Bortemplom: látott és lát még szebb napokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/ciml.jpgA sátoraljaújhelyi vasútállomással szemben, a Fasor bal oldalán egy mesterséges dombon áll az az épület, amelyet a helyiek Bortemplomnak neveznek, pedig istentiszteletet nem tartottak benne soha.

2018.02.25
Fotó, szöveg: Halmai Margó

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/01.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/02.jpgNagyon büszkék arra, hogy térségben, de Magyarországon, sőt Közép-Európában sem neveztek el a borról templomot. Megjelenése: a karcsú, süveges, fatornácos  torony, és négy fiatornya az erdélyi népi szecessziót idézi, kiváltképp a kalotaszegi körösfői templomot. Útra néző két oldalának ablakai középvonalán a Tokaj-hegyaljai mezővárosok Zsolnay kerámiából készült stilizált címerei sorakoznak. Mindez így, együtt a  "Bortemplom".

Az épületnek gazdag múltja, de a rendszerváltás óta meglehetősen hányatott sorsa volt; az eltelt évtizedek során elhagyatva pusztult a szemünk előtt. Élete 1911-ben indult. Sátoraljaújhely a századfordulóra mezővárosból valódi polgárvárossá fejlődött, infrastruktúrával, közintézményekkel vármegyei kórházzal, szerzetesrendi gimnáziummal. Az 1890-es években bekövetkezett filoxéravész után – amikor kipusztult az ültetvények több mint nyolcvan százaléka – 1905-re befejeződött a szőlőrekonstrukció. 

Országos rendezés indult, a magyar királyi vezetés elhatározta, hogy minden jelentős borvidéken létesít egy közpincét, mely segíti a kereskedelmet, ellátja a szakmai felügyeletet, és vállalja a borászati szakemberek képzését. Sátoraljaújhely közgyűlése hatalmas lehetőséget látott ebben, történelmi megyeközpontként örömmel vállalta, és ellenszavazat nélkül határozta el a Magyar Állami Királyi Közpince megépítését, helyszínként a vasút melletti területet jelölte ki.

A tervezésre a földművelésügyi minisztérium főtervezője, Váczy-Hübschl Kálmán kapott megbízást, aki már 1911 nyarán elkészítette a terveket, de az átadás különböző okok miatt mindig tolódott; mígnem 1914. április 19-én megnyitották igen ünnepélyes kertek között. A pincerendszer és a tornyos felépítmény egyetlen létesítmény, ami az Államkincstár tulajdonában volt.

A pince sajátosan egyedi módon épült: nem tufába vájt lyukpince, mint általában a Tokaj-hegyaljaiak. Először kitermelték a pincerendszer helyéről a földet s elsősorban az egykori Marhajáróra szállították el. Megépítették kőből, téglából a pincét, de Hübschl igen hamar alkalmazta már a vasbetont is. Majd a földet visszatöltötték másfél-három és fél méter magasan, és egy mesterséges dombot kialakítva ráépítették az igazgatósági épületet. Innen vezetett le a lépcső, amely összekötötte a főépületet, az alagsort és a pincét, ami 26 nyílt ágból és mellékágból áll, s a huszonhetediket befalazva láttam. A főágak végeihez öt helyen csempézett vasbeton bortárolót építettek, az egyiken ma is látható a jelzés, mely szerint 35 985 liter űrtartalma volt. A járatokban hatalmas, 50 akós hordók sorakoztak, a bort szekereken szállították ide, majd az elosztóba, a pincének a vasút felőli oldaláról ipari vágányon jutott le a feldolgozás, elosztás, tárolás helyeire. Az alsó szinten hordógőzölő, palackmosó, 400 ezer darabos palacktár, csomagoló működött, itt létesültek a szőlészeti-borászati felügyelet irodái is. Az első emeleten reprezentatív lakás, vendégszoba volt, valamint egy terem, ahol az árveréseket rendezték.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180225bortemplom/03.jpgA sátoraljaújhelyi Magyar Királyi Közpince kiválóan működött. Aztán az I. világháború –  vele Trianon – szétszakította a vasútvonalat, és perifériára lökte a várost. A borászat azonban még – ha nem is olyan intenzitással – de érezhetően a 2. világháború végéig megmaradt.  

Végzetes változást 1949 hozott azzal, hogy Sátoraljaújhely elvesztette vármegyeszékhelyi rangját, a Bortemplomot államosították, üzemeltetését a Tokaji Borkombinát vette át. A létesítményt a privatizáció során megbontották, a felépítményt egy bank adta tovább két Kft-nek, a pincerendszer a Tokaj Oremus Kft. kezelésében maradt.

Az önkormányzat soha nem volt birtokban, a földterületet ellentételezés nélkül adta át az építés idején, de maga az épület és a pincerendszer mindig a borászok tulajdona volt. A helyiek pedig csak nézték tehetetlenül, hogy egyik napról a másikra üres lesz az épület; eltűnik minden, ami mozgatható, az ablakokat kiverik, hajléktalanok törnek be, és laknak ott.

Végül a Bortemplomot és a pince felét egy helyi érdekeltségű cég vette meg, a másik felébe koncepcionális szándékkal végre bevásárolhatta magát az önkormányzat, ezzel megnyílt a lehetőség a felújítással együtt a hasznosítási program indítására is. Kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a Tokaj-Hegyalja kiemelt turisztikai térség fejlesztési koncepció részeként, hazai forrásból Sátoraljaújhely támogatást kap a Bortemplom helyreállítására és funkcionális fejlesztésére is (1092/2017. (II. 21.) Korm. határozat). 

A tervezéssel Radványi György DLA vezető tervezőmérnököt bízták meg, a folyamat most az engedélyeztetési szakaszban jár. Szamosvölgyi Péternek, Sátoraljaújhely polgármesterének a Zemplén TV számára adott interjúja szerint ez az év az engedélyeztetéssel telik el, 2019-ben indulhatnak a munkálatok: a pince víztelenítése, szigetelése, és az épületben felmerült statikai problémák megoldása, az első és a legfontosabb feladat. 

Ami a továbbiakat illeti, az már nem a szigorúan vett műemlékvédelem, sokkal inkább annak vázlata, hogy egy megmentett épületet hogyan lehet hasznosítani, miként lendítheti a város és a régió sorsát jobb irányba. A Bortemplom a tervek szerint látogató-, és rendezvényközpontként működik a továbbiakban. A pincében egy teljesen új megközelítésű múzeumot építenek fel, az alsó szinten mindent a vendéglátásnak rendelnek alá, bemutatókkal, rendezvényekkel úgy, hogy álljon rendelkezésre a legmagasabb rendű konyhatechnológia. Az emeleten konferenciaterem, valamint irodák lesznek, raktárhelyiségekkel és egyéb kiszolgáló egységekkel. A toronyban kávézót fognak kialakítani, ahonnan remek kilátás nyílik a Sátorhegyre és a környékre. A polgármester azt gondolja, hogy 2019 végére üzemkészen átadják használatra a Bortemplomot.

Ez esetben egy kávéra a toronyba egész bizonyosan elmegyek...

 

Köszönetnyilvánítás:

- Megköszönöm az anyag ellenőrzősében nyújtott segítségét Radványi György DLA vezető építészmérnöknek;

- a szóbeli tájékoztatást, és betekintést a Bortemplom alaprajzaiba Jósvainé Dankó Katalin régésznek;

- a szükséges levéltári dokumentumok biztosítását és szóbeli kiegészítését Oláh Tamásnak, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sátoraljaúhelyi Fiókja vezetőjének.

- Köszönetet mondok  Bartus Tímeának a Sátoraljaújhelyi Polgármesteri Hivatal Műszaki és Vagyongazdálkodási Osztály vezetőjének, valamint munkatársainak: Nagy Líviának és Jánosi Attilának, amiért lehetővé tették nekem az épület bejárását.

- Köszönettel tartozom Paszternák István régész, műemlékvédelmi szakembernek továbbá a rendelkezésemre bocsátott korabeli dokumentumokért.

 

Felhasznált dokumentumok, források:

- Közgyűlési jegyzőkönyvek 1911 - Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Sátoraljaújhelyi Fióklevéltára;

- Kováts Dániel: Sátoraljaújhely helynevei és történeti topográfiája. Sátoraljaújhely, 2008

- Sátoraljaújhely lexikona. (szerk.biz.: Fehér József et al.) Sátoraljaújhely, 2001

- Zemplén TV riportjai ismertetői;

- Borászati Lapok, 1925; 1928;

- Földmívelési Értesítő1921; 

- Kormányjelentés, Statisztikai Évkönyv 1919; 1923

 

A Borászati Lapok 1914. április 26-i száma a megnyitásról


A Bortemplom a műemlékem.hu adatbázisában

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 
 

hangos térkép

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20100923makta/uj.jpg

M-akta: térfotó galériák templomról, kastélyról, ereklyéről
A különálló képek gyakran nem adnak pontos képet egy-egy műemlék arányairól, arról, hogy egy séta során hogyan haladunk lépésről lépésre. Ezen próbálnak segíteni a térfotó galériák: bejárható akár a tornaszentandrási templom, akár a felújítás alatt álló edelényi kastély, akár a győri székesegyház, ahol Szent László hermáját őrzik.

 
Fülek: megnyitják a vár alatti járatokat

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180518fulekjaratok/ciml.jpgSzombaton késő délután, immár kiállítással nyitják meg a füleki vár alatt nyíló légoltalmi folyosókat, amelyeket januárban már nagy sikerrel mutattak meg.

» tovább

Víz alatti régészet: áttörés előtt

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180514vizalattiregeszet/ciml.jpgA víz alatti régészet nagy éve lehet az idei – az átfogó kutatást a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. Legalább huszonöt helyen kutathatnak, gyűjthetnek és elemezhetnek adatokat.

» tovább

Életveszély miatt bezárhatják a Salamon-tornyot

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180511salamontorony/ciml.jpgMagyarország legépebben megmaradt középkori lakótornyának pusztul a vasbeton kiegészítése, ökölnyi darabok hullanak a kövezetre.

» tovább

Év múzeuma: két évtized után dupláztak

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180509evmuzeuma/ciml.jpgKihirdette a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Múzeuma, illetve az Év Kiállítása pályázat győzteseit.

» tovább

Gombaszög: így mentik meg a pálos kolostort

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20180505gombaszogpalos/ciml.jpgKét hetes, roppant intenzív ásatási idény zárult Gombaszögön: bár imponálóak a feltárt falak, a kolostor és az erőd nagyja még föld alatt van.

» tovább