Megújulásunk támogatója:  

Műemlékek, tévhitek

Tényleg sok műemlékünk van? Az a műemlék, ami annak látszik? Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének és a magazin szerkesztőjének írása.
Tényleg sok műemlékünk van? Az a műemlék, ami annak látszik? Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága elnökének és a magazin szerkesztőjének írása.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100917tevhitek/allo1.jpgMagyarországon sok műemlék van?

Az országban megközelítőleg 11 ezer országosan védett műemlék besorolású objektum található (ha külön kezeljük például a gyakran összetartozó, de különálló harangtornyot és templomot, vagy a területi védelem alá eső helyek egyes épületeit (MJT) akkor némileg több), ezzel azonban korántsem tartozunk az európai élmezőnybe. Nyugatabbra bizony sokkal nagyobb a védett épületek, objektumok aránya, bár az összehasonlítás nem könnyű, hiszen mások a védési kategóriák (itthon is vannak „A” műemlékek, amelyek védelme országos szintű és ezen felül a helyi rendelettel védett helyi védettségű objektumok, bár ez utóbbiak értékvédelmét helyi érdeket sokszor ellehetetleníthetik. De védjük a műemlékek környezetét is (MK) annak érdekében, hogy a védett érték környezeti kapcsolatai minél teljesebben megmaradhassanak.). A történelmi épületek viszonylag kis arányának a viharos történelmünk az oka: a 19. század végén például a kor műemlékesei annyira biztosak voltak benne, hogy a török az egykori hódoltsági területeken mindent elpusztított, hogy vonakodva kezdtek neki az Alföld feltérképezésének. A 19. században teljesedett ki a történeti értékek iránti érdeklődés és ez időszakban vetették meg az alapjait a mai interdiszciplináris tudománnyá fejlődött műemlékvédelem intézményes rendszerének. A kor szemlélete miatt akkor még csak a középkor épületeire és megmaradt értékeire terjedt ki a figyelem, azóta szemléletünk lényegesen kiteljesedett. Igazán ma nem az a fontos, hogy sok, vagy kevés-e a műemlékünk, hanem az, hogy fontosnak tartjuk-e – és meg tudjuk-e óvni értékeinket? A társadalom mai hozzáállása miatt (tisztelet a kivételnek) sok érték van veszélyben, tehát sajnos kevés a védelemben részesített értékünk. Ha az e téren jelenleg hiányos oktatás és a nevelés ideális eredményességgel fejthetné ki hatását, akkor természetes lenne értékeinkhez a viszonyunk és jogi védelemre sem lenne szükség. Ekkor soknak tarthatnánk ezt a számot. Ám a jelenlegi kép azt mutatja, hogy ma Magyarországon kevés műemlékünk van.

 

Pontosan ismerjük mi az érték és mi nem?

Bár így lenne, azonban a szakma ismeretei sem lehetnek teljesek. Magyarországon sosem valósult meg az a fajta leltár, amit Nyugat-Európában sok országban elkészítettek, hogy épületről épületre felmérték, mit kellene megvédeni. A számbavétel mellett tovább növeli a műemlékvédelem feladatát, hogy kiterjedt a műemlékvédelem érdeklődési köre, mert felgyorsult világunkban megszaporodtak a veszélyeztetett épületek. A kor érdeklődése is nyitottabb lett múltunk értékei iránt, most már nem csak a középkorban látjuk az értéket, hanem a modern építészetig minden kornak óvjuk értékes alkotását. A dinamikus fejlődéssel és a gazdaság átalakulásával az értékőrzés figyelme új területekre is ki kellett, hogy terjedjen. Megőrzésük közös feladatunk. Ugyan a 20. században itthon is voltak aprólékos felmérések, kutatások, a teljes országra kiterjedő műemléki topográfia a mai napig várat magára. Az elmúlt másfél évezredben a kutatás módszere is sokat fejlődött. Tudni kell, hogy a pontos értéktár megléte nem helyettesíti a kutatást! Egy-egy épületfelújítást megelőző kutatás alkalmával rengeteget bővülnek ismereteink, sőt még meglepetések is érhetik a műemlékeseket. Az utóbbi években számos olyan értéket sikerült megmenteni, ahol a kutatás váratlan eredménnyel szolgált. Ezek a munkák új ismeretekkel gazdagítják történelmünket, kultúrtörténetünket, az értékek szakszerű bemutatásával, az új környezethez való illesztésével gazdagodnak településeink.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100917tevhitek/allo2.jpgA legkiemelkedőbb építészeti emlékek a műemlékek

A legtöbb történeti, vagy egy hely karakterét alapvetően meghatározó épület, vagy épületfajta méltó a védelemre, de azok az épületek, helyek is védettek lehetnek, amelyek valamely fontos történeti, kultúrtörténeti esemény helyszínéül szolgáltak. Az az épület is védelemre érdemes, ahol valamilyen különös technológia, korszimbólum fűződik a létesítményhez, vagy ha annak valamilyen különös esztétikai értéke van. E szempontok miatt a rendszerváltás előtt néhány munkásmozgalmi alakkal összefüggő épület is kaphatott műemléki besorolást, közülük még ma is vannak védettek – igaz, más szempontok alapján ezek az épületek, ahogy az idő múlik, lassan a koruknál fogva is értékké válhatnak. Vannak ugyanakkor olyan épületek, amelyek építészettörténeti jelentőségük dacára védtelenek, például a Buda tájképét meghatározó Körszálló, vagy éppen az Országos Levéltár épülete a budai várban, vagy a budapesti Belvárosban a Bécsi utca most sokat emlegetett bontásra ítélt épületei.

 

Minél régebbi, annál értékesebb?

Egy szempontból, az egyediség oldaláról nézve igaz csak, hiszen minden korban – még napjainkban is - épülhettek olyan épületek, amelyek nem csak korukban, hanem azt követően is egyedieknek tekinthetők akár külső-belső adottságaik, értékeik vagy megvalósulási körülményeik miatt. Ettől függetlenül könnyű belátni, hogy minél messzebbre távolodunk a múltba, egy-egy korszakból – elvileg – egyre kevesebb emléket találunk. Kevés a római kor, több a román, kicsit több a gótika (a kiteljesedett reneszánsz korban az ország jelentős részén 150 éves török megszállással és háborúskodással múlattuk az időt), még több a barokk. Ez a mennyiségi szemlélet azonban megtévesztő: hozzánk közelebb álló korszakok emlékei is viharos gyorsasággal képesek eltűnni. Igaz ez a népi építészeti emlékek és még inkább az ipari objektumok esetében. Az utóbbiaknál, egy-egy ipari tevékenység felszámolásával évtizedek alatt eltűnhet az utolsó épített emlék is. Egyre nagyobb veszélynek vannak kitéve az értékes régi ipari, a mezőgazdasági, a közlekedési épületeink is. S vannak olyan objektumok is, amelyeknél még azelőtt érdemes egy-egy példa megőrzéséről gondoskodni, hogy eltűnnének: bár a panelépületek a sok hibájuk mellett szerkezetileg ellenállóak, lassacskán ideje lenne a kijelölni azokat az épületeket, amelyek megőrzik a jövőnek a 20. század második felének építészeti formáját.

 

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100917tevhitek/allo3.jpgAmelyik műemlék elpusztult, azt nem szabad feltámasztani?

Ez az a kérdés, amelynek hallatán a legharcedzettebb műemlékesnek is lefagy az arcáról a mosoly. Jó válasz ugyanis nemigen adható rá. A konzervatív irányzat még a 19. század végén dívó purizmust is elutasítja, bár ma már ennek a szellemiségnek a megnyilvánulásaként létrejött alkotások, műemlék-helyreállítások is érdemelhetnek védelmet (a purizmus az, amikor a műemlékes tervező kiválaszt egy korszakot az épület történetéből és annak szellemében, a többit megsemmisítve állít helyre: így született a ma látható Mátyás-templom sose létezett, tisztára írt gótikus világa). Az igazán nagy kétely a hitelesség kérdése: vagyis, hogy sikerül-e az eredetit bemutatni, de úgy, hogy a látogató tudja: ugyan hitelesen kivitelezett, ám a jelenkorban született részletet lát.

A visszaépítések ügyében az 1964-ben, a második világháború hatására született Velencei Kartát idézzük leggyakrabban. Ugyan a visszaépítéseket már a harmincas években sem éppen a támogatott kategóriában tartották számon a műemlékesek, a második világháború pusztításai után újjászülető épületek láttán (Olasz-, Francia-, és Németország gótikus katedrálisainak nagy részét sem kerülték el a bombák) úgy érezték, hogy világszerte veszélybe került a visszaépítések miatt a történelmi hitelesség. A karta ugyan nem tiltja kategorikusan a visszaépítést, ám nyomatékosan figyelmeztet annak történelemhamisító veszélyeire, alapelvként meghatározva a hitelességet, pontosan meghatározza a visszaépítés lehetőségét és módját.

Más kérdés a helyreállítás és más kérdéseket vet fel a rekonstrukció. Minden helyreállítás alapja a kutatás. Az újjáépített romok, várak esetében a fő kérdés, hogy adatok hiányában, hiteles források nélkül mit építünk? Sokak szándéka szerint a régi épületet érdemes újra bemutatni. Ehelyett ismeretek hiányában azt épülhet, amit ma gondolunk az elmúlt korról. A legjobb szándék mellett is történelemhamisításhoz vezet ez az út, miközben a még megmaradt hiteles művészet és építészettörténeti értéket képviselő jelentős maradványok elpusztításához is hozzájárulunk. Természetes, hogy egy reneszánsz festményt eredeti szépségében, hitelesen megújulva szeretnénk látni. Fel sem merül, hogy mai ötleteink szerint átfessük a képet. Ha épületmaradványról van szó ezek a kérdések sajnos nem vetődnek fel.

Ám a visszaépítéseket nem lehet egy kalap alá venni. Elég csak a drezdai Fauenkirchére, a legnagyobb német evangélikus templomra gondolnunk, amely a város 1945-ös bombázása után égett ki, majd dőlt romba. Évtizedekig a világháború mementójaként álltak a romjai, mígnem a német újraegyesítést követően felerősödtek a visszaépítését szorgalmazó hangok. Az eredeti, 18. századi terveket tiszteletben tartva eredeti anyagok felhasználásával, tudományos megalapozottsággal hitelesen újraépítették, a belvárost tömegében meghatározó épület felszentelésére 2005-ben került sor. Drezdát ezután vette fel az UNESCO Bizottsága a Világörökség Listára, ha úgy tetszik, elfogadva az újraépített templomot (tavaly Drezdát ugyan törölték a listáról, de nem a Frauenkirsche, hanem a kultúrtájat alapvetően zavaró autópálya híd felépítése miatt).

Fontos, hogy egyértelmű legyen, hogy korunk hogyan nyúlt a műemlékhez, milyen kiegészítéseket alkalmazott annak érdekében, hogy mindenki számára szemléletessé váljon az eredeti, hiteles történeti érték. Természetesen minden műemléknek az a legjobb védelem, ha használják. Ezért helyreállításukkor az épület számára a legalkalmasabb funkció megtalálása az elsődleges cél. A kutatáson alapuló szakszerű restaurálástól, az értő kiegészítésen át a mai építészet eszköztáráig nagyon sok lehetőség adódik a bemutatásra és az újrahasznosításra. A kiegészítésekre, a fejlesztés lehetőségeire, a bővítés lehetséges mértékére tehát nincs egységes recept, minden esetben sok szempontot (s néha nem csak műemlékieket) kell mérlegelni.

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Dr. Nagy Gergely - Kovács Olivér
2010.09.20


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)