Megújulásunk támogatója:  

Királysírok Árpádtól Aba Sámuelig

A középkori magyar királytemetkezéseinkről indított cikksorozatot az Archeologia. A fejedelmi temetkezések és Szent István után már Aba Sámuelnél tartanak.
A középkori magyar királytemetkezéseinkről indított cikksorozatot az Archeologia. A fejedelmi temetkezések és Szent István után már Aba Sámuelnél tartanak.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170219kiralysirokarch/002.jpgA magyar királyok földi maradványainak a pontos sorsa többnyire szinte ismeretlen, vagy felettébb bizonytalan. Még nagyobb a homály a 10. századi fejedelmi temetkezések esetében – kezdődött el a cikksorozat a portálon. Mint a szerzőpáros – Buzás Gergely és Kovács Olivér – írja, Árpád temetkezésével kapcsolatban Anonymus dobott kutyacsontot a tudomány és a laikusok elé, amelyet már a 18. század vége óta próbáltak megfejteni, illetve a megfejtést bizonyítani – mindeddig sikertelenül: „Árpád fejedelem ezután az Úr megtestesülésének 907. esztendejében elköltözött e világból. Tisztességgel temették el egy patak forrása felett, ahonnan az kőmederben folyik Attila király városába. A magyarok megtérése után azon a helyen egy Fehérnek nevezett templomot emeltek a szent Szűz, Mária tiszteletére.” Pedig a leírás első pillantásra információban gazdagnak tűnik, s jó okunk van feltételezni, hogy Attila király városa Óbudával, Aquincummal azonosítható, azonban a szeszélyes fantázia ezen kívül több helyütt is megtalálni vélte Árpád nyughelyét. Jeremiah Milles még a 18. század vége felé Carnuntumnak vélte Attila városát, s eszerint Árpádot a mai Bad Deutsch-Altenburg (Németóvár) területén lévő kurgánban temették volna el. A dombot többször is megásták a 19. század első felében, bronzkori leletanyag ugyan előkerült, de sírhely nem. Utoljára több mint egy évszázada, 1912-ben kutatott a Magyar Nemzeti Múzeum a területen, természetesen eredménytelenül. A németóvári elmélet azonban makacsul vissza- és visszatér, de feltehetően körülbelül akkora valóságértéke van, mint Árpád sírjának pomázi, vagy vértesbéli változatának.

Az első magyar uralkodó, akinek sírjáról hiteles adat maradt fenn Árpád unokája, Taksony. Sem születésének, sem fejdelemmé válásának, sem halálának az időpontja sem ismert. 950 körül még nagybátyja, Falicsi uralkodott, 973-ban már biztosan fia Géza küldött követeket a quedlinburgi birodalmi gyűlésre, tehát ekkor valószínűleg ekkor ő már nem volt életben, de akár már egy évtizeddel korábban is elhunyhatott. A Képes Krónika I. András király 1047-es koronázása kapcsán mondja el, hogy András testvére Levente, aki éppen ekkor halt meg "nem élt katolikus módra, a Dunán túl Taksony falvánál temették el; mondják ott van eltemetve pogány módra őse Taksony is". Taksony sírjának leginkább feltételezett helye a róla elnevezett Pest megyei Taksony település lehet, de a területen még nem folyt célzott régészeti kutatás.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170219kiralysirokarch/003.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170219kiralysirokarch/004.jpgElméletileg könnyű helyzetben vagyunk Taksony fiának, Géza fejedelemnek temetkezési helyével kapcsolatban is, hiszen róla is van forrásunk. Igaz, meglehetősen késői, hiszen a krakkói lengyel krónikás Jan Długosz 1440-ben, Ulászló megkoronázása alkalmával járt Székesfehérváron, ahol a piactéren álló Szent Péter és Pál templomról írja, hogy itt van eltemetve Géza fejedelem és felesége, Szent István anyja, Adleida lengyel hercegnő, Mieszkó fejedelem lánya. A magyar történészek egy része többek között éppen Adleida említése miatt tartja hiteltelennek ezt a forrást, hiszen a Képes Krónika Szent István legendájára hivatkozva azt állítja, hogy István anyja az erdélyi gyula lánya, Sarolt volt. Csakhogy Szent István legendáiban ez az adat sehol sem szerepel, és az egyetlen kortárs forrás, Merseburgi Thietmar Géza feleségét a szláv Beleknegini néven említi. Viszont Długosz műve nem az egyetlen forrás, ahol a lengyel hercegnő személye megjelenik. A XIII. századi, valószínűleg Krakkóban keletkezett, úgynevezett magyar-lengyel krónika szintén a lengyel fejedelem, Mieszkó lányát, Athleidát nevezi meg Géza feleségeként és Szent István anyjaként. Függetlenül attól az igen izgalmas kérdéstől, hogy hogyan oldhatóak fel a különböző források ellentmondásai Szent István anyja ügyben, az elég valószínű, hogy Długosz ismerte ezt a korábbi lengyel krónikát, és ezért azonosította Géza feleségének általa Székesfehérváron látott sírját a magyar-lengyel krónikában szereplő lengyel hercegnő sírjával, tehát elbeszélésének ez a része mit sem von le szavahihetőségéből. Mivel ő valóban szemtanú volt, ezért nincs semmi okunk kételkedni abban, hogy Géza fejedelem és felesége sírja 1440-ben valóban a székesfehérvári piactéren álló Szent Péter és Pál templomban volt látható.

Szent István temetkezésével kapcsolatban felteszik a szerzők a kérdést: mi az amit valóban tudunk az első magyar király sírjáról? Biztos a temetés helye, vagyis az általa feltehetően átépített (és nem "zöldmezős beruházásként" alapított) bazilika, amely a halálakor még nem volt felszentelve. Magát a sírt Kralovánszky Alán azonosított 1970-71-ben a bazilika közepén. Nem pusztán sírhelyről van szó, hanem egy többször átalakított építmény maradványáról is. A magját egy kváderkövekből épített kripta képezte, amit feltehetően a szentté avatás után építettek a régi sír helyére. A kriptába lépcső vezetett le. Esetleg ebben a kriptában helyezhették el a díszes szarkofágot. Nem zárható ki, hogy ez a szarkofág, még eredeti római formájában, földbe ásva szolgált Szent István eredeti sírjaként is, de díszítését biztosan akkor kapta, amikor a kriptában elhelyezve a zarándokok számára láthatóvá vált. A kripta viszonylag csekély mélysége alapján biztosan kiemelkedett a bazilika korább padlószintjéből, így homlokzati falán a zarándokok számára betekintő ablakokat is kialakíthattak. Erős oldalfalai feltehetően egy oltárbaldachint tarthattak. Később az egész kriptát egy vastag alapfallal vették körül, ami egy lépcsős talapzatot és valamilyen komoly kőépítményt, feltehetően egy sírkápolnát tartott. Sajnos az alapozás és nagyrészt a kripta keleti felét is egy újkori beásás teljesen elpusztította, így a sírkápolna alaprajza, sőt teljes kiterjedése sem ismert. Érdemes lenne azonban funkcionális szempontból is komolyan megvizsgálna azt a nagyon gazdag III. Béla-kori, 12. századi kőfaragvány csoportját a bazilikának, amelynek csak egy része tartozott egy monumentális díszkapuhoz, más faragványok valamilyen belsőépítészeti szerkezet elemei lehettek, hogy nem lehetséges-e, hogy ennek a sírkápolnának a kövei is közöttük vannak.

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170219kiralysirokarch/005.jpg

http://www.muemlekem.hu/images/magazin/20170219kiralysirokarch/006.jpgBár I. Szent Istvánt Péter követte a trónon, mégis a harmadik magyar uralkodó halt meg másodikként, így vele folytatják a sorozatot. Aba Sámuel halálának időpontja nem olyan jól dokumentált, mint István esetében, tudjuk, hogy 1044 júliusában, a ménfői csatát követően hunyt el. Halálának körülményeiről több, egymásnak némiképp ellentmondó adat is fennmaradt: az altaichi évkönyvek szerint futása közben egy faluba menekült, ahol egy villám felgyújtotta a házat, melyben elrejtőzött. Aztán egy ideig bujdosva lappangott, míg el nem fogták, majd magyar és német bírák halálra ítélték és kivégezték. A bajor Johannes Aventinus a 16. század elején úgy vélte, hogy német foglyai szolgáltatták ki. Leginkább részletesnek a Képes Krónika bizonyul: „Aba király elfutott a Tisza felé és ott egy faluban, egy régi veremben, azok a magyarok, kiknek király korában ártott, megölték, aztán eltemették egy templom mellé. Néhány év múlva, midőn testét kiásták sírjából, szemfedőjét és ruházatát ép állapotban találták, és sebhelyeit begyógyulva, aztán eltemették újra, saját monostorában, Saáron.” Itt már egyértelműen arról van szó tehát, hogy magyarok ölik meg a menekülő királyt.

A „régi verem”, mint a gyilkosság helyszíne, elsőre talán érthetetlen, azonban vélhetően egyszerű félrefordításról van szó. A szláv „debra” szó a tévedés forrása, amely üreget, vízmosásos mélységet jelent – ebből származik a ma ismert Feldebrő neve. Vagyis itt kerülhetett sor a gyilkosságra, s a település temetője volt Aba Sámuel első nyughelye.

 

A cikkek az Archeologia - Altum Castrum portálon:

Királysírok: fejedelmek a királyok előtt

Királytemetkezések: Szent István sírja

Királytemetkezések: karnyújtásnyira Aba Sámueltől

 

VISSZA A MAGAZIN CÍMLAPJÁRA

 

Írta: Buzás Gergely - Kovács Olivér
2017.02.19


Fontosabb kulcsszavak

Aba Sámuel (1) adókedvezmény (1) Al-Duna (1) államalapítás (2) állapotjelentés (2) alsóvár (2) apátsági templom (4) Aquincumi Múzeum (6) aradi vértanúk (1) Aranymonostor (2) Archaeolingua Alapítvány (1) Árpád-kor (1) ásatás (6) avarok (2) barokk (1) Beszédes József (1) BME (1) Bocskai (1) bontás (2) Bortemplom (1) bővítés (1) BTM (3) budai vár (4) Budapesti Régészet (2) Budapesti Történeti Múzeum (9) búvárrégészet (1) Buzás Gergely (7) ciszterci (1) ciszterna (1) civilek (1) Csepel (1) Csillag erőd (1) Csontváry (1) Czoma László (1) Dalmácia (3) Dobó István (1) dombóvári vár (1) egri vár (1) együttműködés (1) életveszély (2) első világháború (2) emlékmű (2) emléktábla (1) Építészettörténeti és Műemléki Tanszék (1) Erdély (1) Erdélyi bástya (1) erdélyi fejedelemség (1) Erzsébetváros (1) Europa Nostra (1) Év Kiállítása (1) Év Múzeuma (1) falkép (4) falkutatás (1) famaradvány (1) fellegvár (1) feltárás (26) felújítás (21) felújítás (1) Fenékpuszta (1) ferences templom (1) ferencesek (1) Festetics (1) Floralia (1) földvár (2) Ford (1) Forster Központ (2) freskók (3) FUGA (1) füleki vár (2) Galamb József (1) gepidák (1) gőzmozdony (1) hadi régészet (1) hagyományőrzés (1) Hajdúsági Múzeum (1) halomsír (1) halomsír (1) Határeset (11) határon túl (12) határon túl (1) Helikon (1) helyreállítás (7) helytartói palota (1) Herman Ottó Múzeum (1) honfoglalók (2) Horvátország (2) Hunyadi János (1) I. Géza (1) ICOMOS (6) II. András (1) II. Rákóczi Ferenc (1) indóház (1) ipari örökség (1) ispánság (1) Istvántelki Főműhely (1) Janotti Judit (1) Kálmán Peregrin (1) kályha (1) kályhacsempe (1) kaputorony (1) Karoling (1) kastély (2) kastélypark (2) katolikus templom (1) kegyhely (1) kelta (1) kiállítás (8) kincs (1) kincslelet (1) királyi palota (1) királysír (7) királytemetkezés (8) Kiscell (1) Kisnemesi Otthonok Országos Találkozója (1) Klissza (1) kocsis temetkezés (1) KÖH (2) kolostor (3) Komor Marcell (1) KÖN (1) Konok Tamás (1) könyvbemutató (1) korona (2) középkor (2) Közkincs-kereső (1) Közlekedési Múzeum (1) Kulturális Örökség Napjai (1) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2) kúria (1) kutatás (3) Láng Orsolya (1) Lassányi Gábor (1) látogatóközpont (1) Lechner Tudásközpont (1) Liget Projekt (1) Lóvasút (1) Luxemburgi Zsigmond (1) Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (3) Magyar Károly (1) Magyar Nemzeti Múzeum (2) Máré-vár (1) Mátyás Király Múzeum (4) Mercedes-gyár (1) Mezős Tamás (2) Mithrász (2) mohácsi csata (2) Mór püspök (1) műemlék (12) műemlékem.hu (1) műemléki világnap (2) műemlékvédelem (13) Műemlékvédelmi Szakmérnöki tanfolyam (1) muhi csata (1) műtárgy (1) műtárgy (1) múzeum (6) Múzeumok Éjszakája (2) Múzeumok Majálisa (1) Múzeumok Majálisa (1) Nagy Gergely (1) nagyberuházás (1) Nagyváradi vár (1) Nándorfehérvári diadal (1) Nemzeti Hauszmann Program (1) Nemzeti Kulturális Alap (3) népi építészet (3) Népi Építészeti Program (1) népi műemlék (5) népvándorlás (1) nógrádi vár (1) Novigrad (1) ókeresztény (1) Olimpia Hotel (1) Olof Palme-ház (1) oltár (1) omlás (1) Örökségvédelem Kollégiuma (2) Orseolo Péter (1) őskor (3) őslény (1) ostrom (3) palánk (1) paleontológia (1) pálos (1) Palotajátékok (1) pályázat (2) Pétermonostora (1) pincerendszer (1) posta (2) premontrei (2) Pulszky Társaság (1) Rákóczi (1) református templom (2) régészet (14) Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság (1) rekonstrukció (4) reneszánsz (1) RepTár (1) reptér (1) restaurálás (5) Rezi Kató Gábor (1) római kor (3) Rómer Flóris Terv (2) Sághi Attila (3) Salamon-torony (3) sánc (1) Sándy Gyula (1) sírbolt (1) sírépítmény (2) sólyi templom (1) szarkofág (2) szarmaták (2) szecesszió (2) Szent László (1) Szent Margit (1) Szent Mihály plébániatemplom (1) szentély (1) Szerbia (1) szkíták (2) szobor (1) tájház (1) tanösvény (2) tatárjárás (1) Teleki László Alapítvány (5) település (1) temetkezés (3) temető (3) templom (1) templom (3) teszkulcs (3) teszt, valami (1) Tomka Gábor (1) török fürdő (1) török kor (3) Tóth Zsolt (1) váci vár (1) vajdaság (1) vár (7) Varga Mariann (1) Várkapitányság (1) Várkert bazár (1) Várkert kioszk (1) várkutatás (2) vármúzeum (1) városfal (1) Városliget (1) vaskor (2) vasút (1) veszély (1) Világörökség (2) víz alatti régészet (1) vonat (1) Wilhelm Gábor (2) Ybl Miklós (1)