422fulekivar/ciml.jpgAz egyébként sem éppen kicsi, leginkább romvár növekedéséhez ásni fognak, hiszen az alsóvárból ma még szinte semmi sem látható.

2013.04.22

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130422fulekivar/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130422fulekivar/02.jpgMár két éve tevékenykedünk, hogy előkészítsük az alsóvár remélhetőleg teljes régészeti feltárását, majd műemléki bemutatását. A közép- és kora újkori falak a ma várudvarnak nevezett, beépítetlen, rendezvények megtartására használt plató alatt helyezkednek el. Ennek az udvarnak a szélén, attól négy méterrel alacsonyabb talajszinten indítottunk néhány szondázó árkot, de még újabb négy méteres mélységben sem jutottunk el a déli várfal alsó alapozásáig. Vagyis akár több szintes épületek maradványai is viszonylagos épségben lehetnek a vastag feltöltés alatt” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Agócs Attila, a füleki vármúzeum igazgatója. Hozzátette: eddig a Szlovák Tudományos Akadémia szakembereivel közösen végeztek előzetes kutatást, idén pedig egy határon átnyúló pályázat jóvoltából az ELTE régészhallgatóinak is lehetőségük lesz bekapcsolódni a terület részleges feltárásába.

A füleki vár a történelmi Nógrád megye legnagyobb közép- és kora újkori erőssége volt. Igen korai a kővárak között, hiszen a várhegy tetején az első várat még a tatárjárás előtt kezdte el építeni a Kacsics-nemzetség. Ezután királyi birtok lett, majd a Perényiek kapták meg, de Mátyás visszavette, aztán a 16. század derekán a Bebekekhez került. Ekkorra tehető a nagyobb kiépítése is: a vulkáni csúcsról lefelé terjeszkedett a vár, így került sor a középső és az alsóvár kiépítésére is. A török korban sokáig végvárként használták – bár 1554-ben a törökök csellel bevették és 1593-ig a kezükön is maradt –, s annyira jól védhetőnek és biztonságosnak tartották, hogy a 17. században ide költöztették több vármegye, így Nógrád, Pest és Heves levéltárát is.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20130422fulekivar/03.jpgFüleket a legnagyobb csapás 1682-ben érte, amikor a felső-magyarországi hadjárat során felvonult ellene az Ibrahim pasa budai seregeiből, Thököly Imre kurucaiból és I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem csapataiból összeállt közös haderő. A várat ostrom alá vették, majd miután elfoglalták, nagyrészt felgyújtották, miközben a várost is szinte a földdel tették egyenlővé. Az ostrom során pusztult el a levéltár anyaga is, ami a magyar középkor-kutatás pótolhatatlan vesztesége. A későbbiekben az immár romvárnak nem jutott hadi szerep, a mai Bebek-torony is azért maradt meg viszonylagos épségben, mert magtárként használták.

Az egykori alsóvár gigantikus méreteit jól érzékelteti, hogy egyik bástyája kétszer, két és félszer nagyobb alapterületű volt, amint a Bebek-torony” - tette hozzá Agócs Attila. Az igazgató úgy véli, hogy ennek a bástyának és a déli falnak (amely a vár mostani bejárata irányába vezet) a feltárása és bemutatása lehetne az első ütem, amelyet a többi alsóvári építmény kutatása követne. Nagy szerencse, hogy a területet egyáltalán nem építették be, így az a vármúzeum tulajdonában van.

A feltárással és helyreállítással kétszeresére nőne a füleki vár alapterülete. A romantikus romvár és a vármúzeum ugyancsak vonzó turistacélpont, ahová – bár Szlovákiában, a határtól néhány kilométerre található – Magyarországról érkezik a látogatók többsége.

 

Helyszíni riport Agócs Attilával a vár történelméről és a tervezett feltárásról a Közkincs-keresőben (15:48-tól)

 

A füleki vár a Határeset adatbázisában

A várhoz közeli, határon túli történelmi épületek távolság szerint

 

Határon túli cikkeink

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Határon túli műemlékek: ideje az építésnek

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180807telekikiallitas/ciml.jpgA határon túli magyar műemlékek felújítását mutatja be a Teleki László Alapítvány Ideje az építésnek című kiállítása a Táncsics utcában.

» tovább

Nyolc évszázad emlékei tárultak fel a templomban

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180805felsomerapaszternak/ciml.jpgBefejezéséhez közeleg a felsőmérai műemlék református templom kutatása. Paszternák István régész, műemléki szakértő beszámolója.

» tovább

Bemutatják Szolnok már látható várát

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180717szolnokvar/ciml.jpgA kaszárnyaépületként azonosított 16. századi maradványok megtekinthetőek lesznek a feltárás, majd az építkezés után Szolnokon.


» tovább

Ellopták a hajót, leáll a kutatás

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180715buvarregeszhajo/ciml.jpgSzó szerint krimibe illő fordulatot vett az idei víz alatti régészeti program: ellopták a kutatóhajót, így szünetelnek a merülések.

» tovább

Kegyelmet kapott Sóly temploma?

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180708solytemplom/ciml.jpgA restaurátorok január óta dolgoznak a falakon. Becslések szerint a templom teljes rekonstrukciójára 200 millió forintra volna szükség. Halmai Margó riportja.

» tovább