Megújulásunk támogatója:  

A vég kezdete? A lébényi templom kórlapja

10 és 14 centiméteres „kidőlés” a tornyoknál, statikai problémák, vizesedő falak, pusztuló kőanyag – részletek a lébényi templom szakértői vizsgálati anyagából. A KÖH elnöke szerint mielőbb el kellene kezdeni a helyreállítást.
10 és 14 centiméteres „kidőlés” a tornyoknál, statikai problémák, vizesedő falak, pusztuló kőanyag – részletek a lébényi templom szakértői vizsgálati anyagából. A KÖH elnöke szerint mielőbb el kellene kezdeni a helyreállítást.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090818lebenyszakertoi/002.jpgA geodéziai vizsgálatok a Ny-i homlokzatnak a függőleges síktól való kimozdulását rögzítették. Az É- torony kb. 10 cm-es és a D-i toronynak kb. 14 cm-es „kidőlése” nem feltétlenül szerkezeti mozgás következménye. Ilyen nagyságrendű elmozdulás már az építés közben is keletkezhetett. Az azonban tény, hogy az É-i torony környezetében a Ny-i és az É-i homlokzati főfal teljes keresztmetszetében átrepedt. (...) A D-i és az É-i falsíkok geodéziai felmérése során is tapasztaltunk a függőleges síktól való deciméter nagyságrendű eltérést. (...) A részletesebb vizsgálatok deríthetik csak ki a mozgások valódi okát, illetve, azt, hogy a falszerkezetek konszolidált állapotban vannak-e. (...) A boltozatokon több helyütt, de különösen a D-i mellékhajó apsziszáródása közelében friss beázás nyomok fedik.”

A többi között ezekkel a megállapításokkal kezdődik az az Építési Engedélyezési Tervdokumentáció, amely még 2006. végén készült. Építészek, statikus tervező, épületgépész tervezők, elektromos tervező, kőszobrász-restaurátor, épületdiagnosztikai, talajmechanikai, faanyagvédelmi és geodéziai szakértők és régész is részt vett abban a csapatban, amely átvizsgálta a nyolcszáz esztendős templomot. A Nemzeti Kulturális Alap tette lehetővé, hogy a szükségesnél ugyan felületesebb, de legalább az egész templom állapotára vonatkozóan születhessen egy általános kép. A vizsgálatok feltárták azokat a problémákat, amelyek megoldására a kiviteli tervek készítésénél feltétlenül ki kell térniük a tervezőknek.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090818lebenyszakertoi/allo.jpgA lébényi templom állapota az azóta eltelt csaknem három esztendő alatt tovább romolhatott” – mondta el a műemlékem.hu-nak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, aki három évvel ezelőtt a szakértő csapat munkáját irányította és elkészítette az engedélyezési terveket is. “Elsősorban a külső kő faragványok pusztulása látványos, megesik, hogy egy-egy darab lezuhan a templom mellé” – tette hozzá Mezős Tamás.

Kérdésünkre, miszerint a tornyok dőlése nem fenyeget-e veszéllyel, az elnök kijelentette: az épület mozgása ez esetben valószínűleg nem folyamatos. Újabb geodéziai mérésekre lenne szükség annak megállapítására, hogy az észlelt elmozdulások konszolidálódtak-e valamikor az elmúlt évszázadok folyamán, vagy esetleg az alapszerkezet meghibásodása miatt jelenleg is mérhetőek-e esetleges kisebb elmozdulások a toronytesten. Azonban sajnos a kontrollmérések elvégzésére sincsen pénz.

A legrosszabb állapotban a döntően a XIX. században és később alkalmazott műkőjavítások vannak. Ezek sem anyagukban, sem a kivitelezés minőségében nem megfelelőek. A kőanyagot különösen az É-i és a K-i homlokzaton a felszívódó nedvesség, valamint a biológiai károsítók roncsolják. A diagnosztikai szakvéleményben meghatározott helyeken a károsodás mértéke már eléri a kritikus szintet. Vélhetően a felszíni vízelvezetés hiányában nedvesedő falak állagán rontott a közelmúltban „javított” csapadékvíz elvezető rendszer szakszerűtlen kialakítása is. Szükséges a kőszerkezetek nedvesség utánpótlásának megszüntetése és a kőfelületek hidrofobizálása, amivel a biológiai károsítók jelenléte megszüntethető. A homlokzatokon látszó téglafelületek javítása már nem lehetséges. Szükséges a XIX. századi kiegészítések újrafalazása és az új felületek hidrofobizálása" – áll a Tervdokumentációban.

Mezős Tamás úgy véli, hogy a templom egyik legnagyobb gondja a vizesedés. A szakértők véleménye szerint a település árokrendszere sem megfelelő, így a műemlék alapjaihoz folyhat máshonnan odaszivárgó esővíz is.

Az épület teljes felújítása körülbelül 800 millió forintba kerülne” – mondta a KÖH elnöke. „Ennek előteremtésére jelenleg nincs remény, a tulajdonos egyház most a Regionális Operatív Programban próbál 500 millió forintos turisztikai beruházásra pályázni, amelynek egy részét a lébényi templomra fordítanák. Ha a pályázatuk sikertelen volna, kétséges, mikor nyílhat ismét forrás a beavatkozások megkezdésére.

A lébényi templom helyreállítására 1862 és 1879 között került sor. Így ez az épület volt az egyik első szakszerűen restaurált műemlék Magyarországon. Azóta csak kisebb állagmegóvási és restaurátori munkák folytak, ezért időszerű a mostani helyreállítás. Ám nem csupán a templom felújítására lenne szükség.

(...) a templom ill. a szomszédos egykori monostor területén kutatásra, azaz falkutatásra, illetve régészeti feltárásra eddig még soha nem került sor” – állapítja meg a Tervdokumentáció.

A templom belsőben sem volt kutatás” – tette hozzá Mezős Tamás. „Az tény, hogy a padlószint – a külső járószinttel együtt – megemelkedett, de ennek a mértékével nem vagyunk tisztában. Amikor a török után újra boltozták a templomot, a buzgó plébános verette le a vakolatokat. Még büszkén föl is jegyezte a historia domusban, hogy hány szekér vakolatot hordatott el. S a maradványok között színes felületűeket is felfedezni véltek!

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20090818lebenyszakertoi/006.jpgAz eredeti (barokk – a szerk.) boltozati rendszer, a karzatboltozat, szentélyrekesztő és egyéb részletek tisztázása elengedhetetlen a magas színvonalú építészeti tervezéshez és a helyreállításhoz. Régészeti feltárással szükséges megállapítani a láthatóan nem eredeti járószinteket, a külsőben és a belsőben egyaránt. Az egykori kolostor kiterjedését, alaprajzát, annak a korábban plébániaként használt barokk épülethez való viszonyát ugyancsak ásatással lehet tisztázni. Teljeskörű feltárásra feltehetően nincs lehetőség, de a szintek megállapításához legalább a régészeti szondázás elengedhetetlen.

Így a tervezett felújítással új adatokat is lehetne szerezni a templom történetéről. Kérdés persze, hogy lesznek-e források a munka elkezdésére, vagy tétlenül szemlélhetjük a romlását a román stílusú építészet egyik legszebb magyarországi emlékének.

 

Még több kép

 

Korábbi cikkünk:

Vészesen pusztul a lébényi templom

 

A lébényi román stílusú templom a műemlékem.hu adatbázisában

 

2009.08.18


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)