Megújulásunk támogatója:  

Megtalálták a császár halálának tanúját

Olyan épületmaradványt tártak fel Brigetioban, amely alig néhány évvel I. Valentinianus császár tragikus halála előtt épült.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170809komaromvalentinianus/02.jpgA félköríves apszissal záródó, komoly alapozással épült maradvány azért fontos a számunkra, mert konkrétan köthető I. Valantinianus császár halálának évéhez. Szerencsénkre bélyeges téglákat találtunk, amelyek szerint 370-371-ben készült az építőanyag. Terentius és Frigeridus duxok, vagyis a tartomány katonai elöljárói nevével jelzett téglákról van szó, így az épületet is ekkor emelték. Valentinianus pedig 375 novemberében hunyt el itt, a katonai táborban. Azt persze nem állíthatjuk, hogy éppen ezek közt a falak közt érte volna a halál, az azonban biztos, hogy ez egy akkor szinte új, reprezentatív épület volt, ha úgy tetszik tanúja a császár halálának. Megjegyzem, ez az első épület Brigetioban, amit konkrétan Valentinianus császárhoz tudunk kötni” - mondta el portálunknak Számadó Emese régész, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója.

Mint arról korábban már írtunk, 373-ban komoly összecsapásra került sor a határai védelmét megerősíteni szándékozó római birodalom és szomszédos kvádok között. Valentinianus – aki az utolsó erős kezű császárnak bizonyult – egy erődöt akart építtetni a barbarikumban, a mai Göd térségében, hogy megerősítse a Szentendrei szigetnél lévő gázló védelmét. Ammianus Marcellinus történetíró részletesen beszámolt a vállalkozásról. Leírása szerint elsőként kisajátították a kvád királyság földjeit, elűzték a lakosokat, majd nekikezdtek az erőd falainak kijelöléséhez. A kvádok természetesen nem nézték jó szemmel jogaik megcsorbítását. Tiltakozásukat jogosnak tartotta a provincia katonai parancsnoka, ezért leállította az építkezést. Egy pannoniai származású, befolyásos előkelő azonban elérte, hogy leváltsák a katonai parancsnokot és a saját fiát neveztette ki helyére, aki újraindította az erőd építését. Meghívta magához a kvádok királyát, hogy szép szóval vagy fenyegetéssel rávegye: hagyjanak fel a tiltakozással. Ám a kvád király hajthatatlannak bizonyult. Róma új képviselője a legegyszerűbbnek tűnő megoldást választotta: megölette a tárgyalásról távozó uralkodót.

Az erőszakra erőszak volt a válasz. 374. nyarán a kvádok a szarmatákkal szövetkezve betörtek a birodalomba. Az első, amit elpusztítottak, természetesen a háborút kirobbantó erőd volt: megrohanták és lemészárolták az építkező katonákat. Ezután végigdúlták Pannoniát. A büntetőhadjáratot maga Valentinianus vezette a következő évben. A Szentendrei szigetnél átkelt a Dunán és kemény csapást mért a kvád királyság keleti részére. Ezután visszatért a provinciába, majd Brigetioba vonult, hogy onnan északra, a kvád birodalom központi részébe vezesse katonáit. Az újabb katonai csapás előtt azonban még fogadta a kvádok követeit. A császár vitathatatlan győzelme ekkor néhány óra alatt végső vereségbe fordult. Ammianus Marcellinus beszámolója szerint a brigetioi tanácskozáson a kvádok megbánást tanúsítottak, békéért könyörögtek, azonban egy dologban nem engedtek: továbbra is jogszerűtlennek tartották az erőd felépítését. Az egyébként is hirtelen haragú Valentinianus roppant mód megdühödött: szidalmazni kezdte a követeket, kiabált velük, majd néhány másodperc múlva gutaütést kapott. Hamarosan meg is halt a brigetioi katonai táborban. A holttestét azonban nem itt temették el.

A cikket a fotók alatt folytatjuk!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170809komaromvalentinianus/allo.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170809komaromvalentinianus/03.jpgAz épületmaradványra légifotó alapján bukkantunk, a kukoricásban jól kirajzolódott az alig fél méter mélységben lévő alapozás. A terület tulajdonosa beleegyezett a feltárásba, sőt rendelkezésünkre bocsátotta a korábban itt kiszántott kőtöredékeket is” - tette hozzá dr. Bartus Dávid régész, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatóhelyettese. „A területen eddig legalább négy építési korszakot sikerült azonosítani, az utolsó a nyugati apszisos épület. Úgy tűnik egyébként, hogy még az 5. század elején is használták, talán azokban az években is, amikor Róma feladta ezt a provinciát.

Hogy mi lehetett az épület funkciója, még nem sikerült meghatározni. Az apszis alapján fürdő, palota, keresztény templom is lehetett – bár arról nincs adat, hogy bárhol ilyet építettek volna egy katonai táborban. A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott feltárás még augusztus végéig folytatódik, a Kulturális Örökség Napjain pedig vezetést tartanak majd a területen az érdeklődőknek. Ezután temetik csak vissza a maradványokat.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Nem a császár sírját keresik Brigetióban

Gödnél bukott el a római birodalom?

Tyúkólak őrzik a császár emlékét

 

 

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

 


Szöveg, fotó: Kovács Olivér, Klapka György Múzeum
2017.08.09

Fontosabb kulcsszavak

adókedvezmény (1) állapotjelentés (2) alsóvár (1) apátsági templom (1) Aquincumi Múzeum (2) Aranymonostor (1) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (3) avarok (1) barokk (1) bazilika (1) Beszédes József (1) BME (1) bontás (2) Bortemplom (1) BTM (1) BTM (3) budai vár (1) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (4) búvárrégészet (1) ciszterna (1) civilek (1) Czoma László (1) Dalmácia (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (1) élő interpretáció (1) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erzsébetváros (1) Év Kiállítása (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) feltárás (8) felújítás (1) felújítás (8) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) földvár (1) Ford (1) Forster Központ (1) füleki vár (1) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hagyományőrzés (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (4) határon túl (1) határon túl (4) Helikon (1) helyreállítás (1) helytartói palota (1) honfoglaló (1) honfoglaló (1) honfoglalók (1) Horvátország (1) I. Géza (1) ICOMOS (2) indóház (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Károlyiak (1) kastély (1) kastélypark (1) katolikus templom (1) katonai fürdő (1) kegyhely (1) kiállítás (4) királyi palota (1) királysír (3) királytemetkezés (3) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) KÖH (2) kolostor (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (1) Lassányi Gábor (1) Lechner Tudásközpont (1) limes (1) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (1) Mátyás Király Múzeum (2) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mozaik (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (1) műemlékvédelem (7) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Éjszakája (1) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nemzeti Kulturális Alap (2) népi építészet (2) népi műemlék (3) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Olimpia Hotel (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (1) őskor (1) pálos (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) Pulszky Társaság (1) református templom (2) régészet (12) rekonstrukció (2) RepTár (1) restaurálás (3) Rezi Kató Gábor (1) római kor (2) Rómer Flóris Terv (1) Salamon-torony (2) Sibrik-domb (1) sírépítmény (1) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) szkíták (2) tanösvény (2) Teleki László Alapítvány (1) település (1) temetkezés (3) temető (1) templom (1) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) topográfia (1) váci vár (1) vár (1) vár (2) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) vármúzeum (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)