Megújulásunk támogatója:  

Komárom: egységben volt az erő?

A komáromi tisztipalotán olvasható ma is Ferenc József jelmondata, a Viribus Unitis (egyesült erővel, magyarosabban egységben az erő), amely rávilágít a város hanyatlásának egyik okára is.
A komáromi tisztipalotán olvasható ma is Ferenc József jelmondata, a Viribus Unitis (egyesült erővel, magyarosabban egységben az erő), amely rávilágít a város hanyatlásának egyik okára is.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110217komarom1/002.jpgKomárom története nem a töretlen felemelkedést, vagy hanyatlást példázza, ha úgy tetszik, több fénykora is volt az elmúlt évszázadokban. Az azonban tagadhatatlan, hogy az utóbbi évtizedekben ismételten háttérbe szorult és veszített a jelentőségéből” - mondta el a műemlékem.hu-nak Mácza Mihály történész. Hozzátette: míg a település virágzása stratégiai elhelyezkedéséből adódott (a Duna és a Vág csatlakozásánál fekszik – a torkolatot a római korban délről Brigetio, északról Celemantia erődje ellenőrizte), addig a hanyatlások korról korra különböző okokra voltak visszavezethetők.

A város középkori történelme összefonódik a váréval, amelynek helyén ma az Öregvár áll, s éppen ezért meglehetősen ismeretlen a korai korszaka. A kezdetben földből emelt, majd a tatárjárás után kővel megerősített erődítmény és a hozzá csatlakozó település már a 11. században állt (ahogyan két kisebb falu is a jelenlegi város területén), azonban a korszak épített emlékeit hiába keressük ma Komáromban.

Miután az erőd a kilencvenes évekig mindig is katonai területnek számított, korábban feltárások sem lehettek a területén. Néhány évvel ezelőtt kollégáim, a Duna Menti Múzeum régészei húztak néhány kutatóárkot az Öregvár területén, azonban nem azt találták, amire számítottak. Akadtak korai, ókori leletek, a fölötte lévő rétegek azonban üresek voltak. Vagyis az erőd átépítései során olyan mértékű tereprendezés volt, amely megsemmisítette a középkori vár és város nyomainak zömét” - mondta Mácza Mihály.

Így a középkori városra leginkább V. (Utószülött) László szobra emlékeztet, amely a vár és a mai történelmi belváros közötti parkban áll. A Komáromban született király ugyan túl sok nyomot nem hagyott a magyar történelemben, azonban ő volt az egyetlen Habsburg-házi uralkodó, aki a magyar királyság területén látta meg a napvilágot.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110217komarom1/003.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20110217komarom1/004.jpgA török hódoltság idején a két világhatalom határán álló város végvárként tartott ki a magyar királyság oldalán. A várát a 16. század második felében reneszánsz stílusban átépítették, s mivel a várfalak oldalához tapadó város ostrom esetén veszélyes volt, elbontották, hogy legyen kilövésük az ágyúknak (az Újvárat 1663 és 1673 között emelték). Így Komárom nyugat felé terjeszkedve épült tovább (a folyamat még évszázadokon át tartott, így lehetséges, hogy a hajdani főtér ma a város szélén van).

A 18. század a virágzás korszaka volt. Komárom az ország ötödik legjelentősebb városává vált fa- és gabonakereskedelme révén. A fejlődést a természeti csapás sem tudta megállítani: az 1763. június 28-án bekövetkezett földrengés ugyan még a Szent András templom mennyezetét is beszakította (mivel Péter-Pál napja lévén mise volt, sokan a romok alatt lelték halálukat). A feljegyzések szerint összesen hatvanhárman haltak meg a városban, valamennyi templom és több száz lakóház összedőlt, azonban rövidesen újjáépült Komárom. A 19. század első felét a polgárság és a kereskedőréteg további erősödése, gyarapodása jellemezte. „Ez az időszak az Aranyemberek kora volt” - teszi hozzá Mácza Mihály a város leghíresebb szülöttjére, Jókai Mórra utalva.

Szintén egy tragédiának köszönhető a település legrégebbi köztéri szobra, a Megye- és a Nádor utca találkozásánál álló Szentháromság-oszlop és szoborcsoport. „1703-ban Bercsényi kurucai a Csallóköz felől megközelítették Komáromot és felszólították a polgárokat, hogy nyissák meg a kapukat. A vár német parancsnoka azonban kijelentette, hogy amennyiben a kurucokat beengedik, porrá lövi a várost. A kurucok pedig a túloldalon – mivel nem nyíltak meg a kapuk – már a felgyújtására készültek. A komáromiak így szó szerint két tűz közé kerültek, s a reménytelen
helyzetben megfogadták, hogy ha ezt megússzák, szobrot állítanak a Szentháromságnak. Mivel a fogadkozáson kívül némi ajándékkal is kedveskedtek mindkét harcoló félnek, no meg az aranytojást tojó tyúkot senki sem akarta levágni, mind a helyőrség, mind a kurucok elálltak a szándékuktól. A komáromiak pedig el is feledkeztek volna a fogadalmukról, ha 1710-11-ben nem támad pestisjárvány, amely a város lakóinak egyharmadával végzett néhány hónap alatt. Ezt a komáromiak Isten figyelmeztetésének tartották, amiért nem tartották be fogadalmukat, ezért 1715-ben felállították a Szentháromság-szobrot
” - mondta Mácza Mihály.

Hiába a vagyonos kereskedőréteg, Komárom történetére mindig is rányomta a katonaság a bélyegét. A ma látható erődrendszer a 19. században épült ki és hozzájárult a város hanyatlásához is.

 

A cikk folytatása: Diadal után hanyatlás

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

2011.02.17


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)